Pesti Srácok

Jemenben támadnak a húszik, Amerikában kezdődik a "szuperkedd"

Jemenben támadnak a húszik, Amerikában kezdődik a "szuperkedd"

A szuperkedd lázában ég az Egyesült Államok, egyszerre 15 államban tartanak előválasztást a republikánusok és a demokraták. Ez a szavazás dönti el, hogy a két párt kit indít majd a november 5-ei elnökválasztáson. Bár még nincs vége az előválasztásnak, szinte biztos, hogy a demokraták Joe Biden újraválasztását támogatják, a republikánusok pedig Donald Trump mögé sorakoznak fel. Trump hasít minden államban ellenfele, a demokrata Nikki Haley igaz győzött Washington DC-ben, ám District of Columbia az egyik legkisebb választókörzet.

Újságírók egymás szavába vágva próbálták megtudni, milyen eredménnyel zárult Joe Biden éves kötelező egészségügyi vizsgálata. Az egyik riporter azt kérdezte, van-e olyan aggasztó részlete az orvosi véleménynek, amiről az amerikaiaknak tudniuk kellene. „Azt mondták, hogy nagyon fiatalnak nézek ki. Nem, nincs semmi változás a tavalyi állampotomhoz képest” – válaszolt Joe Biden -számolt be az M1 híradója.

Az amerikai választókat azonban nem győzte meg az orvosi jelentés. Egyre többen vélik úgy, hogy Joe Biden állapota már nem megfelelő ahhoz, hogy betöltse az elnöki tisztséget. „A felnőtt amerikaiak úgy gondolják, aggodalomra ad okot Joe Biden elnök életkora. A 81 éves Joe Bidenről tíz megkérdezett közül hatan azt mondták, nem bíznak az elnök mentális képességeiben. Ez azért érdekes, mert 2022-ben még csak a megkérdezettek fele gondolta így” – mondta Josh Boak, Associated Press hírügynökség elemzője.

Joe Biden közben az egyetlen olyan jelölt, akit a Demokrata Párt komolyan támogat a november 5-i elnökválasztáson. Az amerikai politikai szokásjog alapján, ha a hivatalban lévő elnök úgy dönt, elindul az újraválasztásáért, akkor megkaphatja az újraválasztás esélyét. Az is szokásjog, hogy az előválasztáson ugyan vannak ellenfelei, de nem indulnak igazán esélyes ellenfelek az elnökjelöltség elnyeréséért.

PestiSracok facebook image

A hét végén Joe Biden újabb elszólalása bizonytalaníthatta el ismét a szavazókat. Az amerikai elnök épp Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt fogadta a Fehér Házban, amikor összekevert két háborús övezetet. „Az elkövetkező napokban Jordániához hasonlóan mi is élelmiszersegélyeket dobunk majd le légi úton Ukrajnában” – mondta az amerikai elnök, miközben az Egyesült Államok Gázában dobott le segélyeket. Forrás MTVA, AP, FOX

Az ukrán hadsereg ismét támadást indított a Krím-félsziget ellen, riadó volt a Kercsi-hídon is. Már a tegnapi nap is 43 drónt kellett az orosz légvédelemnek lelőnie. Szamara-régióban pedig feltételezhetően terrortámadás történt a Volga folyón átívelő híd ellen. A vasúttársaság szerint egy pokolgép robbant a hídon és komoly károkat okozott azonban senki sem sérült meg. Az esetet az FSZB, az orosz belsőelhárítás vizsgálja.

A kupjanszki és az avgyejevkai frontszakaszról számolt be orosz előretörésről hétfőn a moszkvai védelmi tárca. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a harci “érintkezési vonal” mentén az elmúlt nap folyamán több mint 1200 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy ötszázan az Avgyejevka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett két drónirányítási pontot, két HIMARS sorozatvetőt, két harckocsit – az egyikük egy Abrams volt -, hat gyalogsági harcjárművet – köztük négy Bradleyt -, két páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot és 81 drónt -listázta a minisztérium-.

A jemeni húszi lázadók ismét rakétatámadást hajtottak végre egy svájci konténerhajó ellen. A síita milícia szerint a csapás sikeres volt. A húszik (Anzar Allah) annak ellenére folytatja a rakéta és dróntámadásokat, hogy az USA és Nagy-Britannia folyamatosan légicsapásokkal próbálja gyengíteni a síita hadsereget, amelyet Irán támogat fegyverekkel és kiképzéssel.

Fotó: MTI/AP/Osamah Abdulrahman

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)