Pesti Srácok

Trump szerint már szinte vége az Irán elleni háborúnak

Az amerikai elnök nagyrészt megnyertnek tekinti az Irán elleni háborút. Trump bejelentette bizonyos olajszankciók felfüggesztésének terveit is – részleteket ezekről nem közölt. Röviddel ezután az olajárak meredeken zuhanni kezdtek.

Donald Trump amerikai elnök arra számít, hogy az Irán elleni háború rövid életű lesz. Egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tervezettnél jobban haladnak, de az ütemtervről nem tett közzé részleteket. Bár a háború nem ér véget ezen a héten – Trump egy erre vonatkozó kérdésre nemmel válaszolt –, „nagyon hamar véget ér” – mondta, dátum meghatározása nélkül. „Az Egyesült Államok sok tekintetben már megnyerte a háborút, de ez még nem a teljes győzelem”. Dicsérte az amerikai hadsereg műveleti sikereit, akik az iráni fegyveres erőket szinte teljesen semlegesítettek – állította az elnök. „A háború fő veszélyforrását már három napja felszámoltuk” – folytatta Trump, ismételten további részletek nélkül.

Trump most a dróngyárakra akar csapást méretni.
Fotó: ATTA KENARE. Iráni lopakodó drón. Trump most a dróngyárakra akar csapást méretni.

 

Trump: Támadás jön a dróngyárak ellen 

 

Korábban, egy CBS-nek adott interjúban azt nyilatkozta, hogy Iránnak már nincs haditengerészete, kommunikációs rendszerei vagy légiereje. Rakétáit szinte teljesen megsemmisítették, drónjait és gyárait pedig működésképtelenné tették. Katonai szempontból a teheráni rezsimnek semmije sem maradt – mondta Trump. Az elnök szerint az Egyesült Államok most fellép Irán dróngyártása ellen. A drónindítások száma 83 százalékkal csökkent – ​​mondta –, és 51 megsemmisített iráni hadihajót említett. A háború február végi kezdete óta az amerikai hadsereg saját adatai szerint több mint 5000 célpontot támadott meg Iránban. Amikor Irán új vezetőjéről, Modzstaba Khameneiről kérdezték, Trump azt mondta, hogy nem vár tőle más politikát, mint amit korábban apja, Ali Khamenei folytatott. Mojtaba Khameneit a múlt hétvégén kiáltották ki Irán új legfelsőbb vezetőjévé.

 

Trump felfüggeszt bizonyos olajszankciókat

 

Bennfentesek szerint az amerikai elnök a piac megnyugtatására irányuló intézkedéseket is fontolgat. Ezek közé tartozik az Oroszország elleni olajszankciók enyhítése és a stratégiai tartalékok felszabadítása - közölte több bennfentes hétfőn a Reuters hírügynökséggel. Egy sajtótájékoztatón maga Trump is azt mondta, hogy az Egyesült Államok felfüggeszt bizonyos olajjal kapcsolatos szankciókat az árak csökkentése érdekében. Hozzátette, hogy ezeket a konkrét szankciókat egyes országokkal szemben feloldják, amíg a Hormuzi-szoros újra meg nem nyílik. Nem részletezte, hogy mely ország vagy országok profitálhatnak a lépésből. Az olajárak drasztikusan estek kedd reggelre. Röviddel Trump legutóbbi, a háború végére vonatkozó jóslata után az olajárak meredeken zuhantak. A Brent nyersolaj hordónkénti ára körülbelül 89 dollárra esett vissza. Hétfő este még majdnem 120 dollár volt.

 

Az amerikai elnök és az orosz vezető egy órán át telefonált

 

Trump és Putyin megvitatták az iráni és ukrajnai háborúk jelen állását. Moszkva felajánlotta, hogy diplomáciai közvetítést nyújt és közvetít Teheránnak a megoldás érdekében. Trumpnak voltak tanácsai arra vonatkozóan, hogyan lehetne Putyin „még segítőkészebb”.

Putyin kifejezte az iráni háború gyors politikai és diplomáciai megoldására vonatkozó megfontolásait, mindezt közösen az öböl menti államok vezetőivel és Masszúd Peseskjan iráni elnökkel. Röviddel ezután Trump a hívásról azt mondta, hogy Putyin segíteni akar az Iránnal vívott háborúban. „Azt mondtam, hogy még segítőkészebb lehet, ha rendezi Ukrajna helyzetét.” Trump azt mondta, hogy komoly gyűlölet van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin között, de hozzátette, hogy nagyon jó beszélgetés volt orosz kollégájával.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)