GEOrgPOLITIKA – Magyar katonák sérültek meg Koszovóban – A tálibok megtámadták Iránt
A koszovói Zvecan településnél elrendelt tömegoszlatási feladatban megsebesült magyar katonák ellátása és szükség szerinti hazahozatala érdekében a Magyar Honvédség kifejezetten egészségügyi ellátásra kialakított Airbus A319-es repülőgépe indult el a helyszínre Kecskemétről május 29-én este. A fedélzeten tartózkodó katonaorvosokkal tartott Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éjszaka arról számolt be a közösségi oldalán, hogy a pristinai nagykövet, Bencze József meglátogatta az amerikai kórházban azt a négy magyar katonát, akik repeszsérülések miatt szorulnak ellátásra. Közülük egy honvédet kellett megműteni, de szerencsére egyikük állapota sem életveszélyes – számolt be a hirado.hu a Honvédelmi Minisztérium információi alapján. Hétfő délután vetették be tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecan település polgármesteri hivatalánál a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejében részt vevő katonáit. Az ott összegyűlt tömeg a korábbi választás eredménye miatt vonult utcára és követelték az albán polgármester visszahívását, valamint a szerb zászló visszahelyezését a városházára. A szerb többségű településen megkérdöjelezik a választás tisztaságát.
A török baloldali ellenzék ugyanazzal a katyvasz-koalícióval próbálkozott Recep Tayyip Erdoğan ellen, mint idehaza 2022-ben Orbán ellen. Az állítólagos jobboldaltól a baloldalon át a kurd kisebbségig érő koalíció ugyanaz, a hazai közéletből ismert politikai franchise – írja elemzésében az Alapjogokért Központ. A török választóknak sem jött be a „szivárványkoalíció”, amelyben voltak iszlamisták, szekulárisok, szocialisták, liberálisok, kurdok... Nem díjazták a konkrét politikai és gazdasági tervek nélküli próbálkozást, amelynek egyedüli célja Erdoğan elnök leváltása és a hatalom megszerzése volt, pont úgy, mint hazánkban. Szerencsére a török politikai stabilitás folytatódik újabb öt évre. Ez fontos Magyarországnak is, mivel Ankara egy komoly gazdasági és politikai partner, akivel együtt vagyunk tagjai a Türk Tanácsnak és a NATO-nak.
A német kormány azonnal beleállt a választási eredménybe: néhány politikusuk már diktatúrát kiált és a török ellenzékkel együtt kérdőjelezi meg az ottani választási rendszer tisztaságát. Cem Özdemir, török származású német zöldpárti politikus már a választás napján azt követelte, hogy Brüsszel szakítsa meg az uniós csatlakozásról szóló tárgyalásokat Ankarával. Tipikus liberális gondolkodás, semmibe veszi a török választók akaratát és egy demokratikus kétfordulós választás eredményét.
Drónok támadták kedd reggel az orosz fővárost, több épületet megrongálva – közölte Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, akit a RIA Novosztyi hírügynökség idéz. Hozzátette, hogy áldozatok nem voltak. A hírügynökségnek a katasztrófavédelem illetékesei elmondták, hogy az egyik drón a város délnyugati részén egy lakóépület felső emeletét találta el. Az akcióval az ukránok az oroszokat szeretnék elbizonytalanítani és félelmet kelteni a lakosságban.
Az Iráni Forradalmi Gárda dandártábornoka, Amir-Ali Hadzsizadeh szerint az Iszlám Köztársaság nagy lépést tett előre a hiperszonikus rakéták fejlesztése irányába és országa hamarosan rendelkezni fog ezzel a légvédelmi rendszerekkel kivédhetetlen fegyverrel. A rakéta a tervek szerint 12–13 Mach-hal fog repülni és képes lesz mind az atmoszférában, mind azon kívül manőverezni.
A hétvégén az afganisztáni tálibok megrohamozták az iráni határőrség egyik állását a közös határszakaszon. A radikálisok az amerikaiak által hátrahagyott páncélozott járművekkel és fegyverekkel támadták meg az iráni fegyveres erőket. Komoly, több órás tűzharc alakult ki a körzetben. Mindkét fél egy halálos áldozatról számolt be csapatukban. Iráni oldalon két civil és életét vesztette. Kiumarsz Hejdari tábornok, az iráni hadsereg szárazföldi erőinek főparancsnoka azonnal a helyszínre látogatott és komoly válaszcsapással fenyegette meg a tálibokat, amennyiben azok nem fejezik be az ellenséges akciókat Irán déli határán. Az amerikaiak által hátrahagyott járműpark, fegyverek és más hadianyag komoly katonai tényezővé tette a radikális szunnita tálibokat. Iráni hírek szerint helyreállt a nyugalom és a határátkelők is használhatók a két állam között.
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az amerikaiak nem szándékosan hagyták-e ott a felszerelést, mert tudták, hogy az afgánok előbb-utóbb összetűzésbe kerülnek majd az Iszlám Köztársasággal, és mivel Washington Iránt ellenségnek tekinti, jól jöhet neki a két ország fegyveres összecsapása.
