GEOrgPOLITIKA – Kivonják a francia csapatokat Nigerből

Emmanuel Macron bejelentette, hogy kivonják a francia csapatokat Nigerből és bezárják nagykövetségüket Niamey-ban. A puccs óta mélyponton van a két ország kapcsolata és napi szinten tüntetnek a helyiek a francia jelenlét ellen. Decemberig az utolsó francia is elhagyja a nyugat-afrikai országot. Párizsnak ez nemcsak presztízsveszteség, hiszen Benin, Mali és Burkina Faso után Nigerből is menniük kell, hanem az olcsó, áron aluli uránfelvásárlásnak is vége. Franciaország uránszükségletének 15 százalékát Nigerből szerezte be a világpiaci ár egy töredékéért. 

Nem csitul a helyzet Ciszjordániában sem. Az izraeli golyók által megölt két palesztin fiatal temetése is tömegtüntetésbe torkollott. Hasonlóan feszült a helyzet a Gázai-övezet és Izrael határán, ahol napi szinten vannak összecsapások a határt őrző katonák és a tüntetők között. Napok óta könnygázfelhők, páncélozott járművek és helikopterek láthatóak a palesztinok lakta településeken. Az izraeli hatóságok terrorellenes akciónak nevezik a hetek óta tartó rajtaütéseket a menekülttáborokban és arabok lakta városokban. Az arab országok és Irán elítélik az izraeli hatóságok „razziáit” és jelen pillanatban nem látnak lehetőséget arra, hogy a Donald Trump által létrehozott, sikeres „Ábrahám-egyezményt” kiterjesszék és több arab ország is békeegyezményt írjon alá Izraellel. Donal Trump 2020-ban elérte, hogy mind a hét Arab Emirátus, Katar és Marokkó békeegyezményt írt alá Izraellel. 2021-ben pedig a kartúmi kormány is úgy döntött, hogy támogatja a paktumot, így Szudán is rendezte kapcsolatait a zsidó állammal. Az egyezmény sikeres és magam is láttam, hogy rengeteg izraeli turista látogat az Egyesült Arab Emirátusokba. 

Az egyesség neve onnan ered, hogy mind a zsidók, mind a muszlimok Ábrahámot (Ibrahimot) tekintik közös ősüknek és fontos szerepe volt a keresztény vallásban is. Ábrahámnak parancsolta meg az Úr, hogy áldozza fel fiát Izsákot hűsége jeléül a mai Templom-hegyen. Ábrahámot gyakran nevezik Khalil Ullahnak is vagyis „Isten Barátjának”. A muszlimok hite szerint Mohamed próféta maga is Ábrahám leszármazottja. Az áldozati szikla fölé építtette Abd el-Malik kalifa a sziklamecsetet „Kubat asz-Szahra”, a hetedik században. 

Örményország tovább szítja a feszültséget Azerbajdzsán ellen. A német köztévének már olyan nyilatkozatokat adott Ararat Mirsojan örmény külügyminiszter, amelyben a Nagorno-Karabah konfliktust Ruandához hasonlította, ahol a hutu milíciák közel egymillió tuszit mészároltak le. Mirsojan tehetetlenséggel vádolja az ENSZ-et is mivel nem küldenek békefenntartókat Hegyi-Karabahba. Ennek ellenére a helyzet nyugodt, az örmény szeparatisták amnesztiában részesültek és le is adták fegyvereiket a hatóságoknál. Mindössze 1000 örmény hagyta el Nagorno-Karabahot Örményország irányába, az orosz békefenntartók kivonása is megkezdődött. A bakui kormány pedig befejezettnek tekinti a konfliktust és bejelentette, hogy semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem éri az örmény lakosságot. Az akció lényege Azerbajdzsán területi integritásának biztosítása volt, mivel a régió mindig is Azerbajdzsán része volt, ám az elmúlt évtizedekben örmény szeparatisták fegyveres harcot folytattak az azeri hadsereg ellen. 

Koszovóban sem nyugszik a helyzet, ott ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak helyi rendőrökre. Egy rendőr életét vesztette, egy másik megsebesült. A támadók két rendszám nélküli teherautóval elállták a rendőrjárőr útját egy hídon, majd lőni kezdtek rájuk. Pristina a szerbeket hibáztatja és terrortámadásról beszél. Vladimir Orlic a szerb parlament szóvivője visszautasította a vádakat és szerinte Kurdi koszovói elnök áll a támadás mögött mivel ő szítja folyamatosan a feszültséget Koszovóban.