Pesti Srácok

Az Emirátusok által támogatott szeparatisták elfoglalták Jemen déli részét

Ismét két különálló országra szakadhat a polgárháborútól szenvedő ország. Az Arab-félszigeten fekvő Jemen déli részét egy, az Emirátusok által támogatott milícia foglalta el.

Jemenben egy szeparatista mozgalom ragadta magához Áden és a déli országrészek más részeinek irányítását. Ebben a külföldi hatalmak által vívott proxy háborúban az Egyesült Arab Emírségek által támogatott csoport támadást indított a térségben lévő, az al-Kaidához köthető dzsihadisták és más fegyveres csoportok ellen. Az iszlamistákon felül itt reguláris kormánycsapatok is állomásoztak, ám az STC (Déli Átmeneti Tanács) nevű milícia őket is sikeresen elűzte a déli országrészből. 

Jemen ismét két országra szakadhat
Fotó: picture alliance / EPA. Jemen ismét két országra szakadhat

 

Jemen ismét két külön országra szakadhat

A Aidarous al-Zubaidi által vezetett csoportot az Egyesült Arab Emírségek támogatja. A félkatonai szervezet eddig az elnöki tanács része volt és a kormányt támogatták, ám most kiváltak az állami struktúrából és lerohanták Jemen déli területeit. A csoport célja állítólag az, hogy Jement ismét két részre szakítsák. Ez nem újdonság a jemenieknek, hiszen az ország sokáig egy nyugatbarát Észak-Jemenre és egy a Szovjetunió által támogatott Dél-Jemenre volt felosztva. A két állam 1990-ben egyesült újra.  Saját nyilatkozatai szerint az STC milícia ellenőrzi többek között az olajtermelő létesítményeket és a kormány székhelyéül szolgáló dél-jemeni Áden kikötővárost. Rashad al-Alimi elnök jelenleg Szaúd-Arábiában tartózkodik, és a már amúgy is törékeny kormánykoalíció teljesen összeomolhat. Jemen lakossága körülbelül 40 millió. A helyzet azonban katasztrofális a vörös-tengeri országban: az ENSZ becslései szerint 2025-ben körülbelül 17 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. 

Közel 20 millióan függenek humanitárius segélytől. Északon, amelyet a síita húszik ellenőriznek, a milíciájuk megakadályozza, hogy a humanitárius segélyek eljussanak az emberekhez. Az ENSZ szerint a húszik jelenleg közel 60 ENSZ-alkalmazottat tartanak fogva. Az évekig tartó háború és válság megtizedelte a gazdaságot, a nemzeti valutát értéktelenné tette, az oktatást és az egészségügyi rendszert szinte lenullázta. 2014-ben, egy hosszú, többek között a központi kormánnyal folytatott konfliktus után a húszik elfoglalták az ország északi részén található fővárost, Szanaát, és Irán által támogatott militarista síita „kormányt” hoztak létre. Délen a húszikat 2015-ben egy Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció űzte el. Jemen az egymást átfedő konfliktusok komplex színterévé, a háború és a polgárháború szinonimájává vált. Így indította el az Egyesült Arab Emírségek-beli Sky News Arabia műsorvezetője a Mansour Saleh-hel, a Jemeni Tanács tisztviselőjével készült interjút. Saleh megvédte a Jemeni Tanács milíciáinak katonai akcióit a déli tartományokban, azzal érvelve, hogy azok erősítik a déli frontot az északi húszi rezsimmel szemben. A mi jövőképünk teljesen világos – jelentette ki Mansour: a déliek önrendelkezési jogáról és a húszi milícia elleni harcról van szó.

 

Regionális hatalmak játszótere

De az indoklás csak ürügy – mondja Andreas Krieg, a londoni King's College munkatársa a kairói ARD stúdiójának adott interjúban. Az STC csak a húszi milícia elleni háború ürügyén bővíti hatalmát és területét. Az STC korábban alig foglalkozott a húszikkal. Áden környékén és Dél-Jemen part menti régiójában azonban az STC évek óta aktívan részt vesz a kormányzati munkában, és viszonylag erős támogatottságot élvez a civil lakosság körében. Rashad al-Alimi jemeni elnök azzal vádolja koalíciós partnerét, hogy az STC egyoldalú fellépésével veszélyezteti az Irán által támogatott síita húszi milícia elleni közös harcot. Al-Alimi elnök Ádenből a szaúdi fővárosba, Rijádba sietett, hogy mozgósítsa a nemzetközi közösséget. Azonban azon a problémán túl, amelyet a húszik jelentenek többek között a régió létfontosságú hajózási útvonalaira nézve, a nemzetközi közösség kevés érdeklődést mutat Jemen iránt, és hiányzik az egységére vonatkozó stratégiája – mondja Andreas Krieg közel-kelet szakértő. Szaúd-Arábia támogatja a nemzetközileg elismert kormányt körülvevő tábort. Az Egyesült Arab Emírségek ezzel szemben katonai, pénzügyi és diplomáciai támogatást nyújt az STC milíciának. Ahogy a brutális szudáni háborúban is, az Arab-félszigeten versengő regionális hatalmak Jemenben is saját céljaikat követik, és különböző frakciókat támogatnak. Ezeket gazdasági és stratégiai érdekek vezérlik – jegyzi meg Bakil al-Zidani, a Katari Egyetem munkatársa. Az Irán által támogatott húszi hadsereg eközben folyamatosan erősödik. Az aktív harcosok száma elérte a 350 ezer főt. Ez azért is alakult így, mivel a húszik több rakéta és dróntámadást intéztek Izrael ellen a gázai-háború alatt. Ez sok fiatalban szimpátiát ébresztett a síita milícia iránt. Mind iráni, mind libanoni kiképzők is segítik a húszi hadsereget. A fegyverek bejuttatását sem sikerült eddig megakadályozni. Néhány tengeri szállítmányt lefoglalt az amerikai haditengerészet, de a húszik maguk is elkezdtek fegyvereket és lőszereket gyártani. A rakétaprogramjukat pedig Irán fejleszti. 

 

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)