Georg Spöttle: Huszonegyre lapot húzni

Tajvan esetében Nancy Pelosinak ez sikerült. Nemcsak, hogy Kína katonai blokád alá vonta a szigetet egy nagyszabású hadgyakorlat keretében, hanem szankciókat is kivetett rá: sem halat, sem pedig mezőgazdasági terményeket nem exportálhatnak Kínába a tajvani halászok és cégek. Akik most elvesztik a megélhetésüket, nyilván hálásak a demokrata házelnök asszonynak.

Sok szakértő úgy vélte, hogy az orosz–ukrán konfliktus árnyékában Peking gyorsan cselekedni fog és elfoglalja Tajvant, hiszen sosem mondott le a szigetről, legyen szó japán megszállásról vagy Csang Kaj-sek „Kínai Köztársaságának” kikiáltásáról. A feszült helyzetet Pelosi annyira túlhúzta, hogy most kínai vadászgépek és rakéták karcolják az eget Tajvan partjainál. Érdekes volt látni a kínai CCTV híradóját, ahol bevágtak képeket Tajvan fővárosából, Tajpejből is és tüntetőket szólaltattak meg, akik pont nem voltak boldogok a magasrangú amerikai látogatás miatt, hiszen az invázió lába most ott lóg a levegőben. A „miért jöttél ide, Mrs. Pelosi?” papundeklik magukért beszéltek. Sok tajvani halász és farmer áruját Kínában értékesítette, és ez most megszűnt. Az amúgy is törékeny gazdasági kapcsolatokat a pekingi vezetés elvágta.

Kínai politikusok és elemzők egyértelműen fogalmaznak az elmúlt két napban: „Tajvan sosem lesz egy független ország, maximum az USA álmaiban. Lehet erről fantáziálni Washington DC-ben, de 1,1 milliárd kínai véleménye többet nyom a latban.” A tengeri hadgyakorlat ezt csak alátámasztja. Peking megmutatta: meg lehet húzni a tigris farkát, de tudd, hogy nagyot fog harapni. Az USA azonban még jobban tetézi a bajt. A vezérkar kiadta a parancsot a csendes-óceáni flottának, hogy maradjon nemzetközi vizeken készenléti állapotban és át is kell majd haladnia a Tajvani-szoroson. A USS Ronald Reagan egyelőre csak megfigyeli a kínai hadgyakorlat végkifejletét. A repülőgéphordozó és kísérőhajói már néhány napja a térségben tartózkodnak. Ezt Kína természetesen újabb provokációként értékelte. Joe Biden viszont bölcs döntésnek nevezte, hogy a hadihajók a Kelet-kínai-tengeren maradnak.

John Kirby, az USA nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azt nyilatkozta:

nem fogunk elriadni attól, hogy a nemzetközi joggal összhangban a Csendes-óceán nyugati részének tengerén és égboltján tevékenykedjünk, ahogy azt évtizedek óta tesszük, támogatva Tajvant és védve a szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térségét.

A tajvani elnökasszony, Caj Jing-ven tisztában van a helyzet komolyságával és nagyon cizelláltan fogalmazott pénteki sajtókonferenciáján:

Kiállunk a politikai status quo fennmaradásáért a tengeri szoros mindkét oldalán és továbbra is nyitottak vagyunk egy konstruktív dialógusra. Azt nyomatékosan kijelenthetem, hogy nem akarjuk a helyzet eszkalálódását és nem is provokáljuk az ellentéteket, viszont megvédjük nemzetünk szuverenitását és territoriális biztonságunkat.

Elég erős kijelentések, amelyek megnyugtatják a helyi politikai pártokat, ám nem annyira markánsak, hogy Pekingben fenyegetésként értékeljék őket. Az éleslőszerekkel és rakétákkal végrehajtott manőver nem is annyira Tajpejnek, mint inkább Washingtonnak szólt. Kérdés, hogy Joe Biden és a demokraták vették-e az adást.

Vezető kép: A tajvani légierő Mirage harci gépei a hszincsui légi támaszponton 2022. augusztus 5-én. Fotó: MTI/AP/Johnson Lai