Hogyan tovább Iránban?
Ajatollah Ali Khamenei a legfelsőbb vallási vezető életét vesztette az amerikai-izraeli támadásban. Irán lakosságának nagy részét ez sokként érte, viszont vannak, akik most sanszot látnak egy komoly változásra.
Ali Khamenei 36 éven át úgy formálta Iránt, mint senki más. Legfelsőbb vallási vezetőként és világi államfőként érinthetetlennek tartották, és minden fontos kérdésben az ő szava volt a végső döntés. A kormány és az elnök is neki volt alárendelve. Khamenei külpolitikáját az ősellenségek, Izrael és az Egyesült Államok elleni küzdelem jellemezte. Az Iszlám Forradalmi Gárdát az ország vezető katonai erejévé építette, és a gazdaság legerősebb szereplőjévé is tette.
A Hezbollah és a Hamasz Irán meghosszabított keze
Khamenei személyesen nevezte ki a Forradalmi Gárda vezetését. Az 1990-es évek óta Teherán a Forradalmi Gárda külföldi ágán keresztül szövetséges milíciákra is támaszkodik Irakban, Jemenben, Szíriában, Libanonban és a palesztin területeken – katonai elrettentésként Izraellel szemben. A jemeni huszik és a libanoni és az iraki Hezbollah, Irán meghosszabbított keze a Közel-Keleten. Továbbá Khamenei kezdeményezte a vitatott nukleáris programot és a ballisztikus rakéták gyártását. Irán azonban soha nem rendelkezett atombombával. A CIA vezetése még nemrég azt mondta Donald Trumnak, hogy Teherán évekre van a nukleáris fegyverek kifejlesztésétől. Izrael ennek ellenére azt állította, hogy a perzsa állam hamarosan képes lesz atomtámadást indítani Izrael ellen.
Valószínűtlen az iráni kormány összeomlása
Khamenei halála fordulópontot jelent Irán számára – egy korszakalkotó változást, amelynek következményei még nem láthatók előre. A szakértők azonban valószínűtlennek tartják a rezsim összeomlását. Az uralkodási rendszer a forradalom óta eltelt közel 50 évben jelentősen megszilárdult. Gerlinde Groitl, a Regensburgi Egyetem politológusa szintén rendkívül ellenállónak írja le az iráni rezsimet. „A vezetők eltávolításának lehetősége mindig számít” – magyarázta a Tagesschau24-en. Számos jelentés szerint Khamenei már tavaly megnevezte azokat, akik halála esetén utódjául válnának.
Ki lesz az új vezető?
Az alkotmány szerint az úgynevezett Szakértői Gyűlésnek, amely jelenleg 88 síita klerikusból áll, most ki kell neveznie Khamenei utódját. Több név már halála előtt is keringett. Köztük van a mérsékeltebb volt elnök, Haszan Róháni, de Khamenei fia, Mojtaba, aki a Forradalmi Gárda tagja, és Hasszán Khomeini, az első forradalmi vezető unokája is. A kinevezésig egy háromtagú testület látja el az államfő feladatait. Tagjai az elnök, az igazságügyminiszter és az Őrző Tanács egy tagja. A szakértők egyetértenek abban, hogy egy új vallási vezető aligha fog ugyanolyan tekintéllyel rendelkezni. A kritikusok és a reformerek már elavultnak tartják a legfelsőbb vallási vezető szerepét. Gerlinde Groitl politológus szerint az is kérdés, hogy az iráni kormány hány vezető politikus és tábornok kiiktatását tudja átvészelni. Khamenei mellett a Forradalmi Gárda magas rangú tisztviselői is meghaltak a támadásokban. Mindazonáltal nem számít arra, hogy „a rezsim azonnal összeomlik”.
Milyen forgatókönyvek léteznek a jövőre nézve?
Jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani, hogy milyen lesz Irán egy hét, egy hónap vagy egy év múlva. Azonban számos lehetséges forgatókönyv létezik, beleértve ezeket is:
Visszatérés a régi status quóhoz: Irán vezetése újjászervezi magát, a tüntetéseket elfojtják, és a légicsapásokat ellencsapások érik. Ez oda vezethet, hogy az érintett államok közvetített megoldást keresnek és tárgyalások útján zárják le a konfliktust.
Palotalázadás: Elméletileg az Iszlám Köztársaság összetett uralmi rendszerén belül egy frakció fellázadhat és átveheti a hatalmat például a hadsereg vagy a hatalmas Forradalmi Gárda. Eddig azonban a katonai vezetés mindig is lojális volt az Iszlám Köztársaság rendszeréhez; nem látszottak repedések.
Új arc, új irányvonal: Szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az USA és Izrael folytatja támadásait, amíg egy némileg mérsékeltebb személyiség át nem veszi a vezetést Teheránban, és párbeszédet nem kezd az agresszorokkal – különösen a nukleáris programmal és a ballisztikus rakéták gyártásával kapcsolatban.
Mi lesz a kőolajjal és az LNG-vel?
Irán lezárta a Hormuzi-szorost. Ez azért hatalmas probléma mivel évi 17 milliárd hordó olajat szállítanak a tankerek a tengeri szoroson keresztül. A világ LNG (folyékony gáz) szükségletének 84 százaléka szintén innen kerül a világpiacra. Főleg Ázsiát érinti a szoros lezárása érzékenyen. Kína azonnal komoly felvásárlást kezdett a kőolajpiacon. Természetesen Európát is érinteni fogja a kőolaj és LNG hiány, ha Hormuz hosszabb időre blokád alatt áll.
