Pesti Srácok

Gulyás Gergely: Zalaegerszegen jól használják fel a forrásokat

Gulyás Gergely: Zalaegerszegen jól használják fel a forrásokat

Zalaegerszeg azok közé a városok közé tartozik, amelyek rohamosan fejlődnek, ahol látszik, hogy jól használják fel a forrásokat – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, Zalaegerszegen, egy 1,7 milliárd forintos városfejlesztési projekt zárásán.

Gulyás Gergely kiemelte: Zala megye mindig fontos szerepet játszott az ország életében, Zalaegerszeg pedig most is "motorja a nyugati határszélen egyre inkább felgyorsuló látványos fejlesztéseknek". Részleteket nem említve közölte: a közeljövőben újabb bejelentések várhatók, amelyek ezt még inkább alátámasztják, mert az eddig is a világ technológiai élvonalába tartozó vállalkozások mellett – a járműipari tesztpályának köszönhetően – újabbak is érkeznek. Jelezte, hogy a területi infrastrukturális beruházásokat célzó előirányzatból 1,7 milliárd forintot fordított a zalai megyeszékhely 29 helyszínen utak, járdák, parkolók építésére. Ennek záróelemeként készült el a Keresztury városi művelődési központ előtti tér és lépcsősor. A miniszter úgy fogalmazott: ezen beruházások működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy legyenek közösségi terek, a források jó felhasználása pedig nemcsak építményeket hoz létre, de a közösségeket is megerősíti.

– mondta.

PestiSracok facebook image

Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében úgy vélekedett, hogy Zalaegerszeg a jövő városa. Felidézte, hogy 175 milliárd forintból, "okosútként" épül az M76-os autópálya a zalai megyeszékhely és az M7-es autópálya között, és ugyancsak épül a 45 milliárd forintos beruházást jelentő járműipari tesztpálya, amelyhez kapcsolódóan a közeljövőben "hihetetlenül nagy" cég érkezik a városba. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 1981-ben épült meg a városi művelődési központ, amelyet 2004-ben felújítottak, de akkor elmaradt az előtte lévő tér rekonstrukciója. Az 1,7 milliárd forintos beruházási keretből erre most 328 millió forintot fordítottak, az intézmény aulájában pedig elhelyezték Kováts Flórián emléktábláját, aki a kezdetektől csaknem tíz éven át igazgatta a művelődési központot.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Varga György

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.