Gyárfás barátjával, a Fenyő-ügyben hivatali visszaéléssel vádolt Ihász Sándorral vezényeltetné le a DK az elszámoltatást

A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásával összefüggésbe hozott Gyárfás Tamás barátját, a Fenyő-ügyben hivatali visszaéléssel vádolt Ihász Sándor volt fellebbviteli és fővárosi főügyészt szemelte ki arra a Demokratikus Koalíció (DK), hogy egy kormányváltás után levezényelje az „elszámoltatást”. Ihász személye nem csak a Fenyő-ügy miatt érdekes, hanem azért is, mert a pályafutása már korábban sem volt mentes a botrányoktól. 

Ihász Sándor volt fővárosi főügyész lett a DK igazságügyi szakértője – közölte hétfőn Gyurcsányék parlamenti képviselőcsoportja. Hozzátették: a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztályának volt vezetője, illetve egykori fővárosi főügyész szeptember elsejétől segíti a Demokratikus Koalíció frakcióját ebben a pozícióban. Ihász feladatai a DK megfogalmazásában “a kormányváltás utáni független igazságszolgáltatás helyreállításával, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálatával, és kormányváltás utáni törvényes és jogszerű felelősségre vonással kapcsolatosak”.

Gyárfás tanácsot kért

A DK-t úgy tűnik nem zavarja, hogy Ihász Sándort a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatali visszaéléssel vádolja a Fenyő-ügyben, aminek előzménye a Fenyő-gyilkosság újraindított nyomozásáig nyúlik vissza: Gyárfás Tamást 2018. április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy Portik Tamás közvetítésével megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. Napokkal később Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésszel közölt – a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján – gyanút a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Ihász terhére azt róják az ügyészek, hogy 2017 októberében átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek egy részének leiratát (ezzel zsarolták meg Gyárfást az őrizetbe vétele előtt). Az átadó Gyárfás volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez (Ihász később elismerte, baráti kapcsolat fűzi Gyárfás Tamáshoz), hogy tanácsot kérjen tőle.

Hivatali visszaéléssel vádolják

A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta, így hivatali visszaélést követett el (a volt főügyészt korábban bűnpártolással gyanúsították). A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) majdnem két évvel a gyanúsítás után, március végén emelt vádat a korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihász Sándor ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Úgy tudjuk, az ügyészség vádiratában azt indítványozta, ha a november 24-én megtartott előkészítő ülésen Ihász beismeri a bűncselekmény elkövetését, a bíróság ítélje pénzbüntetésre. Az egykori főügyész portálunknak adott korábbi interjújában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem követett el semmit és abszurd, ami vele történik. 

Haveri légkör

A DK lépése egyébként nem csak a Fenyő-ügy fényében meglepő, hanem azért is, mert a volt főügyész személye korábban sem volt mentes a botrányoktól.  A Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztályvezetőjeként például Ihász Sándor vezényelte le a Kulcsár Attila nevével fémjelzett K&H ügyet. Egy, az internetre kikerült videó hatalmas felháborodást okozott akkoriban. A felvétel tanúsága szerint Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatása meglehetősen “haveri” légkörben zajlott. Az akkori tudósítások szerint Kulcsár például egy ponton azt mondja az ügyészeknek: “Na jó, ezt még elmondom, és akkor elmegyünk kajálni”. Ihász Sándor kérdésére, miszerint: “Ismertesse, hogy a Kerék Csaba által átadott papírokat milyen módon használták fel?”, Kulcsár nevetve néz fel a plafonra, s így szól: “Mikor szakad le onnan?“. Az ügyből óriási botrány lett, de a belső ügyészségi vizsgálat végül nem állapított meg szabálytalanságot.

Az ügyész is ember

Ihász Sándor volt a fővárosi főügyész a 2006-os rendőrterror alatt is, amikor a tömegoszlató rendőrök szeptemberben és a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján több száz ünneplő civilt, járókelőt támadtak meg, vertek agyba-főbe és tartóztattak le, és ezreket félemlítettek meg. Futószalagon kerültek emberek letartóztatásba, az elsőfokú bíróság egy az egyben helyt adott az ügyészi indítványoknak, a döntéseket csak másodfokon korrigálták. Ihászt ezzel összefüggésben meg is hallgatták a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság ülésén, ahol kifejtette, hogy a 2006 őszi események során az ügyészségen nem voltak formalizált, koncepciós döntések. Erre Révész Máriusz fideszes képviselő (akit 2006-ban szintén megvertek a rendőrök) úgy reagált, hogy „tetszetős az érvelése, de nem igaz”. „A bírósággal szemben az ügyészség még addig sem jutott el, hogy őszintén szembenézzen a hibákkal” – mondta el még Révész Máriusz, hivatkozva Frech Ágnesnek, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiuma akkori vezetőjének írására, mely szerint a 2006 őszi letartóztatásokról döntő elsőfokú határozatok meghozatalánál volt, hogy csak percek jutottak egy-egy emberre és nem is vizsgálták az egyéni körülményeket, mivel az ügyészi indítványok sem tartalmazták azokat. Ihász az albizottság sorozatos kritikai megjegyzéseire reagálva egyre csak azt hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok az ügyészség álláspontját támasztják alá, és a belső vizsgálatok sem találtak semmi kivetnivalót a 2006 őszi ügyészi tevékenységben, ám végül annyit hozzáfűzött: az ügyész is ember, mindenki hibázhat, ezt senki sem vitatja.