Miközben Európa keresztény szemmel mára missziós területté vált, a keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb humanitárius válságává duzzadt, amelyről mégis alig hallani valamit a világsajtóban – jelentette ki a keresztényüldözéssel kapcsolatos budapesti konferencia zárónapján Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: véleménye szerint ezek a káros folyamatok még nem visszafordíthatatlanok, és reményét fejezte ki, hogy a budapesti konferencia kellően felerősíti az üldözött keresztények hangját.
Gulyás Gergely a keresztényüldözéssel foglalkozó konferencia harmadik, zárónapján tartott felszólalásában arról beszélt: miközben a keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb humanitárius válsága, amely mintegy 245 millió embert érint világszerte, mégsem ezzel a ténnyel foglalkoznak a híradások reggeltől estig. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte, a keresztényüldözéssel kapcsolatos kommunikációnak a tényeken kell alapulnia, amely nem arctalan fenyegetésekkel riogat, hanem nyers valóságában üti át a szabad világ közvéleményének ingerküszöbét. Hozzátette: a tájékoztatásban elengedhetetlenül szükségesek a szakmai műhelyek, a magasan képzett szakemberek és az általuk készített, nemzetközi színtéren is elérhető tanulmányok. Kiemelte: a zárónapon bemutatott 2019-es Budapest-jelentés a Keresztényüldözésről is arra hivatott, hogy az egész világ figyelmét felhívja arra, hogy a keresztényüldözés tényének elhallgatása meghiúsítja a közel-keleti béketörekvéseket, de alapvető civilizációs veszélyt is jelent.
Gulyás Gergely úgy vélte, a konferencia résztvevői komoly támadásnak lesznek kitéve a politikailag korrekt heccsajtó részéről. Kifejtette, hogy a XVIII. század megdöntötte az egyházat, a XIX. Nietzsche szavaival élve megölte Istent, a XX. század ordas eszméi pedig az embert, a humánumot pusztították el. Hozzátette: a mi felelősségünk, mi következik el a XXI. századdal, lesz-e mód megálljt parancsolni a keresztényüldözésnek Európában és a világ más tájain. A miniszter elmondta: véleménye szerint megújulásra van szükség a közéletben, a tudományos világban és az intellektuális térben is, teret biztosítva a szabad véleménynyilvánításnak és a párbeszédnek. Gulyás Gergely arról is szólt, hogy Európa ma missziós terület; az egykori keresztény kontinens fokról-fokra vágja el keresztény gyökereit, de ez még nem visszafordíthatatlan folyamat. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti konferencia felerősíti az üldözött keresztények hangját.
A Budapest-jelentés hidat képez az üldözött keresztények és a világ közvéleménye között
A konferencián Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa bemutatta a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019 című kötetet. Elmondta: a harmadik alkalommal összeállított jelentés híd akar lenni az üldözött keresztény közösségek, a téma kutatói és a társadalom szélesebb rétegei között.
A kötet négy fejezete külön tárgyalja az általános biztonságpolitikai kérdéseket a keresztények védelmében, a keresztényeket védő jogalkotási folyamatokat, a vallási közösségek szerepvállalását és a módszertani szempontokat a téma vizsgálatához
– ismertette a kötet szerkesztője.
Az első fejezetben lévő írások összefoglalják a keresztények elleni erőszakos cselekedeteket az elmúlt időszakból, ismertetve az Iszlám Állam és a Boko Haram módszereit. Egy-egy tanulmány foglalkozik az észak-iraki, az észak-koreai, a Srí Lanka-i, az afrikai és azon belül külön a nigériai keresztények helyzetével. A fejezet bemutatja a Hungary Helps Programot is. A jogalkotásról szóló fejezet végigveszi a magyar, az amerikai, az egyesült királyságbeli és a franciaországi, az üldözött keresztényeket érintő jogi kérdéseket, illetve külön tanulmány foglalkozik a visegrádi négyek összefogásával a keresztények védelmében. Az utolsó két fejezet a többi között az egyházak szerepvállalásával, az ökumenikus összefogás jelentőségével, a keresztény értelmiség szerepével és kutatás-módszertani kérdésekkel foglalkozik.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS