Pesti Srácok

A magyarok ellen fordultak az ukrán nacionalisták - GEOrgPOLITIKA

Már bő tíz éve kezdődött a magyarellenesség Kárpátalján. Az ungvári magyar kulturális központ felgyújtása, a magyarok állampolgársági esküjének megfigyelése titkosszolgálati módszerekkel, majd a nyelvi törvény elfogadása fokozatosan szorították vissza a magyarok jogait és az anyanyelv használatát. Most „késhegyre a magyarokkal” graffitik jelentek meg és felgyújtottak egy templomot az ukrán ultranacionalisták.

Már jóval az orosz-ukrán háború előtt elkezdődött a magyarok vegzálása Kárpátalján. Ultranacionalista csoport dobott gyújtóbombát az ungvári kulturális központra, amelyik leégett. Az ukrán titkosszolgálat emberei rejtett kamerával vették fel a kárpátaljai magyarok állampolgári esküjét, miután a Fidesz-kormány lehetővé tette számukra a kettős állampolgárságot. Ezen honfitársainkat utána óriásplakátokon fenyegették meg az ukránok. Sem a kormány, sem rendőrség nem lépett fel érdemben a gyűlöletbűncselekmények ellen.

 

Most „késhegyre a magyarokkal” graffitik jelentek meg épületek falán és ismét olvasható a „magyarok takarodjatok” felirat is. Pár nappal Sebestyén József halála után már egy magyar templomot is felgyújtottak Palágykomorócon. Ahogy orosz-pravoszláv templomokat is feldúltak az ukránok, most ezt teszik a magyarok templomával is. Mintha az ultranacionalisták elfelejtették volna, hogy az orosz-ukrán háborúnak is a gyűlöletkeltés, a vegzálások és a gyilkosságok voltak a kiváltó okai. Amit a Donbasszban elkezdtek, azt láthatóan Kárpátalján akarják folytatni. 

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar–üzbég gazdasági vegyes bizottság ülését követően elfogadhatatlannak, felháborítónak, megdöbbentőnek és kiábrándítónak nevezte, hogy egy, állítólag az Európai Unióba igyekvő országban ilyen durva támadások mehetnek végbe egy nemzeti közösséggel szemben. A tárcavezető kiemelte, hogy ezen magyarellenes támadások tíz évvel ezelőtt törvények formájában kezdődtek, akkor kezdték szisztematikusan elvenni a közösség nyelvhasználati jogait.

 

„Tíz éve, hogy szisztematikusan, törvényekkel elkezdték visszaszorítani a magyar anyanyelvhez való hozzáférés lehetőségét tíz éve, hogy szisztematikusan elkezdték elvenni a magyaroktól az anyanyelven való tanulás lehetőségét, így kezdődtek ezek a támadások” Az ukrán állam felelős mindezért. Tíz éve kérjük, hogy fejezzék be. Tíz éve minden létező nemzetközi fórumon jelezzük, hogy a kárpátaljai magyarokat súlyos támadások érik. Kezdődött ez a törvényekkel, folytatódott kényszersorozással, fizikai bántalmazással, templomgyújtogatással” – tette hozzá Szijjártó Péter, aki egyúttal elítélte, hogy az európai politikai vezetők félrefordítják a fejüket, és nem hajlandók tudomást venni arról, hogy Ukrajnában, amelyet gyorsítósávon be akarnának nyomni az Európai Unióba, durva, nyílt, fizikai megfélemlítéssel ötvözött támadások zajlanak a magyar nemzeti közösséggel szemben.

„Költői kérdés az, hogy hol vannak ilyenkor az NGO-k, hol vannak az emberi jogi aktivisták, hol vannak a Soros-szervezetek, s hol vannak azok, akik nagyítóval nézegetik az összes magyar törvénymódosítást? Ilyenkor miért van csöndben Brüsszel?” – tette fel a kérdést a tárcavezető, hozzátéve, utasítást adott arra, hogy még a nap folyamán utalják át az érintett egyházközségnek a helyreállításhoz szükséges összeget. A segítségből is látszik, hogy Magyarország kormánya nem hagyja cserben a külhoni honfitársainkat és nyilván a diplomácia terén is minden lehetőséget ki fog használni. Fontos, hogy Brüsszelben is lássák az ukránpárti liberális politikusok Kijev igazi arcát.

 

 

 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.