A BKV-ügyben több feltételezett kulcsszereplőnek azért sikerült megúsznia a felelősségre vonást, mert nem volt elegendő bizonyíték az ügyészség kezében – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján. Emiatt fordulhatott elő az is, hogy Demszky Gábor volt főpolgármestert sem sikerült a vádlottak padjára ültetni. A főügyész portálunknak azt is elmondta, nem tud arról, hogy Demszkyre “vadásztak” volna, ahogy arról sem, hogy az igazságszolgáltatás legfelsőbb berkeiből üzentek volna Tarlós elődjének, hogy tűnjön el az országból, mert első számú célponttá vált.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy arról az ügyről van szó, amelyben Hagyó Miklósnak a felelősségét és egy fővárosi cégben történt visszaélést vizsgáltak a hatóságok. A főügyész ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a volt városvezető kihallgatásának feltételei sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn. Egyik eljáró hatóság, így a bíróság sem látta úgy, hogy Demszky meghallgatásától megfelelő bizonyítékok remélhetők. Pedig korábban az egyik vádlott, Antal Attila is nyilatkozott arról, hogy Hagyó mellett Demszkynek is megvoltak a lobbistái a BKV-nál,de őt arra is utasította, hogy egy bizonyos üzemanyag-adalékot rendeljen meg egy cégtől. A beszerzés több tízmillió forintba került, az adalékról pedig utóbb kiderült, hogy 98 százalékban gázolajat tartalmaz, és „talán nem árt”. Antal beszélt arról is, hogy Demszky a Sawyer-Miller Group BKV-s kommunikációs megbízásának kibővítése miatt is személyesen járt közben nála. Ez az a cég, amelyik a főpolgármester kampányait bonyolította.
Demszkyt sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki. Fotó: valasz.hu
Az ügyészség nem “vadászott” Demszkyre
Demszky felelősségével kapcsolatban megjegyzendő, hogy a volt főpolgármester egy korábbi interjúban saját maga ismerte el, hogy üzenetet kapott a magyar igazságszolgáltatás legfelsőbb berkeiből: azt tanácsolták neki, hogy tűnjön el az országból, mert első számú célponttá vált. Demszky kijelentése kapcsán a főügyész a PestiSrácok.hu-nak elmondta, nem tud arról, hogy „vadásztak” volna a volt főpolgármesterre és „Demszky Úr hozzájuk ilyen nyilatkozatot nem juttatott el”, pedig „általában az érintettek nem restek” ezeket az eseteket bejelenteni.
Nem volt elegendő bizonyíték
A főügyész portálunknak arra a kérdésére, hogy miért hiányoznak – feltételezett – kulcsszereplők a vádlottak padjáról, elmondta, ennek oka, hogy a nyomozás során beszerzett bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az érintetteket „megszólaltassák”. Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Demszky mellett a szocialisták volt pénztárnokát is “karcolgatta” a BKV-ügy. Horváth Éva, Hagyó volt sajtósa nyomozati vallomásában ugyanis azt állította, hogy három nagy fővárosi közműcég (Főtáv, Vízművek vagy az FKF), valamint a BKV, és az MVM Puch politikai befolyására, nyomására hirdetett a politikus – strómanokon keresztül irányított – cégeinél, a befolyt bevétel egy részét pedig pártfinanszírozásra fordították. A nő két ilyen céget nevezett meg, a Media Magnet Kft.-t és a Stop.hu újságot kiadó OPT Kft.-t. Horváth Éva azt is elmondta a nyomozóknak, hogy Puch, illetve beosztottjának irodájában van egy-egy páncélszekrény, amiből „illegális kifizetéseket teljesítettek”.
Az ügyészség képviselői visszautasították, hogy kényszert alkalmaztak volna a kihallgatások során. Fotó: MTI/Marjai János
Nem alkalmaztak kényszert az eljárás során
Keresztes Imre a sajtótájékoztatón utalva a nokiás dobozos vádpontra kiemelte, hogy a korrupciós cselekményeket nagyon nehéz bizonyítani, hiszen az érintettek mindegyike abban érdekelt, hogy ne derüljön fény a bűncselekményre. Ennek ellenére a Hagyó-ügyben az egyik fél (Balogh Zsolt – a szerkesztő) megszólalt és részletes vallomást tett a nyomozás során, de az már a bíróság dolga, hogy a korábban tett, vagy pedig „az ismeretlen okokból megváltoztatott vallomását” fogadja el – emelte ki Keresztes Imre, hozzátéve, hogy az ügyészség álláspontja szerint a törvényszéknek ebben az esetben is meg kellett volna állapítani Hagyó Miklós bűnösségét. A főügyész visszautasította azokat a vádakat is, miszerint kényszert alkalmaztak volna az eljárás során. A koncepciós eljárásra vonatkozó felvetés kapcsán elmondta, hogy feljelentésre indult az ügy és megfelelő bizonyítékokra épült a vád. Arra a kérdésre reagálva, hogy volt-e politikai nyomás az ügyben, a főügyész közölte: a politikusok különféléket nyilatkoznak, az ügyészség ezt hallja, látja, tudomásul veszi, de eljárásait ez nem befolyásolja.
Az ügyészség szerint bizonyítható a vádlottak bűnössége
Elhangzott, a Hagyó-ügyben az egy héttel ezelőtti elsőfokú ítélet ellen többirányú fellebbezést nyújtott be az ügyészség. Azoknak a vádlottaknak az esetében, akiknek kimondta a bűnösségét a bíróság, az ügyészség elsősorban törvénysértően enyhe büntetésekre hivatkozva jelentett be fellebbezést. Részben, mert azok mértéke a büntetési tétel középmértékét se éri el, részben pedig azért, mert azok végrehajtását felfüggesztette a bíróság. Az ügyészség szerint ezek a szankciók nem alkalmasak arra, hogy a hasonló beosztásban lévő vagyonkezelőket elrettentsék a bűncselekmények elkövetésétől. Az egyetlen kivétellel bizonyítékok hiányában meghozott felmentő rendelkezések esetében az ügyészség a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez. A főügyészség szerint ezekben az esetekben is kétséget kizáróan bizonyított a vádlottak bűnössége. A fellebbezés célja, hogy a bíróság megállapítsa az igazságot és abból a megfelelő következményeket vonja le – hangsúlyozta a főügyész.
Címlapfotó: MTI/Marjai János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS