Pesti Srácok

A német alkotmánybíróság is a migránsok mellett tör lándzsát

A német alkotmánybíróság is a migránsok mellett tör lándzsát
Fotó: Christopher Neundorf

Hiába Merz német kancellár ígéretei többek között arról, hogy majd ők megállítják a Németországba irányuló illegális bevándorlást, amely lassan összenyomja nemcsak a német büdzsét, hanem a társadalmukat is, de a kancellár ígéretei nem igazán akarnak megvalósulni. Maximum az, hogy a németeknek el kell engedniük az eddig ismert jólétet, és át kell adniuk annak helyét valami egészen másnak. Vagyis a kitoloncolások nem működnek olajozottan, de ami a legmegdöbbentőbb, hogy még a német alkotmánybíróság is a migránsok mellé állt.

Németország most próbál megszabadulni azoktól a migránsoktól, akiket egykor a német tárt karokkal vártak, de mégis illegálisan érkeztek meg az országba. A Merkel által teremtett rózsaszín köd eltűnt valamennyire, és most megkísérlik visszalapátolni azt a bizonyost a lóba. Hogy sikerrel jár-e a migránsok kiűzése és visszakapja-e régi énjét a német társadalom? Úgy tűnik, hogy erre egyre kevesebb az esély, hiszen csak a szavak vannak meg, míg az igazi tettek hiányoznak. 

Merz, német
Merz német kancellár ígéretei a gyakorlatban nem igazán válnak valóra.

A németeket már a bíróságok sem védik meg?

Azonban nemcsak a politika kemény fellépésének a hiánya nehezíti a migránsok kitoloncolását, hanem egy nemrég meghozott alkotmánybírósági döntés is, amely egy fajta ideiglenes védelmet nyújt a kitoloncolásra ítélt migránsoknak.

A döntés lényege, hogy ha egy kitoloncolásra váró személy bezárkózik a szobájába, a rendőrség nem léphet be automatikusan. 

Vagyis beléphet, de akkor kell, hogy legyen a birtokukban egy házkutatási engedély is, még akkor is, ha biztosak benne, hogy az illető bent van. Hogyan is jutottak el a németek ehhez a döntésig? Nos, ez még egy 2019-es berlini ügyből ered, ahol egy guineai migráns bezárkózott a szobájába. A rendőrök engedély nélkül léptek be, mire az érintett pert indított – és végül a legfelsőbb bíróság neki adott igazat. 

Ez a döntés is egy olyan pont, amely azt mutatja, hogy a bíróságnak egy migráns "joga" többet ér, mint egy német állampolgár biztonsága. 

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.