Megszavazták a dublini egyezmény módosítását, így komoly szankciókkal járhat majd, ha egy uniós tagállam nem hajlandó a menekülteket befogadni. Gál Kinga, fideszes EP-képviselő a voksolás után a PestiSrácok.hu-nak adott telefonos interjúban kiemelte: a javaslat elfogadásával gyakorlatilag megnyitják a külső határokat a migránsok előtt, akiket pedig “a tagállamokon kennek szét”. A magyar kormány továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy megvédi határait, annak ellenére, hogy a most elfogadott egyezmény értelmében komoly pénzügyi szankciókra számíthat majd.
Gál Kinga a szavazást követően adott telefonos interjút portálunknak. Az EP-képviselő szerint a javaslat elfogadásával komoly kihívás lesz megvédeni határainkat és ellenállni az uniós nyomásnak. Az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön szavazta meg a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét. Az EP szakbizottságának képviselői 43 szavazattal és 16 ellenszavazattal fogadták el az uniós menekültügyi rendszer alapjait jelentő új szabályokat. A tervezet a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására, s a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul szolidaritási alapon.
Gál Kinga kifejtette:
elfogadhatatlan, hogy a Dublin IV rendelet egy állandó felső keret nélküli áthelyezési rendszert hoz létre.”
Mint ismert: az elmúlt pár évben tapasztalt, a II. világháború óta nem látott mértékű népmozgás migrációs válsághoz vezetett Európában. 2015-ben és 2016-ban több mint 2,5 millióan jelentkeztek menedékért az EU-ban, 2017 első félévében pedig mintegy 2030 ember veszítette életét a Földközi-tengeren, amint a kontinensre próbált jutni.
Azokat a tagállamokat, akik megtagadják a menekültek befogadását, súlyos pénzügyi szankciókkal büntetnék
A rendelet megtagadása súlyos pénzügyi szankcióval jár a tagállam számára, de a magyar kormány álláspontja változatlan e kérdésben – mondja Gál Kinga. A képviselő aggályosnak tartja, hogy az az ország, ahová elsőként érkezik a menekült, nem lesz többé arra inspirálva, hogy megvédje határait, hiszen a területéről az illegális migránsokat automatikusan relokáják majd egy másik tagállamba. Az eljárás szerint elsőként megvizsgálják, hogy van-e a menekültstátuszt kérőnek “valódi kapcsolata” egy tagállamban, pl. van-e családtagja, szerzett-e diplomát, képesítést ott. Ha nincs ilyen, akkor a menedékkérőket egy ún. elosztási referenciakulcs alapján osztanák szét a tagállamok között. Így egy nem túl szigorú – ha van útlevél, leellenőrzik, ha nincs, akkor bemondásos alapon – biztonsági ellenőrzést követően már meg is történhet az áthelyezés.
A dublini rendelet módosításával a menekültügyi eljárásokat is felgyorsítják majd
A Cecilia Wikström (ALDE, SE) által készített jelentéstervezetet 43 szavazattal, 16 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a LIBE bizottság. Gál Kinga úgy véli, hogy mivel azok között a tagállamok között osztják majd szét a menekülteket, akik a kvótájuk alatt teljesítenek (tehát kevés migráns került eddig oda betelepítésre), sanszos, hogy főként a közép-kelet európai tagállamokba telepítenék majd be őket. A képviselő szerint egyfajta bianco csekket kaptak az uniós döntéssel a migránsok, hogy szabadon jöhetnek Európába.
A saját vesztébe megy Európa”
– hangsúlyozta Gál Kinga, aki bízik abban, hogy több tagállam felelős vezetője, nem fogja támogatni a kötelező kvótát. A képviselő úgy véli, hogy egyfajta meghasonlott állapot jellemzi az uniós döntéshozókat, hiszen a dublini egyezmény módosítása mellett ma az általa jegyzett jelentést is elfogadták a szakbizottságban, mely a külső határok megerősítéséről szól. Gál Kinga jelentése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozására szólít fel az uniós polgárok biztonságának növelése érdekében. A schengeni határok ellenőrzését szigorító intézkedésekkel egy időben tehát gyakorlatilag megnyitják a határokat a migránsok előtt.
Azt már megtanultuk, hogy nincs szabadság biztonság nélkül, ezért mindent meg kell tenni határaink védelmében”
– hangsúlyozza a képviselő, aki bízik abban, hogy a tagállamok többsége Magyarországhoz hasonlóan megvédi majd polgárait a migránsok kötelező betelepítésével szemben. A szakbizottsági jóváhagyást követően a tervezet várhatóan a novemberi plenáris ülésre kerül, ezután megkezdődhetnek a tárgyalások a Tanáccsal. Míg Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint a tervezet elfogadása komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis az új szabályok meghívót jelentenek a migránsoknak Európába, addig Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője úgy vélekedik, hogy központi fontosságú a tervezet megszavazása, ugyanis kezelni fogja tudni a migráció okozta megváltozott körülményeket.
PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS