Pesti Srácok

A DK életjelet akart adni a parlamentben, de csak a kétségbeesett zsoltibácsizásig jutott

A DK életjelet akart adni a parlamentben, de csak a kétségbeesett zsoltibácsizásig jutott
Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire. Az első kérdező természetesen az az Arató Gergely volt, aki a zsoltibácsizós álhírt egészen a parlamentig vitte, hátha így felfigyelnek a választók a DK-ra. Hiába teltek el azóta hetek, és derült ki, hogy a történetben még a vesszők sem stimmelnek, Arató ragaszkodik a zsoltibácsizáshoz. Mert nincs más.

Arató Gergely az a hülyegyerek, akit a többiek egész életében gesztenyével dobáltak, sosem választották be a csapatba, ha kidobós volt terítéken, ezért amikor igyekszik bevágódni a srácoknál, akkor túltolja. Pl. ha a többiek suttyomban, az érintett háta mögött pletykálkodnak, akkor Arató odarohan Zsoltihoz, és a képébe vágja, hogy b***. Aztán csodálkozik a pofonon. Ma is ez történt a zsoltibácsizás közepedte.

zsoltibácsi
Aratónál beakadt a zsoltibácsis lemez; fotó: Hatlaczki Balázs

Az elmúlt négy hétben összeomlott a kormányzati kommunikációs kártyavár, amit a Szőlő utcai és más pedofilügyekben az igazság eltakarítására építettek. A király meztelen. Ön, amikor azt kérdeztem, hogy kormányának melyik tagja hazudik, halált megvető bátorsággal Semjén Zsolt nem tudom micsodája mögé bújt, és az ő nem létező válaszára hivatkozott. Egy valamire nem gondoltak, és nem is beszéltek róla, az érintett gyermekek sorsa. Ez nem kormányzás, hanem összeomlás, miniszterelnök úr

- ennyit sikerült összegyűjteni a torkában az ősszel terjedő haladó gondolatokból, hogy a miniszterelnök felé köpje. Hogy összeomlott a kormány kommunikációja, majd maga a kormány is, mert Orbán nem válaszolt arra, hogy kicsoda Zsolti bácsi. Miután ezt így levezette Gergő bácsi, rögtön felszólította Orbánt, hogy vagy a kormányát váltsa le, vagy önmagát.

Orbán Viktor válaszában megpróbálta elmagyarázni Arató Gergelynek a felnőttek világát. Hogy az általuk minden csövön tolt pedofíl-botrány a valóságban nem létezik, cserébe ennek viszont következményei lesznek.

A Szőlő utcai ügyben önök, ön személy szerint is álhír-botrányt gerjesztettek. Az állításaiknak semmilyen ténybeli alapja nincs. Amit önök csinálnak, az vádaskodás és rágalmazás, soha senki nem mutatott semmilyen bizonyítékokat. A hatóságok teszik a dolgukat, a rágalmazóknak a bíróság előtt kell felelniük.

Zsolti bácsi nincs a történetben

Arató, amikor visszakapta a szót, azzal érvelt, hogy ugyan hazudtak, de a Szőlő utca vezetője nem ártatlan, hiszen

prostitúciós hálózatot szervezett.

Viszontválaszában a miniszterelnök gyógypedagógusként összefoglalta Aratónak, hogy igen, ezért álhírbotrány az álhírbotrány, mivel semmiféle zsoltibácsi és pedofília nincs a történetben, pláne kormányzati érintett.

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.