Pesti Srácok

A kínaiak nem kértek a Tisza-kormány vezette új Magyarországból

A kínaiak nem kértek a Tisza-kormány vezette új Magyarországból

A kínaiak úgy határoztak, hogy Magyarország helyett, inkább Spanyolországot választják és a dél-európai országban építik meg az új autógyárukat. Rétvári Bence, korábbi parlamenti államtitkár szerint ez nemcsak gazdasági veszteség, hanem figyelmeztető jel is a kormány számára.

A kínai MG új autógyára nem Magyarországon, hanem Spanyolországban épül meg, ez az új kormány első jelentős gazdaságpolitikai kudarca – mutatott rá Rétvári Bence. A KDNP frakcióvezetője közösségi oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy a mintegy 71 milliárd forint értékű beruházásért Magyarország is versenyben volt, a döntés nyomán azonban a fejlesztés Spanyolországba kerülhet.

ári Bence szerint nem valódi, hanem csak Facebook-kormányzás van Magyarországon.
Rétvári Bence szerint nem valódi, hanem csak Facebook-kormányzás van Magyarországon.
Fotó: Hatlaczki Balazs

Magyarország mintegy kétezer új munkahelytől esik el

Rétvári közölte: a beruházás elvesztése mintegy 2300 munkahelytől fosztja meg Magyarországot. Felidézte: Magyarország mindvégig az elsők között volt a versenyben, végül azonban a spanyolok nyerték el a gyárépítés lehetőségét. A politikus élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, és azt mondta, szerinte a kabinet nem tesz eleget a magyar munkahelyek megőrzéséért és új beruházások Magyarországra vonzásáért.

Ez az, amikor valahol csak Facebook-kormányzás van, és valódi kormányzás nincs. A magyar munkahelyekért nem dolgoznak, csak posztolgatnak

– fogalmazott Rétvári Bence.

A KDNP frakcióvezetője szerint az MG döntése óriási kudarc az új kormány számára, mivel egy jelentős értékű beruházás és több ezer potenciális munkahely került másik európai országba. Mint a VG megírta, az észak-spanyolországi Galíciában nyithatja meg első európai elektromosautó-üzemét az MG márka gyártója, a kínai SAIC Motor. Az építkezés várhatóan jövőre kezdődik, az üzem, amelyet

évente 120 ezer elektromos gépjármű gyártására terveznek, 2028-ban kezdheti meg működését.

A beruházás induló költségvetése 200 millió euró. Az új létesítmény több mint 2300 munkahelyet teremt a térségben.

Az MG tavaly több mint 300 ezer járművet helyezett forgalomba Európában, ebből 45 ezret Spanyolországban, ami 46 százalékos növekedés 2024-hez képest. A dél-európai országban a legkelendőbb kínai gyártmányú márkának számít, 2021 óta több mint 130 ezer gépkocsit adtak át. Korábbi sajtóértesülések szerint az üzem Magyarországon épülhetett volna fel.

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.