Mindenki, aki ebben a gyalázatban közreműködött, szégyellje magát – jelentette ki Ibolya Tibor, az Index.hu-n megjelent írásában. A fővárosi főügyész a Kúria azon döntése miatt háborodott fel, amely kimondta, hogy a Polt Péter vezette ügyészséget le lehet fideszesezni. Ibolya Tibor szerint a döntés minden szakmai megalapozottságot nélkülöz, és szégyen a szakmára nézve.
Ibolya Tibor felidézte, első ügyészi kinevezését a korábbi MSZMP-s Györgyi Kálmán legfőbb ügyész írta alá, első főnöke pedig a szintén egykori MSZMP-s Kandikó Gyula volt, mégsem volt divat akkor a sajtóban a komcsizás. Hozzátette, nem tartották volna elegánsnak azt sem, hogy Göncz Árpád köztársasági elnököt korábbi SZDSZ-tagsága miatt szabadmadarazzák, vagy hogy „az Alkotmánybíróságot és az alkotmánybírákat Sólyom László korábbi MDF tagsága okán emdéefes fészeknek nevezték volna”. Különösnek nevezte, hogy ez a gyakorlat a korábban valóban Fidesz-tag Polt Péterre, és az általa vezetett Legfőbb Ügyészségre már nem érvényes.
A Kúria szerint a legfőbb ügyészt, az ügyészeket és az ügyészséget, Polt Péter korábbi Fidesz-tagsága miatt, bármelyik nevesincs politikus nyugodtan nevezheti fideszes bűnsegédnek
– írta Ibolya Tibor, hozzátéve, hogy a döntés nem csak Polt Péterre, de a teljes ügyészi karra nézve is rendkívül sértő, ügyészi esküjét megkérdőjelező és felháborító. Ennél is fontosabbnak nevezte ugyanakkor, hogy a nevezett ítélet ténybeli alapjaiban is valótlanságokat tartalmaz, emiatt „érthetetlen minden becsületes jogász számára a bíróság döntése”.
A bírósági indoklására térve Ibolya Tibor kifejtette, a döntést azzal támasztották alá, hogy „a Quaestor-ügy kapcsán léteznek olyan tények, amelyek a vélemények megfogalmazására alapot adtak”. Ibolya Tibor szerint, ha a bíróság ténybeli alapként fogadta el, Polt Péter egykori, különben közismert fideszes kötődését, ezt csak akkor tehetné meg, ha a bíróság tagjait is szabadon lehetne komcsizni például egykori úttörő, KISZ-es vagy MSZMP-s múltja miatt. A főügyész megjegyezte, „ez butaság”. Hasonló indokként nevezte meg a bíróság, hogy Tarsoly Csabát a nyomozás elrendelését követően csak több mint két héttel később vették őrizetbe. Ibolya Tibor szerint ez ugyan valóban tény, de a letartóztatás épphogy kirívóan gyorsnak számít a hasonló ügyekhez képest, a nyomozás elrendelésének napján, négy helyszínen is házkutatásokat hajtottak végre, több ezer oldal dokumentumot és elektronikus adatot lefoglalva, azonnal megkezdődtek a tanúkihallgatások is. Mint fogalmazott, “a nyomozás elrendelése és a gyanúsítottak őrizetbe vétele közötti idő tehát nem hogy késedelmes, hanem az ilyen ügyekhez képest még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten gyors volt“. Utóbbit az ügyészséggel különben rendkívül kritikus volt fővárosi főügyész, Bócz Endre is megerősítette.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint tény, hogy bár a nyomozást nem a II. rendű felperes (Polt Péter) vezette, és az I. rendű felperes (Legfőbb Ügyészség) végezte, mégis minden lényeges nyomozati cselekményekről soron kívül értesültek, és azokra közvetlen ráhatásuk volt. Ibolya Tibor szerint ez az állítás szakmai képtelenség, a nyomozás feletti fokozott ügyészi felügyeletet csak az ügyben illetékes ügyészség ügyésze gyakorolhat, az eljáró ügyész az ügy iratait kötelezően havonta megvizsgálja és amennyiben törvénysértést vagy valamilyen mulasztást észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket. Ibolya szerint a fokozott ügyészi felügyelet szabályait egyébként az eljáró bíróság akár az ügyészség honlapjáról is két kattintással megismerhette volna, de nem tette, viszont konkrét valótlanságokat állított ítéletének indokolásában, vagyis kifejezetten „hanyagul járt el”. A Kúria szerint tény, hogy a legfőbb ügyész lánya élettársi kapcsolatban él a Quaestor csoport egyik vezető tisztségviselőjével, illetve vezető tisztségviselőjéhez kapcsolódó személlyel. Ibolya Tibor úgy látja, ez konkrét valótlanság, hisz az érintett fiatalember, Tarsoly Csaba személyi titkára volt, amely állás a vonatkozó jogszabályok egyike szerint sem minősül vezetői tisztségnek.
Ibolya hangsúlyozta, mindebből is látszik, hogy a bírósági indoklás „egy kicsavart logikán alapuló butaság, egy törvényen (és nem mellesleg nemzetközi egyezményeken is) alapuló szakmai szabály következetes betartása miatti aktuálpolitikai hiszti és egy konkrét valótlanság”. Hozzátette, az a véleménye,
hogy mindenki, aki ebben a gyalázatban közreműködött, szégyellje magát.
Forrás: index.hu; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS