Donald Trump nem tervez katonai lépést Grönland ellen, hanem a diplomáciára épít
Az amerikai elnök Davosban elmondta, hogy politikáját a diplomáciára és nem a katonai erőre építi, valamint kibővítette a Béketanácsot. Trump fontosnak tartja a Gázai-övezet újjáépítését és az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezését.
Az amerikai elnök Davosban elmondta, hogy politikáját a diplomáciára és nem a katonai erőre építi, valamint kibővítette a Béketanácsot. Trump fontosnak tartja a Gázai-övezet újjáépítését és az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezését. Az elnök szerint a háborús felek már szinte minden pontban megállapodtak. Szaúd-Arábia, Törökország, Egyiptom, Jordánia, Indonézia, Pakisztán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek szerdán bejelentették csatlakozásukat a Béketanácsához, azt követően, hogy meghívást kaptak Donald Trumptól.
Trump célja Gáza újjáépítése és a tartós béke a Közel-Keleten
A résztvevő országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban üdvözölték az amerikai elnök meghívását, és vállalták, hogy támogatják a tanács küldetését – elsősorban a Gázai övezet újjáépítését, valamint a tartós béke megteremtésének előmozdítását a Közel-Keleten –, mint átmeneti irányító testületet.
A Béketanácsot az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2803-as határozata határozza meg, amely jóváhagyta a háborút lezáró megállapodást, és a testület feladatául szabja a tűzszünet megszilárdítását, a Gázai övezet újjáépítésének felügyeletét, valamint a tartós béke előmozdítását a térségben. Ennek megfelelően a miniszterek hangsúlyozták, hogy országaik elkötelezettek a „tartós tűzszünet megteremtése, Gáza újjáépítésének támogatása, valamint az igazságos és fenntartható béke előmozdítása” mellett – írja az Israel Hayom. Hozzátették:az ilyen béke alapja „a palesztin nép önrendelkezési jogának megvalósítása és államának létrehozása a nemzetközi joggal összhangban, ami megteremti a biztonság és a stabilitás feltételeit a térség valamennyi országa és népe számára”.
Moszkva és Kijev közel állnak a háború lezárásához
Washington tavaly, Trump visszatérése után kezdte meg a konfliktus rendezésére irányuló közvetítői erőfeszítéseket. Az amerikai tisztviselők azóta számos tárgyalási fordulót tartottak orosz és ukrán kollégáikkal, bár az erőfeszítések eddig nem vezettek áttöréshez. A felek mindazonáltal „konstruktívnak” nevezték a találkozókat, és némi előrelépésről számoltak be.
Moszkva és Kijev közel állnak az ukrán konfliktus befejezéséről szóló megállapodás megkötéséhez – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF). Bejelentette továbbá, hogy csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkijjel, ugyanazon a napon, amikor az amerikai tárgyalócsoport Moszkvába látogat, hogy tárgyalásokat folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Azt hiszem, elmondhatom, hogy már elég közel vagyunk” – válaszolta Trump egy újságíró kérdésére a békefolyamat előrehaladásáról. „Úgy vélem, hogy Oroszország és Ukrajna most már olyan ponton vannak, hogy meg tudnak egyezni és megállapodást tudnak kötni.”
Az elnök nem részletezte a lehetséges megállapodás részleteit, de elmondta, hogy annak elérése „nehéz egyensúly” fenntartását igényli. Trump szerint voltak olyan pillanatok, amikor az egyik fél „kész” volt a megállapodásra, a másik pedig elfogadhatatlannak találta a feltételeket, és fordítva.
Grönland ügyében az elnök kifejtette, hogy nem tervez erőszakot alkalmazni sem Dánia, sem Grönland ellen, hanem továbbra is az a cél, hogy megvásárolja a szigetet és szeretné újból felvenni a tárgyalások fonalát. Azt viszont világossá tette, hogy továbbra is akarja a világ legnagyobb szigetét.
