Pesti Srácok

Németország nagyobb szerepet akart a világpolitikában, de most kudarcot vallott

Németország nagyobb szerepet akart a világpolitikában, de most kudarcot vallott

Több országgal egyetemben, Németország is pályázott az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó helyére. Azonban a Friedrich Merz vezette német koalíciós kormány nem érte el a célját, vagyis nem sikerült megfelelő számú szavazatot kapniuk ahhoz, hogy elnyerjék az ideiglenes BT-mandátumot.

A német kormány hiába próbálta meg nemzetközi szinten még feljebb helyezni az országát, a szükséges támogatást nem kapta az ENSZ tagállamaitól. A Friedrich Merz vezette német kormány európai "nagyhatalomként" magabiztosan nyújtotta be a pályázatát az ENSZ BT nem állandó tagságára a "nyugat-európai csoportban", azonban a szervezet Közgyűlése, ahol minden tagország egyenlő szavazattal rendelkezik és amely határoz a BT ideiglenes tagjairól, úgy döntött, hogy nem kér Németországból és inkább Portugáliának és Ausztriának szavaztak bizalmat. 

Annalena Baerbock korábbi német külügyminiszter, jelenlegi az ENSZ Közgyűlés elnökének arckifejezése.
 Annalena Baerbock korábbi német külügyminiszter, jelenlegi az ENSZ Közgyűlés elnökének arckifejezése. 

Az ENSZ-tagok többsége nemet mondott a német kormányra

Noha az ENSZ BT-nek megvannak az 5 állandó és vétójoggal rendelkező tagjai, így az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország, addig a szervezet Közgyűlése tagjai közül választ nem állandó tagokat (összesen tízet), amelyek két évre kapják BT-mandátumukat. Fontos, hogy a tagokat nem lehet egyből újra választani, ami Németország számára a pályázást - 2020-2021-es tagsága lejárta után - a következő időszakra következésképpen kizárta. 

A németek Európa és az Európai Unió vezető gazdaságaként hatalmas magabiztossággal pályáztak a 2027-2028-as ciklus ideiglenes tagságára, azonban a koalíciós kormány az ENSZ-től támogatást nem, hanem csak egy pofont kapott. Az eredmény magáért beszél: míg Portugália 134, Ausztria 131 szavazatot kapott, addig Németország csak 104-et! A német kancellár csak úgy nyilatkozott, hogy a kudarc ellenére Berlin a nemzetközi rend megbízható támogatója marad. Hozzátéve:

Meggyőződéssel pályáztunk. Nem értük el a célunkat.

Különös figyelmet érdemel a korábbi német külügyminiszter, jelenleg az ENSZ Közgyűlés elnöke Annalena Baerbock arckifejezése, amikor kihirdeti az eredményt a szervezet ülésén. A Közgyűlése elnökének lesújtó arckifejezése mindent elmond arról, hogy ezt az eredményt hogyan és miként kell kezelni és értékelni. Németország próbál meghatározó szerepet betölteni a világpolitikában, azonban nem veszi észre, hogy erre - politikusainak köszönhetően -  egyre kevésbé alkalmasabb. 

Sajnos, a dolgok ezek után sem fognak Németországban változni, kivéve akkor, ha egy olyan kormány veszi át a stafétát, aki képes egy határozott irányt szabni a németeknek, anélkül, hogy tragédiába sordorná őket. 

 

 

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.