Ukrajna kedvéért bármit? Adósságspirálba taszajtaná az uniót az Európai Bizottság
Fotó: Andrew Medichini
"Közös adósságterven" gondolkodik az Európai Bizottság, miután Belgium nemet mondott Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználására. Ám hiába mennének csődbe a tagállamok, Ukrajna számára ez is legfeljebb sebtapaszt jelentene. Mindezt a Politico is elismeri.
Ismét hitelt venne fel az Európai Bizottság, miután Belgium elutasította azt a tervet, hogy Oroszország befagyasztott eszközeit pénzügyi mentőövként használják, és odaadják Kijevnek. A Politico három uniós diplomata megszólalása nyomán azt állítja, az EU-tagállamoknak „több tízmilliárd eurónyi közös adósság felvételére lehet szükségük egy »B terv« részeként, hogy Ukrajna talpon maradjon.”
E lehetőséget tartják az egyik legvalószínűbbnek, hogy Ukrajnát „megmentsék” a teljes csődtől.
Mivel a másik lehetőséget,
- a „jóvátételi kölcsönt” Belgium meghiúsította,
- a harmadik lehetőséget, azaz Ukrajna „elengedését” csak Magyarország támogatná,
- ezért „nincs más opció”, ahogyan azt a brüsszeli lap állította.
Botrány az ET-csúcstalálkozón, senki nem akar tovább eladósodni Ukrajna kedvéért
Az említett közös adósságtervet egyébként már a múlt csütörtöki Európai Tanács (ET) csúcstalálkozóján is felvetették uniós vezetők, mivel már világossá vált, hogy Belgium nem oldja fel a brüsszeli székhelyű Euroclearnél tárolt orosz befagyasztott eszközök felhasználásával kapcsolatos fenntartásait.
Igen ám, csakhogy még a brüsszeli lap és a megszólaltatott diplomaták is elismerik, hogy óriási elégedetlenséget és széthúzást okozhat, ha olyan uniós tagállamokat, amelyek már most súlyos eladósodással néznek szembe, kénytelenek lesznek még mélyebbre süllyedni Ukrajna kedvéért, aminek ráadásul legfeljebb csak sebtapaszt jelenthet az adósságterv megvalósítása.
A Politico ennek ellenére nem volt rest aggodalmát kifejezni, hogy Kijev komoly pénzügyi nehézségekbe ütközik 2026 első negyedévének végén, „hacsak nem kap újabb pénzügyi injekciót, és Európa jelenleg az egyetlen hiteles lehetőség.”
A brüsszeli lap gyorsan hozzátette, a Bizottságnak „túlóráznia kell, hogy mielőbb elkészítse opciós dokumentumait, a vezetőknek pedig legkésőbb a december 18-i ET-csúcstalálkozóig végleges döntést kell hozniuk arról, hogy melyik utat választják.”
Külön érdekesség, hogy két diplomata azt emelte ki, tekintettel a további adósságnövelés kockázataira, a legtöbb, bár nem az összes uniós tagállam továbbra is az orosz befagyasztott vagyon felhasználását tartja a „legjobb” opciónak.
„A közös adósság tervét valószínűleg »madárijesztő« lehetőségként hozták fel, hogy az országokat cselekvésre kényszerítsék”
– állította mindkét diplomata.
De ez még nem minden. A diplomaták azt is jelezték, hogy a csütörtöki ET-ülés több szempontból is kudarcos volt, és nemcsak az eredményt illetően. Bart De Wever belga miniszterelnök, aki eleve egy nehéz költségvetési tárgyalások kellős közepén ment el a csúcstalálkozóra, csak annak reggelén látta a Bizottság legújabb jogi javaslatát a jóvátételi kölcsönről.
„Nehéz elképzelni, hogy pont akkor írna alá valamit, ami pénzügyi kötelezettségeknek tehetné ki Belgiumot”
– tették hozzá.
A legérdekesebb azonban az, hogy a Politico szerint is még nagyobb csődbe taszajtja Európát a közös adósságterv ötlete. Hiszen 2024 februárjában – miután Magyarország a garanciák megszerzését követően megszavazta az 50 milliárd eurós hitel jóváhagyását – már így is adósságba lökte Európát Ursula von der Leyen és köre, ráadásul néhány nagy EU-tagállam, például Franciaország komoly költségvetési problémákkal küzd.
„Sokkal nagyobb pénzügyi turbulenciára kell számítanunk, mint eddig”
– zárta cikkét a Politico.
Kiemelt kép: MTI/EPA/AP pool/Andrew Medichini
