A XXI. század a lelkekért folytatott küzdelem lesz, szembeszállás a szellemi abszolutizmusra, a fogyasztás csúcsrajáratására, a globális hatalmi hálózatok létrehozására törő erőkkel – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kedden, a Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? című konferencián elhangzott megnyitóbeszédében. Mint hozzátette: Európának szellemi megújulásra van szüksége, önazonosságának megerősítésére és védelmezésére, ez a megújulás ugyanakkor csak a kelet-európai országok révén valósulhat meg. Molnár Attila Károly vallásszociológus ugyanitt arról beszélt: Európa elveszítette a kereszténységből fakadó belső dinamizmusát, kovász jellegét; a modern ember önelégültségében befejezettnek, lezártnak éli meg saját kultúráját, társadalmának jövőjét.
Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? címmel rendezett a Századvég Alapítvány konferenciát kedden, Budapesten. Az eseményen felszólalt többek között Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Molnár Attila Károly vallásszociológus, egyetemi tanár.
G. Fodor Gábor, a 888.hu főszerkesztője köszönőjében arról beszélt: azt a kérdést, hogy mit adott nekünk a kereszténység, a vállrendítés kultúrájában kell feltenni. Mint mondta, véleménye szerint a kereszténységnek köszönhető a házasság intézménye, amely egy férfi és egy nő önkéntes beleegyezésével megszülető kapcsolatot jelent, nem úgy, mint a világ más tájain. Hasonló, a kereszténységnek köszönhető alapértéknek nevezte a család intézményét, vagy a törvény előtti egyenlőséget, amelyek nem magától értetődőek a világban. Úgy vélte: az esemény alapgondolata nem vita-, hanem sorskérdés.
A demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bevezetőjében felidézte: a kommunista ideológia 40 évnyi rombolása mély nyomokat hagyott a társadalomban, újra kellett tanulni a demokrácia, a sajtó, a nyilvánosság működését, a falurombolások által tönkretett vidéknek magára kellett találnia; összességében harminc évvel ezelőtt mindent elölről kellett kezdeni. Hozzátette: az egyházak különösen megszenvedték a kommunista elnyomást, hiszen a marxista propaganda a világ legnagyobb csalásaként tálalta a vallást. Gulyás Gergely hozzátette: bár az elmúlt évtizedek az építkezés jegyében teltek, a teljes áttörés még nem történt meg, sokan nem találkoznak a keresztény tanítással. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta: politikusként is rendkívül fontosnak tartja a kereszténység és a kereszténydemokrácia szétválasztását. Mint hozzátette: önmagában nem jelent emberi minőséget, ha valaki kereszténydemokratának vallja magát. Ugyanakkor hozzátette: ez a politikai mozgalom abban a hagyományban gyökerezik, amelyben egy közösség első embere Isten kegyelméből vállalja a vezetést, a hatalom mellé korlátokat is kap, uralma nem abszolút. Feladata és küldetése, hogy egy jobb és teljesebb élet lehetőségét nyissa meg az általa vezetett közösség számára, anyagi és lelki értelemben is. Ez a keresztény társadalmi tanítás azt javasolja a híveknek, hogy legyenek jó emberek és legyenek jó állampolgárok mindaddig, amíg a vezetők nem mennek szembe a keresztény tanításokkal.
Gulyás Gergely felidézte azt is: Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapító atyja, a nemzetek feletti Egyesült Európa szellemi megálmodója maga is kereszténydemokrata politikus volt, aki azt hirdette: a demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét. Schuman szerint a kereszténység beszél először az emberek egyenlőségéről, a munka tisztességéről és a felebaráti szeretetről, amelyen a társadalom kapcsolatrendszere alapszik. Úgy vélte: a demokrácia eszmeileg és időrendben is kötődik a demokráciához, vele együtt formálódott. A kancelláriaminiszter arról is beszélt: a XXI. század véleménye szerint a lelkekért folytatott küzdelem lesz, szembeszállás a szellemi abszolutizmusra, a fogyasztás csúcsra járatására, a globális hatalmi hálózatok létrehozására törő erőkkel szemben. Ez az a sötét jövő, amelyet Szent II. János Pál pápa a halál kultúrájának nevezett. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a migráció és az iszlám térfoglalása az európai kultúra végét jelentheti. Ebben a helyzetben a kancelláriaminiszter szerint Európának szellemi megújulásra van szüksége, önazonosságának megerősítésére és védelmezésére, ez a megújulás ugyanakkor csak a kelet-európai országok révén valósulhat meg.
Molnár Attila Károly vallásszociológus. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A kereszténység tágabb értelemben vett hazánk
Molnár Attila Károly vallásszociológus előadásában arról beszélt: történelmi tanulság és tapasztalat, hogy a kereszténység a tágabb értelemben vett hazánk. Hozzátette: a nyugati kereszténység egyik nagy talánya, hogy ez a szegény, kopott, sáros európai kontinens hogyan tudott kitörni a szegénységből, hogyan tudta átformálni önmagát, hogy aztán a világot is átalakítsa. Molnár Attila Károly szerint a válasz a kereszténység belső ellentmondásosságában rejlő dinamizmusban rejlik. Mint kifejtette: a kereszténységet kétezer éves fennállása óta gyötrik belső feszültségek, amelyek egyúttal részei is a keresztény vallásnak. Ilyen belső feszültségnek nevezte az ideálokhoz, normához, erkölcsi szabályokhoz való hozzáállást, amelynek a keresztény hívő emberek közül csak kevesen tudnak tökéletesen megfelelni; a legtöbbjük tisztában van azzal, hogy bár elvárás a normák tökéletes betartása, de az ember tökéletlen. Ez egyfajta szorongással, bűntudattal jár, de a keresztény tanítások abban is segítenek, hogy hogyan lehet ezzel a tökéletlenség-tudattal együtt élni és az elégedetlenségből fakadó energiákat jóra felhasználni.
A vallásszociológus szerint Európa belső, a jóra való törekvésből és az örök elégedetlenségből fakadó dinamizmusát azok az ideológiák, izmusok törték meg, amelyek azt hirdetik, hogy a világ tökéletes, a problémák megelőzhetőek vagy megoldhatóak, akár kényszer vagy hideg racionalitás által. E nézetek szerint az ember önmagában elégséges, nem szorul tanácsra, útmutatásra, és legfőképpen nem kritikára. Molnár Attila Károly szerint ennek is köszönhető, hogy valóságos politikai öngyilkosságot követ el, aki normatív igényeket, erkölcsi elvárásokat mer megfogalmazni a politikában. Mint fogalmazott: a helyzet paradoxona abban áll, hogy minél önelégültebb a modern ember, annál inkább befejezettnek, lezártnak éli meg saját kultúráját, társadalmának jövőjét. Úgy vélte: a Nyugat önelégültségében elveszítette kulturális dinamizmusát, kovász-jellegét, és miközben az egész világon uralkodni akar, saját hagyományait, gyökereit elutasítja, megtagadja, és ez a vesztét is okozhatja.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS