Kisebb riadalmat okozott a baloldalon az, hogy Gyurcsány Ferenc előbb tart évértékelőt, mint Márki-Zay Péter, aki ráadásul nem is tudja pontosan megmondani, hogy ő melyik nap következik. Tetézte a félelmet az is, hogy Márki-Zay – meglehetősen naiv módon – többször is szilenciumot kért a DK elnökétől. A kérdés így az lett, hogy vajon mond-e valamit a bukott miniszterelnök a mostani baloldali miniszterelnök-jelöltről, és ha igen, akkor mit? Nos, Gyurcsány Ferencnek végül „bravúrosan” sikerült végigmennie a szűk mezsgyén: úgy beszélt Márki-Zay Péterről, hogy végül nem mondott róla semmi fontos dolgot. Habár Gyurcsány elveszett a történelmi távlatok közti intellektuális ugrabugrában, összekeverte az ősiség törvényét egy másikkal, ám a sajátjainak címzett üzenet átment: Márki-Zay Péterre kell szavazni, az ő hátán felkapaszkodva ugyanis vissza lehet térni a hatalomba. Azt kaptuk, amit vártunk; talán az okozott némi derültséget még a „bolhacirkuszt” szemlélők körében, hogy Gyurcsány Ferenc a „jó kormányzás” mibenlétét is boncolgatta. Mert állítólag tudja, hogyan kell…
Orbán Viktor 1999-ben, huszonhárom éve honosította meg Magyarországon az évértékelő, korábbi nevén az országértékelő beszéd műfaját. A baloldal, pontosabban Gyurcsány Ferenc ezt másolta le. A különbség az elmúlt évtizedben az volt, hogy míg a miniszterelnöknek minden esetben sikerült olyan távlatos stratégiai gondolatot megfogalmaznia, amiből később sikeres politika született, addig Gyurcsány megmaradt az aktuálpolitikai csatározások színterén, mondanivalója pedig hamar feledésbe merült – lásd a XXI. Század Intézet elemzését!
Ki emlékszik még a 2018-as választások előtti riogatásukra? Megvan, mikor azt hazudták, hogy ha Orbán nyer, akkor kilépünk az unióból és 2022-ben már nem lesznek választások? (Nézzék videónkat.) Nos, ennek fényében kezdjünk bele a beszéd részleteinek boncolgatásába!
Vízió továbbra sincs, főnök továbbra is van
Az évértékelő beszédből két dolog egyértelműen kiderült. Továbbra sincs valódi víziója a baloldalnak, csak annyi, hogy le kell váltani a kormányt. Hogy utána mi lesz, az nem fontos. Másrészről pedig Gyurcsány egyértelművé tette, hogy „ki az úr a baloldalon”. Vitathatatlannak nevezte ugyanis azt, hogy a Demokratikus Koalíció a legstabilabb, legerősebb párt az ellenzéki térfélen, s mint ilyen, nagyobb a felelősége is.
Mindezt tudtuk ezelőtt is. Ami új, hogy a szilenciumra ítélt bukott miniszterelnök kimondta a nyilvánvalót.
Megvallotta – amolyan őszinte bizalmaskodással –, hogy
nem vagyok naiv, tudom, hogy a legtöbben nem olvasnak pártprogramokat.
Majd hozzátette, hogy ez nem is fontos, hisz a lényeg az, hogy leváltsák a rendszert.
Gyurcsány Ferenc egyértelműen elismerte, hogy a baloldalon továbbra sincs közös program, nincs vízió, fogalmuk sincs arról, hogy mit kezdenének az országgal; egyetlen cél lebeg a szemük előtt: leváltani az Orbán-kormányt.
Aztán hogy mi lesz, az már másodrendű kérdés. Legalábbis szerinte…
Vagy ők, vagy nem ők?
– tette fel a költői kérdést ezzel kapcsolatban.
Az pedig, hogy a Demokratikus Koalíciót támogatják az ellenzéki oldalon a legtöbben, és erre ő személy szerint szerényen ugyan, de nagyon büszke, meg is rajzolta számunkra a baloldali képletet.
A sajátjai vették az üzenetet:
Gyurcsány a Főnök, ő a baloldal valódi vezére, ő határozza meg a stratégiát és jelöli ki a napirendet. A legnagyobb és legstabilabb baloldali párt pedig alkalmas táptalaja lehet annak, hogy visszatérhessen a hatalomba.
Ebben momentán igaza van.
De mi a helyzet Márki-Zay Péterrel?
Gyurcsány Ferenc tényleg political animal, de inkább egy olyan „szörnyeteg” ő, aki mindenre képes. Szerencsére az elmúlt tizenkét évben ez csak a baloldalra volt igaz – hála a választók bölcsességének!
Most sikerült az, amitől a legtöbben féltették az összefogás megmaradását. Gyurcsány tudott úgy beszélni Márki-Zayról, hogy végül is nem mondott semmi lényegeset róla.
Mert nem az összefogásban részt vevő bármelyik párt vezetőjének a dolga, hogy méltassa a közös miniszterelnök-jelöltet? Nem az lenne a logikus, ha a politikusi teljesítményéről vagy emberi nagyságáról beszélne nyilvánosan – bármit is gondoljon a háta mögött?
És ezt nem lehet csupán annyival elintézni, hogy Márki-Zay esetében nem sok méltatni való maradt… Tudatos taktika ez Gyurcsány részéről!
Ha egymás mellé tesszük Gyurcsány évértékelőjét és Márki-Zay valamelyik szokásos vasárnapi ámokfutását, akkor látjuk a kontrasztot. A vezérszerepbe helyezkedő egykori miniszterelnök pedig volt olyan rafinált, hogy ezt a kontrasztot nem élezte ki. Látja enélkül is mindenki!
Pikáns részletekre és egy kis gyűlölködésre azért most is maradt idő
Annak ellenére, hogy a DK elnöke igyekezett elrugaszkodni az aktuálpolitikai csatározásoktól, és megpróbált történelmi távlatokban beszélni, nem tartózkodott a személyeskedéstől és – ahogy várható volt – a gyűlöletkeltéstől sem. Indulatos, blaszfémiát súroló és olcsó politikai humorral fűszerezett eszmefuttatása során mindvégig történelmi küldetésként utalt az ellenzéki összefogásra; és miközben szavakban békét hirdetett, szavazótáborát gyűlölködéssel tüzelte.
Azt mondta, hogy:
A gyilkos kormány csak a sajátjait képviseli, a többieket negligálja, nem vesz róluk tudomást, rosszabb esetben meg akarja ölni…
Majd Orbán Viktor mellett most éppen Semjén Zsoltot vette célba, és nem ment a szomszédba mocskolódásból tanácsot kérni…
De talán ez nem is ér annyit, hogy részletezzük. Ami a lényeg, hogy miközben a béke apostolaként magyar és magyar közötti megbékélésről beszélt, olyat gyűlölködött, olyan szinten állt bele a kereszténység gúnyolódásába, hogy azért ez már tőle is szokatlan volt.
Különösen pikáns része volt a beszédnek, mikor a bukott miniszterelnök hosszasan fejtegette a „jó kormányzás” alapelveit… Igen, arról a Gyurcsány Ferencről van szó, aki 2004 és 2009 között miniszterelnök volt!
És végül érdemes megemlíteni, hogy habár Gyurcsány Ferenc érthetően igyekezett elrugaszkodnia a „proli” alapállástól és intellektuális magaslatokat is megjárni, azért mégis becsúszott egy „kis” hiba:
Az egymást kizáró igazságok azok a történelemben hatalmas konfliktusok, hatalmas drámák forrása. Mondhatok példákat. Mi magyarok, emlékezhetünk rá, ha máshonnan nem, egy nagy rockoperából, István és Koppány konfliktusára. Nem tárgyalóasztalnál ért véget: Koppány négyben végezte. Az ősiség törvénye vagy a keresztény Európa? Ez volt a dilemma. Nem kibékíthető a kettő.
Nos, az ősiség törvényét I. Nagy Lajos magyar király hirdette ki 1351-ben… (Ez tényleg egy gyöngyszem!)
(Gyurcsány valószínűleg a szeniorátus elvére gondolt…)
De ne legyünk túl szigorúak! Vannak ilyen hibák. Tavaly például Sir Roger Scrutont sikerült „Sir David Scrutonnak” nevezni…
Mindenesetre nincs olyan intellektuális magassága Gyurcsány Ferencnek, hogy akadémiai vitákat folytassunk vele.
Ijesztgetni jóembereket ne féljetek!
Gyurcsánynak ezúttal is volt jó pár ijesztő jóslata arra nézve, hogy mi lesz, ha mégis (?) marad az Orbán-kormány.
Elszigetelődés, Huxit, diktatúra, polgárháború, a „feslett erkölcs” tobzódása, a pénz uralma, lopás, lopás és lopás. A szegények világa – az jön el szerinte, ha marad a kormány.
Persze, mielőtt még Orbán Viktor győzelme esetén hallgatnánk a bukott miniszterelnökre, illetve a nyilvánvalóan tudatos riogatására, temetnénk a demokráciát, rémüldözve rohangálnánk Brüsszelbe tanácsot kérni, érdemes visszapörgetni az idő kerekét.
2018-ban Gyurcsány azt jósolta, hogy ha 2018-ban a jobboldal győz (és győzött is), akkor:
- Orbán kilépteti Magyarországot az Európai Unióból;
- nem lesznek többé választások;
- kivonulnak a legtöbb munkahelyet adó multicégek;
- tízezrek kerülnek az utcára egyik pillanatról a másikra;
- európai állampolgárság híján a magyar emberek nem utazhatnak külföldre, bezáródnak Magyarországra;
- többszörösére nő az infláció;
- a boltok naponta emelnek árakat;
- a nyugdíjak pár hét alatt értéküket vesztik;
- kivonulnak a bankok;
- eltűnnek a bankszámlák, a megtakarítások.
És Orbán Viktor bebiztosítja örökös hatalmát…
Ezek után tényleg a választópolgár lenézése a vádakat ismét megfogalmazni.
Tényleg hülyének néz minket?
A kérdés költői volt…
Kinek jött el az ideje?
A beszéd végső gondolata tényleg elgondolkodtató. Habár tudjuk, hogy a baloldal mindig is hétpróbás gazemberként tudta letagadni (vagy eltörölni) a múltat, az azért Gyurcsány Ferenc részéről is némi túlzás volt, mikor bukott miniszterelnökként hosszasan fejtegette a „jó kormányzás” mibenlétét.
Majd így fejezte be:
Nekik lejárt az idejük, nekünk meg eljött az időnk.
Szerintünk pedig itt az idő, hogy lezárjon a baloldal egy korszakot és megszabaduljon az ország legnagyobb tehertételétől: Gyurcsány Ferenctől.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS