Pesti Srácok

Az Emirátusok által támogatott szeparatisták elfoglalták Jemen déli részét

Ismét két különálló országra szakadhat a polgárháborútól szenvedő ország. Az Arab-félszigeten fekvő Jemen déli részét egy, az Emirátusok által támogatott milícia foglalta el.

Jemenben egy szeparatista mozgalom ragadta magához Áden és a déli országrészek más részeinek irányítását. Ebben a külföldi hatalmak által vívott proxy háborúban az Egyesült Arab Emírségek által támogatott csoport támadást indított a térségben lévő, az al-Kaidához köthető dzsihadisták és más fegyveres csoportok ellen. Az iszlamistákon felül itt reguláris kormánycsapatok is állomásoztak, ám az STC (Déli Átmeneti Tanács) nevű milícia őket is sikeresen elűzte a déli országrészből. 

Jemen ismét két országra szakadhat
Fotó: picture alliance / EPA. Jemen ismét két országra szakadhat

 

Jemen ismét két külön országra szakadhat

A Aidarous al-Zubaidi által vezetett csoportot az Egyesült Arab Emírségek támogatja. A félkatonai szervezet eddig az elnöki tanács része volt és a kormányt támogatták, ám most kiváltak az állami struktúrából és lerohanták Jemen déli területeit. A csoport célja állítólag az, hogy Jement ismét két részre szakítsák. Ez nem újdonság a jemenieknek, hiszen az ország sokáig egy nyugatbarát Észak-Jemenre és egy a Szovjetunió által támogatott Dél-Jemenre volt felosztva. A két állam 1990-ben egyesült újra.  Saját nyilatkozatai szerint az STC milícia ellenőrzi többek között az olajtermelő létesítményeket és a kormány székhelyéül szolgáló dél-jemeni Áden kikötővárost. Rashad al-Alimi elnök jelenleg Szaúd-Arábiában tartózkodik, és a már amúgy is törékeny kormánykoalíció teljesen összeomolhat. Jemen lakossága körülbelül 40 millió. A helyzet azonban katasztrofális a vörös-tengeri országban: az ENSZ becslései szerint 2025-ben körülbelül 17 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. 

Közel 20 millióan függenek humanitárius segélytől. Északon, amelyet a síita húszik ellenőriznek, a milíciájuk megakadályozza, hogy a humanitárius segélyek eljussanak az emberekhez. Az ENSZ szerint a húszik jelenleg közel 60 ENSZ-alkalmazottat tartanak fogva. Az évekig tartó háború és válság megtizedelte a gazdaságot, a nemzeti valutát értéktelenné tette, az oktatást és az egészségügyi rendszert szinte lenullázta. 2014-ben, egy hosszú, többek között a központi kormánnyal folytatott konfliktus után a húszik elfoglalták az ország északi részén található fővárost, Szanaát, és Irán által támogatott militarista síita „kormányt” hoztak létre. Délen a húszikat 2015-ben egy Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció űzte el. Jemen az egymást átfedő konfliktusok komplex színterévé, a háború és a polgárháború szinonimájává vált. Így indította el az Egyesült Arab Emírségek-beli Sky News Arabia műsorvezetője a Mansour Saleh-hel, a Jemeni Tanács tisztviselőjével készült interjút. Saleh megvédte a Jemeni Tanács milíciáinak katonai akcióit a déli tartományokban, azzal érvelve, hogy azok erősítik a déli frontot az északi húszi rezsimmel szemben. A mi jövőképünk teljesen világos – jelentette ki Mansour: a déliek önrendelkezési jogáról és a húszi milícia elleni harcról van szó.

 

Regionális hatalmak játszótere

De az indoklás csak ürügy – mondja Andreas Krieg, a londoni King's College munkatársa a kairói ARD stúdiójának adott interjúban. Az STC csak a húszi milícia elleni háború ürügyén bővíti hatalmát és területét. Az STC korábban alig foglalkozott a húszikkal. Áden környékén és Dél-Jemen part menti régiójában azonban az STC évek óta aktívan részt vesz a kormányzati munkában, és viszonylag erős támogatottságot élvez a civil lakosság körében. Rashad al-Alimi jemeni elnök azzal vádolja koalíciós partnerét, hogy az STC egyoldalú fellépésével veszélyezteti az Irán által támogatott síita húszi milícia elleni közös harcot. Al-Alimi elnök Ádenből a szaúdi fővárosba, Rijádba sietett, hogy mozgósítsa a nemzetközi közösséget. Azonban azon a problémán túl, amelyet a húszik jelentenek többek között a régió létfontosságú hajózási útvonalaira nézve, a nemzetközi közösség kevés érdeklődést mutat Jemen iránt, és hiányzik az egységére vonatkozó stratégiája – mondja Andreas Krieg közel-kelet szakértő. Szaúd-Arábia támogatja a nemzetközileg elismert kormányt körülvevő tábort. Az Egyesült Arab Emírségek ezzel szemben katonai, pénzügyi és diplomáciai támogatást nyújt az STC milíciának. Ahogy a brutális szudáni háborúban is, az Arab-félszigeten versengő regionális hatalmak Jemenben is saját céljaikat követik, és különböző frakciókat támogatnak. Ezeket gazdasági és stratégiai érdekek vezérlik – jegyzi meg Bakil al-Zidani, a Katari Egyetem munkatársa. Az Irán által támogatott húszi hadsereg eközben folyamatosan erősödik. Az aktív harcosok száma elérte a 350 ezer főt. Ez azért is alakult így, mivel a húszik több rakéta és dróntámadást intéztek Izrael ellen a gázai-háború alatt. Ez sok fiatalban szimpátiát ébresztett a síita milícia iránt. Mind iráni, mind libanoni kiképzők is segítik a húszi hadsereget. A fegyverek bejuttatását sem sikerült eddig megakadályozni. Néhány tengeri szállítmányt lefoglalt az amerikai haditengerészet, de a húszik maguk is elkezdtek fegyvereket és lőszereket gyártani. A rakétaprogramjukat pedig Irán fejleszti. 

 

 

 

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.