GEOrgPOLITIKA – Elemeztük az elnökjelölti vitát

István Dániellel megemlékeztünk 2001 szeptember 11-éről, amikor az al-Kaida terrorszervezet tagjai több repülőgépet is eltérítettek, ezeket a World Trade Center ikertornyaiba és a Pentagonba vezették. Egy gép utasai megpróbálták visszaszerezni a gép felett az uralmat, ám ez sajnos nem sikerült és a repülő Pennsylvania államban egy mezőre zuhant. A merényletsorozatban 2996 ember vesztette az életét. A támadás több segítőjét elfogták, kitervelőjét Oszama bin Ladent és fiát a Seal Team 6 likvidálta a pakisztáni Abbotabadban 2011. május 2-án.

Az első elnökjelölti vitában Kamala Harris kerülte a direkt válaszokat, igyekezett általánosságokat mondani és többször sértéseket vágott Donald Trump fejéhez, szerinte a hadsereg vezetése Trumpot bohócnak tartja és így vélekedik róla sok republikánus politikus is. Nem akart belemenni az abortusztörvény kérdésébe is, holott a demokraták megengedik a késő abortuszt is, amikor a magzat már eléri a 21-ik hetet és komolyan kifejlett kis ember. Donald Trump azt szeretné, ha az USA szövetségi államai egyénileg döntenének a magzatelhajtásról és nem lenne egy általános érvényű szövetségi törvény.

Donald Trump szóba hozta a határvédelem fontosságét is, hiszen Joe Biden alatt a kormány elvesztette az ellenőrzést határai felett. Feltehetően több tízmillió ember érkezett illegálisan az USA-ban. Kalama Harris itt is csak „maszatolt”, hogy az érintett államokkal tárgyalni fog és törekszik egy átfogó megoldásra. Trump joggal vetette fel, hogy négy évig Harris volt az alelnök és ezalatt bőven lett volna ideje ezeket a fontos kérdéseket megoldani, ám semmit nem tett.

Kétség nem fér hozzá, hogy Harris szokatlanul bőbeszédű és dinamikus volt, ám Trump egy sokkal érettebb politikus benyomását keltette. A vita igazából az ingadozó szavazók megszólítására szolgál. A biztos szavazóknak igazából csak egy „show”. A tervek szerint októberben ismét találkozik a két jelölt egy második vitára.