Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerint Göncz Árpád akkori köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak (Ab) “negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége”, hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény.
Gulyás Gergely (Fidesz), aki az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke is, a témában rendezett budapesti konferencián azt mondta: az erkölcsi rend helyreállításához szükséges döntés volt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása és elfogadása.
Az Országgyűlés 1991. november 4-én fogadta el az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények büntethetőségéről szóló, Zétényi-Takács néven is emlegetett törvényt, amely azonban nem lépett hatályba.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy az akkori köztársasági elnök és az Ab között érdemes különbséget tenni, hiszen – mint fogalmazott –
míg az “Alkotmánybíróság ettől a rossz döntéstől eltekintve a demokratikus rendszerváltozás folyamatában összességében pozitív szerepet játszott, addig Göncz Árpádról ez sem mondható el”.
Semmilyen bosszúállási szándék nem jellemezte 1990 után az Antall-kormány mögött álló parlamenti többséget, hiszen az igazságtételi törvény három büntetőjogi tényállás esetén – hazaárulás, emberölés, halált okozó testi sértés – mondta volna ki, hogy az elévülés az új Országgyűlés alakuló üléséig nyugodott. Továbbá a jogszabály lehetővé tette volna minden esetben a korlátlan enyhítést – emelte ki a politikus. Gulyás Gergely a konferencia címéről szólva – amely Hugo Grotius, a modern nemzetközi jog megteremtőjének idézett mondata, “az nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető” – kijelentette:
a magyarországi igazságtétel története azt mutatja, hogy a pozitív jog alapján állva súlyos bűntett – igenis – maradhat büntetlenül.”
Kevés olyan példa van a politikában arra, hogy a napi politika és a történelmi távlat milyen mértékben állhat egymással szemben, mint 1990 után az igazságtétel ügyének a képviselete az első törvényhozási időszakban – mondta. Gulyás Gergely szerint a napi politikai érdek, a rendszerváltással együtt járó csalódottság, a Kádár-rendszer iránti nosztalgia együtt azt eredményezték, hogy komoly társadalmi támogatottság nélküli célkitűzés volt az igazságtétel.
Akik bölcsek voltak, már akkor is látták, hogy az erkölcsi alapok megrendítése hosszútávon olyan következményekkel jár, amely a rendszerváltozás káros oldalához tartozhat”
– fogalmazott. Ezért nagyon sajnálatos, hogy a büntető igazságtétel terén az erkölcsi igazságtételnek megfelelő jogszabályok nem léptek hatályba – tette hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az erkölcsi elégtételek közé tartozik, hogy az új Országgyűlés első törvénye 1956 emlékét örökítette meg, és ma az alkotmány preambulumában az áll: szabadságunk az 1956-os forradalomból és szabadságharcból sarjadt ki. Az első törvényhozási többség a kárpótlás, az életjáradékok terén is “egy igaz, helyes, de népszerűtlen” szerepet vállalt.
Több mint negyedmillió ember kapott kárpótlást
Először az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992-es törvény volt az, amely kárpótlásra való alanyi jogosultságot biztosított az 1939 márciusa és 1989. október 23. között életüktől és szabadságuktól megfosztottaknak.
A rendelkezés alapján több mint negyedmillió ember kapott kárpótlást: életvesztés jogcímén 1200-an, deportálás miatt 38 ezren, munkaszolgálat miatt 15 ezren, Szovjetunióbeli kényszermunka miatt 210 ezren. Ezt később kiegészítette a nemzeti gondozásról szóló törvény. A kommunista nyugdíjak felülvizsgálatáról szólva Gulyás Gergely elmondta, hogy 1991-ben 4763 ügyben született a mérsékléséről vagy megszüntetésről határozat. Szólt arról, 2011-ben az alaptörvény elfogadásakor az volt a kérdés, hogy a megkésett igazságtételre van-e még lehetőség vagy már időszerűségét vesztette. Úgy gondolták, attól, hogy valami megkésett, még mindig lehet aktuális, és az erkölcsi rend helyreállítása érdekében egyértelműen kimondták, hogy az elévülés nyugodott az új alaptörvény hatályba lépéséig.
Nem az igazságszolgáltatás működésének hibája, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a lex Biszku
A lex Biszkuként is emlegetett jogszabály gyakorlatilag lemásolta a Zétényi Zsolt-Takács Péter féle igazságtételi törvényjavaslat megoldását – mondta Gulyás Gergely, aki szerint az, hogy még ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sokkal inkább az idő múlásának a következménye, nem az igazságszolgáltatás működésének hibája. A diktatúrákat követő szembenézésről szólva a legsikeresebb útnak a kelet-német és a cseh igazságtételt nevezte. Mindkét országban lehetővé tette a törvényhozói akarat, hogy a diktatúra ideje alatt nem üldözött bűncselekmények tetteseinek felelősségre vonása megtörténhessen. Ezt, a magyar gyakorlattal szemben, az ottani alkotmánybíróságok egyetértése követte – emelte ki.
A ’93-as igazságtételi törvény három éves fennállása alatt több mint ezer pártállami vezető életútja vált ismertté
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Konrad-Adenauer-Stiftung által rendezett tanácskozáson Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke felidézte, hogy 1993-ban is készült egy igazságtételi törvény, de az sem lépett végül hatályba. Közölte azt is, hogy a NEB hároméves fennállása alatt több mint ezer olyan egykori pártállami vezető életpályájáját tette közzé, aki annak idején a kommunista diktatúra működtetője volt. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodavezetője kijelentette: a kommunista diktatúra következményei Németországban és Magyarországon egyaránt még ma is érezhetők, nincsenek leküzdve.
Forrás és fotó: MTI
Mami
2017-09-13 at 12:54
Igaza van, de volt még számos bűne, amiket 89′ előtt és 89′ után követett el hazája ellen.
Hogy csak egyet említsek, amikor a taxis blokád idején a kormánya ellen uszította a népet!
Aljas egy ember volt, mint amilyen a pártjának tagjai voltak, akik most bújnak elő, mint a gyom, és osztják az észt a libsi médiákban. A komcsi-libsi hatalom nagyon sok kárt, szenvedést okozott ennek az országnak, 89′ előtt, és 89′ után is!
A magyar emberek feladata, meggátolni, hogy ezek mégegyszer megtehessék, amit többször elkövettek az ország ellen!
Anna
2017-09-13 at 09:40
“Hüpatia”! ’50-es években börtönben videó?! Na, ne! Visszaemlékezés bőven vannak az elhunyt vén sunyiról, egy kicsit kellene böngészni a neten. Október 23-án pedig el lehet látogatni a Kozma utcába és megnézni a Kisfogházat, ahol tengődtek a rabok.
Ferenc
2017-09-13 at 09:28
Az anarcholiberalizmus terjesztésében, a bolsi hóhérok felelősségrevonásának megakadályozásában mindenképp!
Ferenc
2017-09-13 at 09:22
Kit akarsz megbüntetni 20 évvel az aktualitása után, nagyokos? Időközben bolsiék az Unióba (legfőbb védelmezőjük szárnyai alá) menekítették hóhéraikat, amivel odáig jutottunk, hogy még a bolsi “bírákat” se engedték nyugdíjazni, nemhogy ennél többet. Biszku efftárs is “patyolattisztán” követhette Lenin efftársat, pedig hóhérságát dokumentumok bizonyítják.
Károly
2017-09-13 at 08:11
Gulyás Gergely!
Göncz ámokfutását mindenki tudja, de a feladat, nem a feléismerés kommukációja, hanem a tetteké, cselekedeteké a feladat.
Tessenek már végre helyére tenni a “torkonvágott” rendszerváltást!!!!
Nem azt kérjük, hogy megint alakuljon egy szokásos “bizottságosdi”
Mindenki tudja: ” a tett halála az okoskodás”
Pandora
2017-09-12 at 16:57
Mindenki Árpi bácsijának nem ez az egyetlen bűne,emlékszünk rá, akik akkor is éltünk.Halottról jót,vagy IGAZAT :gerinctelen áruló volt.(Nem ritkán protokoll alkalmakon is részeg)Már megjelent az Úr ítélőszéke előtt és bizonyára megkapta büntetését is.Csak kártételei maradtak itt a földön,sajnos.
sakk
2017-09-12 at 16:26
A magyar társadalom dédelgetettt, egekbe emelt, érdemei elismeréseként a társadalom által finanszírozott, luxus körülmények –
amit a fene sem irigyel tőle – közé sorolt sólyom madara most nem kerül szóba.
V A J O N M I É R T N E M ?
Anna
2017-09-12 at 15:24
Óriási hiba volt nem elfogadni az igazságtételi törvény tervezetét. Emlékszem, amikor a Parlament folyosóján az egyébként rendkívül higgadt, okos és intelligens Dr. Zétényi Zsolt a kalapját úgy vágta a fogasra, hogy csak nyekkent. Érdemes lenne vele készíteni interjút e témában!
Anna
2017-09-12 at 15:25
No és az akkori Alkotmánybíróságnak mekkora felelőssége volt, ne hagyjuk ki név szerint megemlítve Sólyom Lászlót.
Ferenc
2017-09-12 at 15:21
A gond nem a megszavazással volt, hanem az elmeszeléssel, nagyokos!
Ferenc
2017-09-13 at 09:06
A törvényt megszavazták, értelmi fogyi, csak Göncz efftárs “Alkotmánybíróságra” küldte, ahol Sólyom efftárs csapata megfúrta. Érted, faszfej, a törvényt fúrták meg!?
Dienes Jolán
2017-09-12 at 15:15
Göncz Árpádnak ezen kivül még számos hibája volt, leginkább a politikai jelenléte. Lehet, hogy akkor már ő bátoritotta fel Sorost a nemzet ellenes tevékenységre. Hiszen mindig Amerikába futkosott, egyszer még a Brodvén is volt: ” Kő a kövön ” bemutató, de nem hiszem hogy nagy sikerrel !
A fiatal fideszesek ellen szavazását 27 év távlatából felróni ? ezt csak valami fő nacsalnyik teheti. Még mi akik a szüleik korosztályához tartozunk sem tudtuk pontosan mi és hogy történt. Ez a számonkérő alak biztosan bennfentes volt !!!!!
Endrei Szabolcs
2017-09-12 at 14:21
Szerintem egy diktatúrában a költő-műfordító, meg a humorista, meg az újságíró, meg a múzeum igazgató, meg a filozófus nem a rendszer ellenzéke, hanem a része.
olszal
2017-09-12 at 14:03
Patkány volt a börtönben a gúnyneves a sokak Árpi bácsijának.Minden bizonnyal oka volt ennek…
Sajna nem mostanában lesz kutatható, hogy s miként úszta meg az akasztást.Biboldó származása miatt, vagy tán más okból…
Matyko-X
2017-09-12 at 16:24
Göncznek a börtönben megkezdett sajátságos fordítói karrierje (egy pár évvel ezelőtti rádióinterjúban egy rabtársa mesélte el, hogy “bizalmas” anyagokat fordított – az egy olyan munka volt, amit nem bíztak “ellenségre”: a különféle bizalmas terjesztésű fordítások akkor csak egy igen szűk, kiválasztott rétegnek “járt”.)
Feri Tekeri
2017-09-12 at 14:03
Árpi-bácsi jó elnök volt, sohasem esett bele az eső, viszonylag könnyű volt ernyőt tartani a feje fölé…
valahányszor jó szívvel gondol rá valaki, kezdjen el forogni mint a ringlispil !
Ferenc
2017-09-12 at 13:58
Fiatalember még a Gulyás Gergely. Nem tudhatja, hogy a világon minden bűnözőt felelősségre vonnak mindenütt, egy kivétellel: ha a bűnöző kommunista (volt)! Ezért érzik magukat kiválasztottnak és megfellebbezhetetlennek máig is. “Erkölcsi rend”? Ez nem csak nekik, valószínüleg Sólyom efftársnak se jelentett soha semmit!