Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA | Donald Trump: Ez nem a mi háborúnk

Trump amerikai elnök meg van győződve arról, hogy Oroszország véget akar vetni az Ukrajna elleni háborúnak. „Jó esélyt” lát ennek elérésére. Ha ez nem sikerül, akkor az USA kivonul a béketörekvésekből. Nincs tűzszünet, nincsenek engedmények, nincs kötelező menetrend: az USA és Oroszország államfői közötti telefonbeszélgetés nagyrészt eredménytelen maradt, mégis előrelépés volt – hangsúlyozta utólag Donald Trump amerikai elnök.

Ez egy vérfürdő. És úgy vélem, hogy véget akar vetni neki – mondta Trump, utalva tárgyalópartnerére, Vlagyimir Putyinra. A háború befejezésére irányuló erőfeszítésekről Trump a Fehér Házban így folytatta: Azt hiszem, jó esélyünk van rá, hogy sikerüljön. Szerintem Putyin is ezt akarja. Nem törekedne a békés megoldásra, ha nem lenne erről meggyőződve – mondta Trump.

Az elnök kritizálta elődje, Joe Biden beavatkozását a konfliktusba: Ez nem a mi háborúnk. Ez nem az én háborúm… Úgy értem, belekeveredtünk valamibe, amibe nem kellett volna belekeverednünk. És sokkal jobban jártunk volna – és talán az egész dolog is jobban járt volna –, mert sokkal rosszabb már nem lehet. Ez egy igazi zűrzavar. Az elnök kijelentette, hogy Washington „masszív és rekordszintű” katonai és pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, messze meghaladva azt, amit az EU és más NATO-országok adtak.

Amikor egy újságíró megkérdezte, hogy Putyin nem csak az időt húzza-e a tárgyalásokkal, hogy folytassa a háborút, Trump azt mondta: „Szerintem elege van belőle”. Trump közölte, hogy az USA egyelőre folytatja közvetítői erőfeszítéseit az ukrajnai háború befejezése érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is a háború befejezését szeretné. Két-négy héten belül több tisztánlátás kell, hogy legyen – mondta Trump, anélkül, hogy további részleteket közölt volna. „Néhány nagy egó van benne” - folytatta Trump. Ha nem lesz előrelépés, „egyszerűen visszavonulok” - mondta, megismételve figyelmeztetését, miszerint felhagyhat az Oroszország és Ukrajna közötti béke elérésére irányuló erőfeszítésekkel. „Ez nem az én háborúm” - mondta az amerikai elnök.

PestiSracok facebook image

Donald Trump hangsúlyozta, hogy Oroszország „széles körű” kereskedelmet kíván folytatni az Egyesült Államokkal. Hangsúlyozta, hogy ehhez véget kell vetni az ukrajnai háborúnak. Oroszország számára óriási lehetőség van arra, hogy nagy léptékben munkahelyeket és jólétet teremtsen”. Oroszország gazdasági potenciálja korlátlan. Ugyanakkor Ukrajna is profitálhatna belőle az újjáépítés soránhangsúlyozta az elnök. Trump korábban Truth-Social közösségi platformján kommentálta a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést. Azt írta, hogy a tárgyalásokat azonnal meg kell kezdeni, és hogy XIV. Leó pápa felajánlotta a Vatikánt a tárgyalások helyszínéül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az európai partnereket is tájékoztatta erről. Mindkét fél szerint Trump és Putyin hétfői telefonbeszélgetése két órán át tartott. Ez volt a harmadik beszélgetés a két államfő között Trump januári hivatalba lépése óta.

A telefonbeszélgetés után Trump tájékoztatta Friedrich Merz német kancellárt, valamint Finnország, Franciaország és Ukrajna elnökét, továbbá az olasz miniszterelnököt és az EU Bizottság elnökét – közölte Stefan Kornelius kormányszóvivő. Megállapodtak abban, hogy „szorosan összehangolják” az egyeztetett tárgyalási folyamatot. „Szorosan el akarták kísérni” Ukrajnát a tűzszünethez vezető úton – írták.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, valamint európai állam- és kormányfőkkel. Az X rövid üzenetküldő szolgáltatáson azt írta: "Köszönöm Trump elnök úrnak az ukrajnai tűzszünet elérése érdekében tett fáradhatatlan erőfeszítéseit. Fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett maradjon."

Az orosz elnök is elismerően nyilatkozott a megbeszélésekről, tartalmasnak és hasznosnak nevezve azokat. Oroszország kész egy olyan memorandumot kidolgozni Ukrajnával, amely tűzszünetet tartalmazna – folytatta Putyin. Moszkva véget akar vetni a harcoknak, de meg kell találni a béke felé vezető leghatékonyabb utat. Ehhez Kijevnek és Moszkvának olyan kompromisszumokat kellene kötnie, amelyek mindegyik fél számára méltányosak. Azt nem mondta meg, hogy szerinte ezeknek hogyan kellene kinézniük. Arról azonban még nem született döntés, hogy hol kerüljenek sor ezekre a tárgyalásokra. A moszkvai elnöki hivatal közlése szerint a telefonbeszélgetésen nem esett szó az ukrajnai tűzszünet menetrendjéről sem.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.