Izrael támaszpontot akar létesíteni Szomáliföldön?

Mogadishuban, Szomália fővárosában utcára vonulnak az emberek. A futballstadionban gyűlnek össze, nemzeti zászlókat lengetnek, tiltakozva Izrael azon döntése ellen, hogy Szomáliföldet független államként ismerte el. Véleményük szerint Szomáliföld nem független ország, hanem Szomália része. 

Ismét teret nyertek az iszlamisták Szomáliában

Abdalla Mohamed, egy mogadishui fiatalember egyetért ezzel: „Határozottan ellenzem hazám, Szomália felosztását. Azt mondom Izraelnek, hogy Szomáliföld elismerése ismét teret ad a Szomáliában aktív terrorcsoportoknak.” Ebben igaza van. A nyár óta tapasztalható, hogy az al-Kaidával és az Iszlám Állammal is jó kapcsolatot ápoló terrorszervezet az al-Shabaab ismét erőre kapott. Harcosai egyre közelebb kerülnek Mogadishuhoz a fővároshoz. Hargeizában, Szomáliföld fővárosában egészen más a helyzet: az emberek ünneplik országuk Izrael általi elismerését, amely a világ első állama, amely ezt megtette. Ez diplomáciai mérföldkő Szomáliföld számára. Az ország nagyjából kétszer akkora, mint hazánk, de mindössze 6,2 millióan lakják. Szomáliföld kormánya szorosabb partnerségre vágyik Izraellel, különösen a kereskedelem, a mezőgazdaság és a technológia területén. Szomáliföld az izraeli támogatás révén nagyobb katonai erőre és belbiztonságra is számít. 

Karnyújtásnyira Jementől és Irántól

Izrael számára Szomáliföld különösen vonzó az Ádeni-öböl stratégiai fontossága miatt, közvetlenül Jemennel szemben. Ott a részben Irán által finanszírozott húszi milícia az ország nagy részét ellenőrzi. Továbbá Szomáliföld nem messze fekszik a Vörös-tengerhez vezető kulcsfontosságú szorostól, ahol az októberi tűzszünet előtt a húszi milíciák többször is megtámadták a nemzetközi kereskedelmi hajókat. Jemenben jelenleg kaotikus a helyzet, az ország várhatóan hamarosan két részre szakadhat. Az Egyesült Arab Emírségek felkaroltak egy milíciát, amely komoly területi nyereségeket hajtott végre mindössze néhány nap alatt. A szunnita arab milícia eddig a kormányt segítette a síita húszik elleni harcban, de kiszállt a koalícióból és hatalomra tört délen. Az elmúlt napokban viszont a Szaúdi Arábiai Királyság vadászgépei megtámadták állásaikat és lebombázták az Emírségektől kapott katonai felszerelést az ádeni kikötőben. A támadás olyan heves volt, hogy az Emírségek visszavonták katonai szakértőiket Jemenből. Az Izraelbe irányuló hajóforgalom is elhalad a jemeni partok előtt ezért Jeruzsálemnek fontos, hogy az ottani félkatonai egységek ne rendelkezzenek komoly támadó fegyverekkel például rakétákkal vagy vadászbombázókkal. Izrael így nagyobb nyomást helyezhet Iránra is, akik a húszik legfőbb támogatói a Közel-Keleten. Irán kikötői a Perzsa-öbölben karnyújtásnyira lennének az izraeli vadászbombázóknak. 

Új konfliktusok is lehetségesek

Amennyiben az izraeli hadsereg valóban hozzáférést kap Szomáliföldhöz, azt felhasználhatja a húszik szoros megfigyelésére és akár megtámadására is. Ez új konfliktusokhoz vezethet – mind regionálisan, mind nemzetközi szinten – mondja Hassan Khannenje, a Horn Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. „Ezt az elismerést követően lehetséges, hogy Szomáliföld engedélyezheti Izraelnek, hogy katonai bázisokat építsen a területén. Szomáliföld számára ez biztonságot nyújtana a Mogadishuból, a Közel-Keletről és egyes Perzsa-öböl menti államokból érkező potenciális támadásokkal szemben” – magyarázza Khannenje.

A szakértőnek ebben igaza van és a radikális iszlamista csoportok elleni harcban is komoly segítséget nyújthatnának Izrael titkosszolgálati információi. 

Szomália kormánya komoly hibát követett el

A mogadishui kormány abban hibázott, hogy amikor az elmúlt években visszaszerezte a területeket az al-Shabaabtól és más terrorista csoportoktól nem építette újjá az állami struktúrákat, mint az önkormányzatok, az egészségügyi rendszer és az energetikai hálózat. Nem teremtett új munkahelyeket sem. Ezért sok fiatal visszaszivárgott a terrorszervezetek karjaiba, mivel a havi 300 dolláros zsold ott nagyon sok pénznek számít. Ezért az al-Shabaab már nagyjából 15.000-20.000 aktív harcossal rendelkezik (a pontos szám nem ismert). Ez viszont gondot okoz a kormánynak, mivel a szomáli reguláris hadsereg nem éppen erős. Folyamatos segítséget kap az Afrikai Unió országaitól, ám ez nem elég a terrorizmus elleni harchoz. Szomália 1991-ben esett szét, amikor megpuccsolták Sziad Barre elnököt és elkezdődött egy, a klánok között dúló polgárháború, amely 34 évig tartott. Terrorizmus, kalózkodás és az ország két részre való szakadása lett az eredmény. Amíg Szomáliföld biztonságos és saját kormányt, hadsereget, rendőrséget és pénznemet hozott létre, addig Szomáliában a káosz uralkodott. A hatalmat hosszú időre Mohammed Farah Aydid és Habar Gidir klán birtokolta ám belső viszályok miatt Aydidra volt szövetségesei rátámadtak Mogadishuban. A tábornok 1996-ban életét vesztette és a polgárháború egészen 2022-ig, amikor Hassan Sheikh Mohamud elnök egy második ciklusban megszilárdította hatalmát az Afrikai Unió segítségével. Ám a fentebb említett okok miatt a polgárháború ismét kitörhet. Az al-Shabaab autóbombákkal és szállodák elleni támadásokkal igyekszik veszélyes helyé tenni Mogadishut, hogy az emberek bizalmát megingassák a kormányban.