Pesti Srácok

Gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ két budapesti kórháznál

Gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ két budapesti kórháznál

A pénzügyi és vagyongazdálkodást érintően, valamint a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében tárt fel hiányosságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két budapesti kórház, a Péterfy Sándor utcai és a Jahn Ferenc-kórház ellenőrzésekor - közölte a szervezet csütörtökön.

A közlemény szerint az ÁSZ a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet 2008 és 2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését végezte el. A két intézmény fölötti irányítói hatásköröket 2011 végéig a Fővárosi Közgyűlés, 2012. január 1-jétől - amikor állami tulajdonba kerültek - az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) gyakorolta, egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át - emlékeztettek.

A számvevőszék mindkét kórházra vonatkozóan megállapította, hogy az irányítói hatásköröket 2008 és 2011 között a közgyűlés részben szabályszerűen, 2012 és 2013 között az Emmi pedig szabályszerűen gyakorolta, a GYEMSZI azonban a jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette. A tulajdonosi és fenntartói jogutódlás tekintetében a jogszabályi előírások hiányosan érvényesültek, mivel az ellenőrzött időszak végéig nem született meg az önkormányzat és a kormány közötti megállapodás, valamint az önkormányzat és a GYEMSZI közötti átadás-átvételi megállapodás.

PestiSracok facebook image

A hatékony gazdálkodáshoz sem a közgyűlés, sem a GYEMSZI nem alakított ki mérhető teljesítmény-követelményeket. Az ellenőrzési jogosultságait a minisztérium és a GYEMSZI szabályszerűen gyakorolta, a közgyűlés viszont csak részben gyakorolta az előírásoknak megfelelően - írták a két kórházzal kapcsolatosan.

A csaknem 450 ezer budapesti lakost ellátó Péterfy Sándor utcai kórházról ezeken felül megállapították, hogy a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem biztosította a szabálytalanságok megelőzését, feltárását, továbbá nem biztosított megfelelő feltételeket a szervezet integritását veszélyeztető korrupciós kockázatokkal szemben.

Az ellenőrzött időszakban nem volt biztosított az intézmény fizetőképessége, a szállítói és egyéb kötelezettségeknek határidőn túl tudott eleget tenni - folytatták. A szállítói kötelezettség állománya a 2008. január 1-jei mintegy 600 millió forintról 2013 végére több mint 2,6 milliárd forinttal nőtt, annak ellenére, hogy a kórház a szállítói kötelezettségek csökkentésére csaknem 3,2 milliárd forint fenntartói, illetve konszolidációs támogatást kapott. A lejárt szállítói tartozásállomány újratermelődött, a késedelem mértéke az ellenőrzött időszak végére emelkedett.

A Péterfy Sándor utcai kórház az erre vonatkozó jogszabályt megsértve nem folytatott le közbeszerzési eljárást mintegy 500 millió forint értékben (gyógyszer és élelmiszer beszerzés, informatikai eszközök bérlése, takarítási szolgáltatás). A GYEMSZI a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette, így nem használhatták ki a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyöket. Az intézmény vagyona mintegy 9,4 milliárd forintról 2013 végére 8,3 milliárd forintra csökkent. A végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelenő avulást, az eszközök használhatósági foka minden eszközcsoportnál csökkent - összegeztek.

A 400 ezer lakos ellátásáért felelős Jahn Ferenc-kórház ellenőrzési tapasztalataira rátérve azt írták, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése részben volt szabályszerű: a kórház ugyan kialakította a kontrollrendszert a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokkal szemben, azonban annak megfelelő működését az ellenőrzés tapasztalatai nem támasztották alá.

Az intézmény fizetőképessége 2011-től nem volt biztosított, a kórház szállítói kötelezettségeinek részben határidőn túl tudott eleget tenni. A szállítói kötelezettség állománya az ellenőrzött időszakban 451,8 millió forinttal (93,7 százalékkal) emelkedett annak ellenére, hogy a 2010-2013 években a szállítói kötelezettségek csökkentésére 780,3 millió forint konszolidációs támogatást kapott. A lejárt szállítói tartozásállomány és a késedelem mértéke az ellenőrzött időszak végére emelkedett.

A GYEMSZI ezt a kórházat érintően sem gondoskodott teljes körűen a közbeszerzések központosított lefolytatásáról. A végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelenő avulást, az eszközök használhatósági foka csökkent. A mérlegben kimutatott eszközök és források értékének megállapítása, nyilvántartása nem felelt meg az előírásoknak.

A számvevőszék a GYEMSZI utódjaként működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának a két ellenőrzés alatt négy, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatójának öt, a Jahn Ferenc-kórház főigazgatójának pedig hat javaslatot tett, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

A közlemény szerint a számvevőszék az ellenőrzéskor nem a feladatellátást vagy a jogi környezetet vizsgálja, hanem a gazdálkodás szabályszerűségét, illetve hogy a pénzügyi és vagyongazdálkodás megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatoknak, valamint hogy érvényesült-e a gazdálkodási folyamatokban az integritási szemlélet, a korrupcióval szembeni veszélyeztetettség csökkentése érdekében.

A kórházak ellenőrzésének tapasztalatai alátámasztják az ÁSZ korábban megfogalmazott állásfoglalását, amely szerint a nem megfelelő vezetésnek, illetve az elégtelen tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok intézménynél a feladatellátásban érintett, csak az alap szaktudással rendelkező dolgozókra bízzák a gazdálkodást, pedig lényeges, hogy ezt a feladatot felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák.

MTI

Fotó:8kerület.ittlakunk.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?