Az első harmadánál tart a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) és más paramilitáris szervezetek ügyében folyó vizsgálat – közölte Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes ülését követően újságírókkal. Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke pedig arról beszélt, hogy a radikális szervezetek tevékenységének felderítése 2015-ben kezdődött, és ennek egyik cselekménye során történt a rendőrgyilkosság Bőnyben.
A belügyminiszter a sajtótájékoztató után elmondta, hogy a magyar titkosszolgálat hosszú ideje dolgozik azon, hogy Magyarországon olyan paramilitáris szervezet ne tudjon kialakulni, ami veszélyezteti az ország biztonságát. Most azonban találtak egy olyan szervezetet, amely túlment ezen a határon. Pintér elmondta, a bizottság előtt beszámolt arról, hogy a rendőrség a nyílt nyomozás keretében milyen bizonyítékokat talált arra, hogy ezeknél a szervezeteknél fegyverek vannak, illetve lőfegyverrel való visszaélést és más bűncselekményeket követtek el.
Vannak jelei az MNA pártkapcsolatainak
Hozzátette, az első harmadában tart még csak a nyomozás, így a bizottságnak április elején is be fognak számolni, hogy hol tart a vizsgálat. Pintér arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonalnak külföldi szervezetekkel is voltak kapcsolataik, és ezekről a titkosszolgálatok beszámoltak. Azt is elmondta, a felderítésben több külföldi titkosszolgálat is segítséget nyújtott, illetve megemlítette, hogy vannak annak jelei, hogy az MNA-soknak pártkapcsolatai voltak, azonban szerinte az erre vonatkozó bizonyítékok még nem elegendőek, így a belügyminiszter sem említett neveket. Azt persze nem nehéz kitalálni, hogy melyik pártról lehet szó, hiszen sajtóhírek szóltak arról, hogy a Jobbik tarthatott kapcsolatot a bőnyi rendőrgyilkos szervezetével. Kitért arra is, hogy tizenegy, különböző néven futó szervezet van, amely kapcsolható az MNA-hoz. Pintér Sándor a PestiSrácok.hu kérdésére elmondta, hogy az ülésen nem került szóba a bőnyi gyilkosság esetleges hatósági hibáit vizsgáló rendőri belső vizsgálat. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat a vége felé tart és épp „most zárul le”.
A rendőrgyilkosságnak semmi köze a Teréz körúti robbantáshoz
Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke közölte, hogy az ügyben még semmilyen információ nem teljes, van egy sor vélelem, amelyet pontosan fel kell tárni. Elmondta, a radikális szervezetek tevékenységének felderítése 2015-ben kezdődött, és ennek egyik cselekménye során történt a rendőrgyilkosság Bőnyben. Tehát nem arról van szó, hogy a gyilkosság okán indult valamifajta nyomozás, hanem jóval ezt megelőzően a rendőrség megalapozott gyanú alapján arra jutott, hogy az MNA ellen fel kell lépni – közölte. Akkor releváns információk voltak arról, hogy az ilyen szervezetek egyikénél bűncselekményt valósítanak meg sorozatlövő fegyverek birtoklásával. Hat házkutatás indult meg, és az egyik során történt a rendőrgyilkosság – mondta Kósa Lajos. Kiemelte, szinte biztosan kizárható, hogy ennek az ügynek köze lenne a Teréz körúti robbantáshoz. A kormánypárti politikus elmondta, hogy a felderítés során arról keletkeztek adatok, hogy az MNA megpróbál politikai kapcsolatokat kiépíteni, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez mennyire volt sikeres. Továbbá a szervezet megpróbált olyan kiképzést szervezni, amely arra irányult, hogy az azon résztvevők “az emberölést gyakorolják”. A kiképzéseket ráadásul 18 év alattiaknak szervezték – fűzte hozzá.
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke azt mondta, jelenleg nem lehet tudni, hogy a szélsőjobboldali ideológiához köthető szervezetek kapcsolatrendszere meddig terjedt. Zéró toleranciát lehet alkalmazni a szóban forgó szervezetekkel szemben kétféle szempontból is: egyrészt a náluk lévő lőfegyverek, robbanóanyagok és egyéb, a közbiztonságra veszélyes eszközök, másrészt a hozzájuk kapcsolható ideológia háttér miatt – tette hozzá. A politikus szólt arról is, felmerül a kérdés, van-e szükség jogszabály-változtatásra az ilyen belföldi csoportok miatt, amelyek “a belföldi terrorizmusnak a magvát és centrumát jelenthetik a jövőre nézve“. Kérdésre válaszolva Molnár Zsolt elmondta, hogy az MNA-nak volt külföldi titkosszolgálati kapcsolata, ám ennek – mint fogalmazott – “célja és mélysége” nem állapítható meg.
A Jobbik szerint nincs kapcsolatuk szélsőséges szervezetekkel
Szél Bernadett (LMP) nemzetbiztonsági bizottsági tag szerint a csütörtöki üléssel elkezdődött egy folyamat, és a jövőben a nemzetbiztonsági bizottságnak monitoroznia kell, hogy a különböző félkatonai szervezetekkel kapcsolatban milyen fejlemények történnek titkosszolgálati szinten. Közölte, szükséges lenne egy olyan szabályozásra, amelynek révén gyerekek nem kerülhetnének kapcsolatba ilyen csoportokkal. Mirkóczki Ádám (Jobbik), a nemzetbiztonsági bizottság tagja kijelentette: a vizsgálat mostani szakaszában a legfontosabb információ, hogy “politikai, parlamenti párt jelenleg nincs összefüggésben, vagy nem hozható kapcsolatba a Magyar Nemzeti Arcvonal egyetlen tagjával és egyetlen olyan személyével sem, akik jelenleg bármilyen eljárás alatt állnak”. Kérdésekre válaszolva elmondta, a bizottsági ülés megtartására volt “egy politikai szándék a Fidesz által kezdeményezve”, és ennek alapján azt feltételezte, hogy az ülésen nagyon sok információt fog megtudni a Jobbik és a paramilitáris szervezetek kapcsolatáról, de ilyennel nem sikerült szolgálnia a titkosszolgálatnak és a belügyminiszternek sem. Mint mondta, azt el tudja hinni, hogy néhány hónap múlva “valamit elő fognak bányászni (…) valamelyik szervezet és a Jobbik kapcsolatát bizonyítandó“. Abban azonban biztos, hogy ez az MNA-val nem fog megtörténni. A Betyárseregre vonatkozó kérdésre elmondta, szervezeti együttműködésről semmilyen szinten nem lehet beszélni, és abban, hogy a Betyárseregnek vannak olyan tagjai, akik ismernek jobbikos politikusokat, nem lát problémát. Mirkóczki Ádám azt mondta, “amennyire tudja”, a Betyársereg sportklubként működik.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; fotó: Kovács Tamás/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS