A német kormány nem ad „Taurus” rakétákat Kijevnek
Amíg Washington DC, London és Párizs is engedélyezte a nyugati rakéták bevetését oroszországi területek ellen, addig Olaf Scholz kancellár ismét elutasította Kijev és több NATO ország kérését, hogy adjon az 500 km hatótávolságú cirkálórakétákból az ukrán hadseregnek.
Németország február 23-án új kormányt választ és benne van, hogy Friedrich Merz CDU elnök lesz az új kormányfő. Merz kifejezetten oroszellenes retorikájáról híres és többször követelte a parlamentben, hogy a berlini kormány adjon „Taurus” típusú intelligens fegyvereket Ukrajnának. Ha a háború Donald Trump és békepárti szövetségesei minden igyekezete ellenére még februárban is tartani fog, akkor ismét nő az eszkaláció veszélye, hiszen az új kormány dönthet nagyhatótávolságú rakéták szállításáról.
Scholz megfontoltabb és nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornát a Kreml irányába, ezt többször is elmondta és el tudja képzelni, hogy Németország ismét gazdasági partnere legyen Oroszországnak. Ezért és a Putyin elnökkel folytatott telefonbeszélgetései miatt több politikai támadás érte a CDU/CSU pártcsalád részéről, de Brüsszel háborúpárti politikusai is gyengeséggel vádolták Scholzot, mivel szerintük Moszkva csak az erőből ért és nem a diplomáciából.
Mindeközben az orosz csapatok egy hét alatt 235 négyzetméternyi területet foglaltak el. Főleg a front déli szakaszán komoly az előretörés. Ezzel november hónapban összesen 600 négyzetkilométer került orosz fennhatóság alá. Az orosz hadsereg továbbra is elsődleges célpontnak tekinti az ukrán energetikai infrastruktúrát. Kedd hajnalban a nyugat-ukrajnai Ternopil városában ment el az áram és a vízellátás, miután légicsapás érte az elektromos elosztóállomásokat és a vízműveket. Kijevet is több hullámban támadták orosz drónok.
Egyes hírek szerint az oroszok már Zsaporozsje ostromára készülnek. A föderációs katonák már csak 30 kilométerre vannak a hétszázezer lakosú ipari központtól. A megyeszékhely elestével Moszkva sokkal közelebb kerülne az eredetileg kitűzött stratégiai céljához, amely Donyeck, Luganszk és Zaporozsje megyék elfoglalása. Egy ekkora város ostroma viszont hatalmas veszteségekkel és pusztítással jár, ezt látni lehetett Mariupol bevételénél is. Ekkora számú lakosság evakuálása szinte lehetetlen feladat elé állítaná a hadsereget és a katasztrófavédelem munkatársait.
Az Egyesült Királyság és Franciaország „újraindította” a tárgyalásokat az Ukrajnába küldendő csapatokról – jelentette hétfőn a Le Monde című francia napilap. Az ötlet máris szakadást okozott az európai NATO-tagok között.
Emmanuel Macron francia elnök még februárban okozott vitát azzal, hogy kijelentette: hajlandó szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába, „hogy megakadályozza, hogy Oroszország megnyerje ezt a háborút”. A kijelentést a NATO tisztviselői gyorsan cáfolták, míg Olaf Scholz német kancellár újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajna nyugati támogatói „egyöntetűen” ellenzik az ötletet.
Brit és francia tisztviselők egyaránt utaltak arra, hogy valamilyen bevetés lehet készülőben. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a hétvégén a BBC brit állami irányítású műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy Párizs „nem zár ki semmilyen lehetőséget”, amikor közvetlenül a francia csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről kérdezték. Egy ilyen lépés viszont akár egy megelőző orosz nukleáris csapáshoz is vezethet. A Kreml nem fogja megvárni, hogy NATO csapatokat és felszerelést telepítsen Ukrajnába, hanem már az előkészítési fázisban csapást mér azokra a támaszpontokra, ahova a külföldi csapatok állomáshelye lenne. Félő, hogy ez a csapás akkor már nukleáris lenne.
