GEOrgPOLITIKA – Háromezer rab az ukrán fronton és új orosz taktika

Ukrajnának sürgősen új katonákra van szüksége. Egy új törvény lehetővé teszi a foglyok toborzását is. A folyamat azonban nagyon különbözik az oroszországi eljárástól. Már több ezer katonát toboroztak ilyen módon, és még sok ezerrel több is lehet a közeljövőben.

Egy délkelet-ukrajnai, vidéki büntetőtelepen több fogoly áll a szögesdrótkerítés előtt, és hallgatja a katonai toborzót, aki ajánlatot tesz nekik: „Feltételesen szabadlábra helyezhetnek titeket, ha csatlakoztok az orosz megszállók elleni harchoz. Vége lehet a bezártságnak, és új életet kezdhetnek” – mondja a férfi, aki egy önkéntes rohamzászlóalj tagja. “A legfontosabb, hogy legyen benned akarat, hogy megvéded a hazát. Ötven százalékkal nem fog sikerülni, 100 százalékot kell adnod magadból, sőt 150 százalékot is”.

A háború már több mint két éve tart. Ukrajnának sürgősen több katonára van szüksége a harctéren. A következő napokban további több százezer embert hívnak be frontszolgálatra. Ukrajna most először fordul egy eddig kiaknázatlan toborzási potenciálhoz is: a bebörtönzött bűnözők hadrendbe állítása. A bevetett ukrán katonák és az áldozatok számáról nincsenek hivatalos adat, de nagyjából ez a szám félmillió lehet. A frontvonal parancsnokai nyíltan elismerik, hogy komoly személyzeti problémákkal küzdenek, mert hatalmasok a napi veszteségek. Különösen azért, mert az oroszok megnövelték csapataik létszámát a Donbasszban és fokozatosan nyugat felé nyomulnak.

„Már több mint 3000 foglyot engedtek feltételesen szabadlábra és osztottak be katonai egységekbe, miután a parlament májusban jóváhagyta ezt az újfajta toborzást egy új mozgósítási törvény részeként” –nyilatkozta Olena Viszotska ukrán igazságügyi miniszterhelyettes az AP hírügynökségnek. A minisztérium becslése szerint mintegy 27 ezer elítélt bűnöző lehet jogosult az új programra. Vysozka szerint sok potenciális jelentkező számára az a mozgatórugó, hogy inkább hősként térjen haza, mint a börtönből szabadult rabként. „A próbaidős program iránti érdeklődés meghaladta a várakozásokat. Ez akár 5000 új újoncot is hozhat, ez mindenképpen segítene”– tette hozzá a politikus.

Ernest Wolwatsch elítélt szeretné elfogadni az ajánlatot. A 27 éves fiatalembert rablásért két évre ítélték a dnyipropetrovszki terület büntetőtelepén. Ott a konyhán dolgozik és kiszolgálja az ételért sorban álló rabtársait. “Hülyeség itt ülni és semmit sem csinálni” – mondta. „A háború kezdete óta tenni akartam valamit Ukrajnáért, és lehetőséget kapni arra, hogy bevonulhassak a hadseregbe. Most van rá esélyem, hogy ezt meg is tegyem.”

Az aktív szolgálatot teljesítő ukrán katonák esetében biztonsági okokból általában csak egy keresztnevet vagy egy katonai hívónevet adnak meg. A büntetőtelepen lévő rabok közül is sokan kérték, hogy csak a keresztnevükkel azonosítsák őket, hogy katonai szolgálatuk esetén ne legyenek problémák. Közéjük tartozik a 30 éves Volodimir is, aki fémcsavarokat készít a büntetőtelep egyik műhelyében. Elmondása szerint önkéntesen szeretne belépni a fegyveres erőkhöz, ha egy év múlva letöltötte büntetését, de nem most. A feltételes szabadlábra helyezési program keretében ugyanis nincs lehetőség hazautazásra.

Minden szabadulás előtt a foglyokat kikérdezik, és orvosi vizsgálatnak vetik alá. Oroszországgal ellentétben nem mindenki jogosult a programra. Akit nemierőszakért, vagy más szexuális bűncselekményekért, két vagy több ember meggyilkolásáért vagy nemzetbiztonság elleni bűncselekményekért ítéltek el, azt nem veszik fel a hadsereg kötelékébe.

Az EU-nak átadott kormányzati statisztikák szerint Ukrajnában mintegy 42 000 embert tartanak fogva. Bár a közelmúltban végrehajtott reformok csökkentették a fogvatartottak számát és javítottak a körülményeken egyes létesítményekben, a fogvatartottakkal való bánásmód továbbra is kritika tárgya Nyugat-Európában és az USA-ban. A 2023-as, éves emberi jogi jelentésében például az Egyesült Államok Külügyminisztériuma hiteles jelentésekről számolt be, amelyek szerint a börtönhatóságok “megalázó bánásmódot vagy büntetést” alkalmaznak az elítéltekkel szemben.

Új taktikával támadnak az oroszok

Markus Reisner a Bundeswehr dandártábornoka nyilatkozott az N24 televíziónak a háború jelenlegi állásáról és az újfajta orosz taktikáról, hogy

az oroszoké a kezdeményezés az egész fronton, ami azt jelenti, hogy az ő támadásaik határozzák meg, hogy hol zajlanak a harcok.

A vezérkari tiszt szerint két területen érnek el sikereket az orosz erők: Csasziv Jar térségében és Ocseretyine közelében a Donbasszban. A két legutóbb elfoglalt helység Novoolexandrivka és Szpirne szintén ott található. A terület egy része a Csasziv Jar régióban a Donbassz-csatorna keleti partján fekszik. Ez a rész ma már csaknem 100 százalékban orosz kézben van. Az orosz csapatok számára a nagy kihívás a csatornán való átjutás. A következő hetekben itt heves harcokat fogunk tapasztalni. Az orosz erők mintegy 100 kilométerre Chassiv Jartól délre is jól haladnak előre, és betörtek az ukránok második védelmi vonalába Ocserszetyinye közelében. Kisebb, 500-1000 lakosú falvakért, amelyeknek a nevét korábban soha nem hallották, ádáz harc folyik. Hetekig tartó harcok után végül a földdel teszik egyenlővé őket, és orosz kézre kerülnek.

Napi szinten ezek nem nagy távolságok, néha csak 100 méter, néha 500 méter vagy akár egy kilométer, de ebben a felőrlő háborúban ezek is összeadódnak. Az új taktikájuk a következő: az orosz csapatok nemcsak tüzérséggel és rakétavetőkkel tüzelnek, hanem siklóbombákat is kilőnek. Hatalmas robbanóhatásukkal egész ukrán bázisokat tudnak kiiktatni, majd a gyalogság ezután lendül támadásba. Kisebb taktikai elemeket vetnek be. Egy-két gyalogsági harcjármű, egy harckocsi, gyakran négy-öt motorkerékpár vagy kis, páncélozatlan, de manőverező buggy.

Az oroszok motorkerékpárokkal próbálják gyorsan leküzdeni a hatalmas nyílt területeket. Betörnek az ukrán állásokba, ellenőrzik, hogy a terep ellenségmentes-e, majd fel tudják vonultatni erőiket és elfoglalják a területet.

Fotó: MTI/EPA/24. gépesített dandár/Oleh Petraszjuk