Közös egyeztetésre hívja a kormány mindazokat, akik szeretnének részt venni Budapest jövőbeni, kulcsfontosságú fejlesztéseinek megtervezésében – mondta a Budapest-fejlesztési államtitkár egy szerdai, a főváros jövőjéről szóló konferencián. Fürjes Balázs szerint ugyanis egy olyan nagyszabású ügy, mint a Budapest-terv kidolgozása és megvalósítása nem lehet kizárólag a városvezetés és a kormány belügye. Arról is beszélt, minden adott ahhoz, hogy a főváros 2030-ra az egyik legjobb, legélhetőbb európai nagyváros legyen.
„Budapest, az élhető város” címmel szervezett konferenciát szerdán a 168 Óra. Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek abba, hogy milyen beruházások várhatók Budapesten a következő években, mik a főváros kulcsfontosságú fejlesztési pontjai. A megnyitó előadást Fürjes Balázs Budapest-fejlesztési államtitkár tartotta, aki beszéde elején felvázolta azt a tíz pontot, amely mentén a kormány meghatározta cselekvési tervét, amelyeket figyelembe vett a jövőre vonatkozó fejlesztések megtervezésekor. Eszerint Budapest a szabadság városa, mindenki közös ügye, nélküle nincs sikeres Magyarország, a világ rajta keresztül ismeri meg hazánkat. Összehozza „a legkülönbözőbb világlátású és gondolkodású embereket”, egyúttal a racionális, kritikai gondolkodás fellegvára. Az egyetlen olyan nagyváros, amelyet a Duna középen szel ketté, különleges szépséget és méltóságot adva a fővárosnak. Budapest egyszerre a budapestiek otthona és a nemzet fővárosa.
E két minőséghez – ha jól sáfárkodunk velük – hozzáadódhat egy harmadik is: (…) Budapest lehet a legfontosabb európai központ és térségszervező főváros
– tette hozzá az államtitkár. Fürjes Balázs kilencedik pontként említette azt, hogy a főváros építése állandó feladata a kormánynak. Végül megjegyezte: Budapest többször felállt már a padlóról, kétségtelenül sajátja az újrakezdés képessége. „Ha békeidőben tartós lehetőséget kap, Budapest nagy dolgokra képes” – fogalmazott.
2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb város
„Békeidőben vagyunk, most megmutathatjuk, mire vagyunk képesek” – folytatta beszédét az államtitkár, aki szerint minden adott a sikerhez. Kifejtette: Budapest Európa közepén, „földön, vízen és levegőben is jól megközelíthető” helyen van. Szép, hangulatos és vonzó a külföldiek számára. Szabad és független, gazdasága szárnyal. Egyre több külföldi vállalkozás hozza ide üzletét.
A XXI. század következő évtizedeiben a város valaha volt legsikeresebb korszaka jöhet. 2030-ra Budapest lehet a legjobb, de legalább is az egyik legjobb nagyváros Európában.
Fürjes Balázs hozzátette: a lehetőségek valóra váltásához koncentráltabb irányításra, tervszerű, összehangoltabb, egységesebb és profibb budapesti kormányzati városépítő munkára van szükség. Ezért döntöttek úgy, hogy újjászervezik a kormány Budapest-munkáját, ezért jött létre a Miniszterelnökségen egy Budapestért és az agglomerációért egységesen felelős városfejlesztési államtitkárság és ezért lett egy Budapestért is felelős miniszter és egy, csak Budapestért felelős államtitkár a kormányon belül. Az elmúlt időszakban a sajtóban napvilágot látott téves információkra reagálva az államtitkár nyomatékosította: „Mindössze egy szervezeti átalakítás történt, semmiféle hatáskörelvonásról, senkinek a gyöngítéséről nincs szó”.
A budapesti kormányzati munka megújítása nem érinti az önkormányzatiságot. Senki semmilyen jogot nem von el sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzatoktól.
Sőt, inkább tovább erősödött a főpolgármester, ugyanis innentől kezdve a budapesti kormányzati feladatokat mindig a főpolgármesterrel együttműködve kell ellátni – tette hozzá.
Találjuk ki együtt Budapestet
Fürjes Balázs kitért a 10 éves, 2020-2030-ra szóló stratégiai Budapest-tervre is, melyről elmondta, a főpolgármesterrel, a fővárossal és a kerületekkel összhangban végzik majd ezt a munkát. „Ugyanakkor egy ilyen nagyszabású terv nem lehet a városvezetés és a kormány belügye” – fogalmazott.
Közösségi tervezésre van szükség, amit ősszel szeretnénk elindítani. Ezért arra hívunk mindenkit, (…) hogy találjuk ki együtt Budapestet.
Fürjes Balázs kifejtette: a nyáron megkeresik azokat a szervezeteket és közösségeket, akik szeretnének részt venni ebben a folyamatban, hogy közösen alakítsák ki a Budapest jövőjéről szóló párbeszéd menetét. Ősszel pedig fórumokat, tanácskozásokat, előadásokat, vitákat, egyetemi rendezvényeket szerveznek, és a helyszíni gyakorlatok mellett egy internetes felületet is létrehoznak, ahol mindenki felvetheti az ötleteit, javaslatait.
Ha pedig mindenki elmondta a véleményét, elkészülhet a Budapest-terv, amelyet a főpolgármesterrel közösen elfogadhat a kormány, hogy aztán számon lehessen kérni rajta a terv végrehajtását.
A terv legfontosabb témái között említette:
- a budapesti és az agglomerációs közlekedést (a HÉV, az elővárosi vasút és a kisföldalatti felújítását, bővítését, a Ferihegyi repülőtér és belváros összeköttetésének javítását, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztését, a belvárosi forgalom csillapítását, a déli dunai híd megépítését, P+R parkolók létesítését és a Duna esetleges becsatornázását a közlekedésbe),
- a család-barát Budapest kialakítását (a kisgyerekeseknek és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek is „felhasználóbarát” legyen a város)
- Budapest és a Duna kapcsolatát (a folyópart birtokba vételét, a város és a folyópart kapcsolatát, a rakpartok kérdését)
- Budapest, mint egyetemváros (egyetemi fejlesztéseket, kollégiumok felújítását)
- közterek és közparkok fejlesztését (növényzettel, vízzel, ivó- és szökőkutakkal, pihenőhelyekkel, utcabútorokkal ellátni a köztereket, közparkokat)
- árvízvédelmet
Fürjes Balázs végül elmondta: Budapest ügyében csak a jóakarat számít, a városért való tenni akarás – politikai meggyőződés, világlátás és beállítottság nem lehet akadálya a közös munkának, a párbeszédnek. Kiemelte: Budapesten is a háromharmadot szeretnék szolgálni, és ennek jegyében fognak dolgozni a városért.
Fotók: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS