A szerb-magyar határon egyre veszélyesebb emberek és csoportok jelennek meg. Talán a legjelentősebb per pillanat a Haqqani csoport. Ez a fegyveres milícia Afganisztánban van otthon és fegyvertársai a táliboknak. A szervezet már egy maffiahálózattá is kinőtte magát. A drogcsempészeten kívül beszálltak a migráns üzletágba is. A Haqqani csoportot még az USA hozta létre Afganisztánban, hogy harcoljanak a szovjetek ellen. A magánhadsereget Dzsalaluddin Haqqani afgán hadúr vezette egészen haláláig, utána fia Sziradzsuddin Haqqani ragadta magához a hatalmat. Jelenleg ő a tálib kormány belügyminisztere.
A máktermesztésből és fegyverkereskedelemből is bőven folynak be pénzek a tálibokhoz, hiszen a világ ópiumtermelésének 90 százaléka Afganisztánban történik. A vezetők sokmillió dolláros bankszámlákkal rendelkeznek. Ám látván, hogy az embercsempészetből szír és török bűnözői csoportok mekkorát szakítottak beszálltak ők is ebbe a bizniszbe. A haszon nagyjából akkora, mint a drogokon, ám ha lebuknak, a büntetési tétel csak a töredéke annak, amit ópium vagy heroincsempészetért kapnának.
Sok migránst már úgy hoznak be, hogy „hitelt” kap. Megérkezve Nyugat-Európába szereznek neki illegális munkát pl., konyhán, vagy építkezésen és utána elveszik fizetése nagyrészét. Évekre rabszolgasorsra kerülnek az így áthozott emberek. Ha nem fizetnek megfenyegetik őket, hogy megölik otthon maradt családtagjaikat. A hálózat átnyúlik Pakisztánba is, ott is folyik a migránsok toborzása, mivel a legtöbben jelenleg Afganisztánból és Pakisztánból jönnek. Toboroznak fegyvereseket is, akik harcedzett férfiak. Tapasztalataikat az Iszlám Államban, a táliboknál, a Hamasznál, az al-Kaidánál vagy más terrorszervezeteknél szerezték. Nekik az lesz a feladatuk, hogy gondoskodjanak a migránsok zavartalan átjutásáról a határon és lelőjjék a rivális bandák tagjait, ha azok az ő határszakaszukon próbálnak meg embereket becsempészni.
A határ le van osztva, akár csak a nagyvárosok drogpiacai. A riválisokat nem tűrik és ezért alakultak ki bandaháborúk szír és afgán csoportok között. A titkosszolgálati dokumentumokból kiderült, hogy sok embercsempész rokoni kapcsolatokat ápol tálib vezetőkkel, sőt a csoportok a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alatt állnak. A dokumentumokat Kocsis Máté kezdeményezésére hozták nyilvánosságra. A politikus nagyon helyesen kifejtette, hogy az Európában történő terrorcselekményekért a brüsszeli politikusok a felelősek. Az állandó terrorveszély és a merényletek ellenére, amelyekben már sok száz ártatlan ember vesztette életét a határok még mindig nyitva vannak, és liberális politikusok még mindig a legális migrációs útvonalak kiépítését szorgalmazzák.
Az adventi időszak és a karácsonyi vásárok ideje jön. Minden rendezvény fokozott veszélynek van kitéve az iszlamista fenyegetettség miatt.
Cassandro
2023-11-09 at 13:31
Jó kérdés!
A szerb politika is részese a dolognak, bármennyire is javultak(?) a kormányközi kapcsolatok.
A délszláv háború idején 20-25 éve az elmenekült magyarok helyébe boszniai és koszovói szerbek telepedtek be. Tovább rontva a 44-45-ös délvidéki mészárlást követő népesség változtatást. Most a vidéki falusi, tanyán élő magyar lakosság kerül(t) visszafordíhatatlan helyzetbe. A mosolydiplomácia ezen nem segít! Sajnos.
Girolámo
2023-11-09 at 13:21
Afganisztán egyszerűen túl messze van.
Írják a tálibokról,hogy a máktermesztést szinte betiltották,talán a negyede mennyiséget termelik.
A kérdés az,hogy mi mit csinálunk a határnál?
Mert ha én akarnék átjárogatni,hát átjárogatnék.Ezek a távolról jött hegyi martalócok hozzánk képest vademberek.Mindenki tudja.Régebben is operatív parancsok puhították az amúgy ember és pénzfaló határvédelmet.
Engem tényleg érdekelne,most a keresztény engedékenységből adunk ezeknek a vadak helyett Magyarországnak emlékezetes leckét,vagy mi a fene megy ott lenn a határon?
Szóval,miért és kinek a koncepciójából hagytuk ezt idáig fajulni?