Fővárosi főügyész: Polt Péter megkerülése sima többséggel törvényesen nem lehetséges, a törvénytelenségekhez mi nem fogunk asszisztálni (PS-interjú!)

Ha bármikor olyan jellegű törekvés lenne, ami szembe megy a jogállammal, a Fővárosi Főügyészség biztosan nem fog csendben maradni. Semmilyen törvénytelenséghez nem fogunk asszisztálni, ezt megígérhetem – mondta el a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában a fővárosi főügyész arra a kérdésünkre, miszerint az ellenzék egy hatalomátvétel után arra készül, hogy sima többséggel is partvonalra helyezik Polt Péter legfőbb ügyészt. Ibolya Tibor beszélt arról is, hogy a hatóság a Cseh Katalin- és a Városháza-ügyben is politikai nyomástól mentesen végzi a munkáját és csakis szakmai alapon zajlik a nyomozás. A főügyészt emellett még a leszámolásokról, Czeglédy Csaba üzengetéseiről, a magyarországi korrupcióról, illetve a Schadl–Völner-ügyről is kérdeztük.

Mióta felpörgött a kampány, több olyan politikai kritika is érte a hatóságokat, hogy Cseh Katalin- és Városháza-ügyben nincsenek is bizonyítékok, kizárólag politikai nyomás miatt indult nyomozás és hajtottak végre kutatásokat. Karácsony Gergely főpolgármester állítása szerint – bármennyire is szürreálisnak tűnik – még üvöltözött is Pintér Sándor belügyminiszterrel a Városházán történt (ház)kutatás miatt. Főügyész Úr tapasztalt bármilyen politikai nyomást ezekben az ügyekben?

Mindkét ügy felderítési ügyszakban van, tehát még nincs gyanúsítottjuk, az ügyekben a nyomozó hatóság nyomoz, az ügyészség csak azt felügyeli, hogy ne történjen törvényellenes eljárási cselekmény a nyomozásokban. Mivel a bűncselekmény ún. egyszerű gyanúja mindkét ügyben megállapítható, ezért a nyomozások elrendelésére és a (ház)kutatásokra, lefoglalásokra egyértelműen törvényesen került sor, a politikának semmilyen szerepe nincs ebben. Az más kérdés, hogy a politika természetesen reagál az ilyen esetekre. Ez azonban engem nem érdekel, ha ezek az ügyek eljutnak a gyanúsításig, onnan viszont már a mi feladatunk lesz azt megállapítani, hogy vádemelésre alkalmasak lesznek-e. Ezt, mint minden ügyben, ezekben az ügyekben is kizárólag szakmai szempontok alapján fogjuk majd megítélni.

Ide tartozik, hogy az ellenzék a politikai befolyásolástól mentes nyomozásokat csak akkor tartaná biztosítottnak, ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez. Főügyész Úrnak mi az álláspontja, van értelme csatlakozni az Európai Ügyészséghez? Tudom, hogy erről nem a magyar ügyészség dönt, de érdekel a véleménye.

Ez tényleg kormányzati döntés kérdése, de a csatlakozás véleményem szerint egyébként sem lehetséges, hisz az Alaptörvény alapján a közvádas bűncselekményekben az állam büntetőjogi igényének kizárólagos érvényesítője Magyarország Ügyészsége. Ettől függetlenül az Ügyészség törekszik minden nemzetközi szakmai szervezettel jó kapcsolatokat ápolni, így az Európai Ügyészséggel is – tudomásom szerint – egyedül nekünk van a kimaradó országok közül együttműködési megállapodásunk. A EUROJUST-tal pedig kiemelkedően eredményes kapcsolatunk van, ami konkrét bűnügyekben végzett közös munkát takar. Legfőbb ügyész úr meghívására a EUROJUST vezetője egyébként többször járt Magyarországon és mindig nagyon pozitívan nyilatkozott a magyar ügyészség teljesítményéről.

Az ellenzék azzal kampányol, hogy – nyilván román mintára – létrehoznának egy Korrupcióellenes Ügyészséget, amely ezek szerint a jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), illetve – a Fővárosi Főügyészség által felügyelt – a rendőrség által nyomozott korrupciós ügyekben járna el. A sajtóhírek szerint ráadásul úgy, hogy a munkájukat a Legfőbb Ügyészségtől és a legfőbb ügyésztől teljesen függetlenül végeznék. Főügyész Úr erről mit gondol? Véleménye szerint van értelme egy új szervezetet létrehozni?

Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg is létezik, ráadásul komoly eredményeket tud felmutatni, amit bizonyos körök szeretnének annulálni. A KNYF az, ami sikeresen nyomoz és nyomozott politikai oldaltól függetlenül korrupciós ügyekben, ami egyébként az ügyészség függetlenségének legékesebb példája. Mások mellett kormánypárti képviselők, sőt legutoljára egy államtitkár került náluk célkeresztbe, ezért is érthetetlenek azok a szirénhangok, amelyek ennek az ellenkezőjét próbálják sugallni. Nemcsak értelmetlen, de ahogy az előbb már mondtam, az Alaptörvény alapján nem is lehetséges a jelenlegi ügyészségtől független újabb akármilyen ügyészség felállítása.

Polt Péter legfőbb ügyész átvágja a nemzeti színű szalagot, mellette Ibolya Tibor fővárosi főügyész a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség új épületének átadásán a XVIII. kerületi Üllői úton 2019. március 28-án. Fotó: MTI/Kovács Attila

Márpedig az ellenzék, legutóbb például Hadházy Ákos is azt hangoztatta, hogy Polt Pétert sima többséggel, „elegánsan” és törvényesen „meg lehet kerülni”.

Álláspontom szerint ez törvényesen nem lehetséges. Fővárosi főügyészként – a kollégáim nevében is – azt tudom mondani, hogy mi csak jogállamban tudunk gondolkodni, másban nem. A jogállamra mi, ügyészek felesküdtünk. Ezt az esküt mi be fogjuk tartani. Ha bármikor olyan jellegű törekvés lenne, ami szembe megy a jogállammal, a Fővárosi Főügyészség biztosan nem fog csendben maradni. Semmilyen törvénytelenséghez nem fogunk asszisztálni, ezt megígérhetem. Ha csak az elmúlt évekre tekintek vissza: a jogállam akkor is működött, amikor az első Orbán-kormány lett leváltva, és akkor is, amikor 2010-ben a Bajnai-kormány távozott, pedig mindkét váltás után a hatalom részéről – az úgynevezett elszámoltatási biztosokon keresztül – történt nyomásgyakorlás az igazságszolgáltatásra. Visszatérve Polt Péter „megkerüléséhez”: a nyomozásokból, amíg felderítési szakban van egy büntetőügy, ki tudják hagyni az ügyészséget, de a nyomozati cselekmények törvényességét a felderítési szakban az ügyészség felügyeli. Ha pedig megtörténik a gyanúsítás közlése, a vizsgálati szakban már az ügyészség az ügy „ura”.

Hadházy Ákos nyilatkozott arról is, hogy terveik szerint egy kormányváltás után létrehoznának egy Korrupcióellenes Ügynökséget is, amit ő, azaz egy politikus vezetne. Megemlítette, hogy ez az ügynökség számon kérhetné az ügyészeket, iratokba tekinthetne bele. Ez főügyész Úr véleménye szerint mennyire sértené az igazságszolgáltatás függetlenségét?

A kormány olyan hivatalt vagy ügynökséget állít fel, amilyet akar. Ha Léggömbborotváló vagy Csíborpatkoló Intézetet szeretne, akkor azt is megcsinálhatja. Nem adhat azonban ezeknek a hivataloknak olyan hatásköröket, amelyek az Alaptörvényt sértik, márpedig ezek az elképzelések egyértelműen ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az iratokba történő betekintés az egy másik történet, mert a Be. ezen szakasza feles többséggel módosítható. Az iratmegismerés egy sajátos módja szemmel láthatóan most is működik, lásd pl. a volt államtitkár elleni eljárás lehallgatási iratainak egyoldalú kiszivárogtatását a sajtó részére. Ez vajon kinek áll érdekében? A magam részéről nyugodt lelkiismerettel azt tudom mondani, hogy bármilyen, korábban valamelyik politikai oldal által kifogásolt eljárás ügyészségi iratait oldalanként átnyálazva sem találna senki semmilyen törvénytelenséget nálunk. Még egy dolog: akármilyen új hivatalnak el kell tudnia majd számolni a rájuk bízott közpénzekkel.

Különböző szervezetek rendre kihozzák, hogy Magyarország az egyik legkorruptabb állam az unióban, sőt, olyan megállapításokat is tesznek, hogy a hatóságok nem a kellő mértékben lépnek fel a korrupciós ügyekben. Ezeket a megállapításokat főügyészként hogyan látja, értékeli?

Szerintem ez egyértelműen politikai célokat szolgáló butaság. Minden komolyan vehető korrupciós bejelentést kivizsgálnak, de ez nem a politikailag motivált újságcikkek alapján, hanem szakmai szempontok szerint történik, még akkor is, ha minden cikk után megjelennek az aktuális feljelentések is. Korrupció mindig volt és lesz, ahogy az USA-ban vagy az EU-ban, úgy Magyarországon is. Véleményem szerint a korrupció ténylegesen nem mérhető, összehasonlítása pedig már csak azért sem lehetséges, mert eltérő a jogi szabályozottsága, sőt, a fogalma is. Egyszerű példa: az USA-ban, ha valaki komolyabb pénzösszeggel támogatja a leendő elnököt, akkor akár nagyköveti pozíciót is kaphat majd az új adminisztrációtól. Magyarországon ez korrupciónak számítana. Ebből a példából is látszik, hogy milyen nagy szükség lenne egy korszerű pártfinanszírozási és lobbitörvényre Magyarországon is. A büntetőjogi szempontból értékelhető korrupció tehát körülbelül akkora lehet nálunk is, mint általában Közép-Európában, és valószínűleg sokkal kisebb, mint Kelet-Európában. Tőlünk nyugatra pedig valószínűen azért kisebb, mert gazdaságilag jóval fejlettebb országokat érint. Az egy másik kérdés, hogy a korrupció elleni harc fegyverzete, személyügyi, gazdasági, technikai ellátottsága mindig fejleszthető és fejleszteni is kell.

Hadházy Ákos kormányváltás esetén miniszterként felügyelné a Korrupcióellenes Ügynökséget. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A fent említett témák, illetve az ügyészek politikai támadása (mert erre is volt nem egy példa) mennyire beszédtéma a szervezeten belül?

Az ügyészek keményen dolgoznak és nem érnek rá a politikai pecsenyéjüket sütögetők jogi szempontból abszurd felvetéseit elemezgetni. Ugyanakkor az ügyészség – szerintem helyesen – csatlakozott az Alkotmánybíróság elnöke által kiadott nyilatkozathoz, ami semmi másról nem szól, csak arról, hogy nincs fontosabb dolog, mint a jogállam fenntartása, amit minden politikai erőnek tiszteletben kell tartania. Márpedig a jogállam egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, amit még a rendszerváltás után is tiszteletben tartottak, lásd a Zétényi–Takács-féle törvény AB általi elmeszelését. Az ügyészséget persze nagyon hálás dolog ma Magyarországon támadni, mert az ügyészség közjogilag független helyzete miatt nem nagyon tud visszalőni, és mert Magyarországon mindenki büntetőjogi és kriminalisztikai szakértőnek számít. Higgyék el, azért ez egy kicsit bonyolultabb dolog, mint a Derrick.

Tudom, hogy a Völner-ügyben a KNYF nyomoz, de arról mi a szakmai véleménye, hogy több jogász szerint a volt államtitkárnak a letartóztatását kezdeményezni kellett volna, mert szerintük kisebb, hasonló ügyekben ezt szinte mindig megteszi az ügyészség?

Az utóbbi években történt egy paradigmaváltás az igazságszolgáltatásban a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések (ide értve a legszigorúbbat, a letartóztatást is) aránya egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. A nyomozási bírók ezt a legszigorúbban nézik és a legkomolyabb, élet elleni, testi épség elleni, kábítószeres és rablási ügyekben szoktak leginkább letartóztatást elrendelni. Korrupciós ügyekben nem feltétlenül a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést szokták alkalmazni.

A Völner-ügyben, amely szintén egy korrupciós ügy, többen letartóztatásban vannak, köztük a gyanú szerint a volt államtitkárt megvesztegető Schadl György is.

Én egy általános trendről beszéltem, a Völner-ügy nem hozzánk tartozik és az ügy részleteit sem ismerem. A Fővárosi Főügyészségen a legtöbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés a Nyomozásfelügyeleti Osztályon van, a mai napon a letartóztatás és a bűnügyi felügyelet százalékos aránya ezekben az ügyekben 48:52 a bűnügyi felügyelet javára.

Schadl Györgynek legutóbb a milliárdos költségvetési csalással és Az ördög ügyvédje-ügyben személyes adattal való visszaéléssel vádolt Czeglédy Csaba üzent a televízió képernyőjén keresztül, hogy megkönnyítené a saját helyzetét, ha elkezdene információkat nyilvánosságra hozni. Czeglédy többször Önnek is üzent, sőt – nyilván Az ördög ügyvédje-ügy miatt – személyesen is támadta főügyész Urat azzal, hogy politikai motivációból van eljárás alá vonva. Erre reagálna valamit?

Én azt gondolom, hogy ezeket a vitákat nem a sajtó nyilvánossága előtt kell lefolytatni. Az ügyészség álláspontja az, hogy Az ördög ügyvédje-ügy az nem egy bonyolult ügy, a rendelkezésre álló adatok alapján nyugodtan mondhatom, hogy Czeglédy Csaba nem véletlenül lett vádlott.

Pontot akarnak tenni a még felderítetlen leszámolásos ügyek végére is. A kép a Fenyő-gyilkosság tárgyalásán készült. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Idén lesz tíz éve, hogy átvette a Fővárosi Főügyészség vezetését. Emlékezetes, hogy a kinevezését követően csaptak le a hatóságok a magyar szervezett alvilág egyik legismertebb figurájára, Portik Tamásra, illetve nem egy „döglött ügyet” porolt le a Fővárosi Főügyészség és a rendőrség.

A Portik-ügyet már az én időszakomban készítették elő. Nagyon büszke vagyok arra, hogy több „döglött ügyet” sikerült felderíteni; ezek nyomozásában óriási szerepe volt az ügyészi proaktivításnak, emberfeletti és kiemelkedő munkát végzett és végez a leszámolásos ügyeket felügyelő ügyész kolléga. Több, sokáig megoldhatatlannak hitt merénylet, például az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság ügye is jogerős, marasztaló ítélettel zárult, de a Fenyő-gyilkosság felbujtói ellen indított nyomozásban is sikerült odáig eljutnunk, hogy vádat tudtunk emelni Gyárfás Tamás és Portik Tamás ellen.

Ha már a szervezett alvilágnál tartunk, néhány hónappal ezelőtt meggyanúsították a Döcher-gyilkossággal az alvilágban Turekként ismert D. Alexet, korábbi nevén H. Sándort. A férfit ráadásul gyanúsítottként tartják számon a dunaszerdahelyi mészárlással összefüggésben is. Ide tartozik, hogy nemrég Turek egyik ismerősénél egy teljes fegyverarzenált foglaltak le. Lehet arról már bármit tudni, hogy ezeket a fegyvereket használták-e bármilyen korábbi bűncselekménynél?

Még nem készült el a fegyverszakértői vélemény. Mindenesetre bizakodóak vagyunk, egyelőre ennyit mondhatok el az ügyről. Visszatérve még a „döglött ügyekhez”: mi mindent meg fogunk tenni, hogy az ezidáig még felderítetlen leszámolásos ügyek végére is pontot tudjunk tenni. Legyenek azok akár a Portik, vagy a Turek fémjelezte bűnözői kör által elkövetett bűncselekmények.