Irgalmatlan pofont kaptak a magukat már-már nyeregben érző balliberális pártok Győrben. A Jobbik helyi szervezete ugyanis váratlanul bejelentette: kilépnek az összefogásból, és visszaléptetik négy – ellenzékiekkel közös – jelöltjüket. Így az a négy választókerület elveszett Gyurcsányéknak, s ezzel a balliberált pártok önálló frakcióalakítási reményeinek is nagyjából annyi. A győri Jobbik elnökének csatolt közleménye üdítő olvasmány a mai, ellenzéki nemzetárulásokkal terhes időkben – ugyanis egy elvszerű politikus képe rajzolódik ki előttünk. Úgy tűnik, mutatóba akad még ilyen az ellenzéknél. Íme, a követendő példa a Gyurcsánnyal vérfertőző frigyre lépő Jobbik többi politikusának!
Fodor Roland levelét megírta – s Gyurcsány rémkoalíciójára most éppen rászámol a bíró. Érdemes szó szerint idézni a Jobbik győri elnökének leveléből:
A mai napon mind a négy jobbikos jelölt visszalépett mint egyéni választókerületi képviselőjelölt. Az ellenzéki moslékszövetség elveszítette a képviselőjelöltjeinek negyedét és a minimális győzelmi esélyeit is. Kilépésünk hónapok óta tervezett volt, nincs köze a DK országos pártközpontja által megrendelt, a fideszes polgármestert ocsmány módon lejárató anyagokhoz! Joggal merül fel a kérdés: miért csatlakoztunk az elején ehhez a vállalhatatlan és elvtelen összellenzéki bohózathoz? Azért, mert tervünk szerint így a nemzetellenes baloldali pártok nem tudnak külön-külön frakciót alakítani az új közgyűlésben. Ehhez pedig szükséges volt pár hónapig belemennünk – minden jóérzésű polgár döbbenetére – ebbe a proletár rémálomba. Értelmes magyar ember nem támogathatja a gyurcsányista erők megerősödését sem Győrben, sem országosan.
Ráadásul itt nem csupán arról van szó, ki „értelmes magyar ember”, ki nem. Alig két éve még a Jobbik nem túl értelmes vezetősége is egy emberként kérte ki magának, hogy őket egy napon emlegessék Gyurcsánnyal meg a balliberális ellenzékkel. Akkoriban járt például a Polbeat című műsorunkban Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő, az ellenzéki „moslékszövetség” jelenlegi egri polgármester-jelöltje, aki proletár dacossággal utasította vissza még a feltételezést is, hogy ők valaha választási szövetséget kötnek majd a baloldallal, vagy visszalépnek a posztkomcsi jelöltek javára. Kijelentette: nem lettek „politikai prostituáltak”, és az nem pálfordulás, hogy stílust váltottak. Eltelt pár hónap, s nicsak: Mirkóczki Ádám, Sneider „Roy” Tamás meg a „Bundás” Andi immár Gyurcsány hátsó feléből integet felénk…
„Egyszer és mindenkorra”. Hát persze.
Ha pusztán kérészéletű politikusok ígérgetéséről lenne szó, akár legyinthetnénk is. Ám a Jobbik 2003-as alapító nyilatkozatának sarkalatos pontjáról, fundamentumáról beszélünk, amelyből közleményének végén Fodor Roland is idéz. Eszerint:
A Jobbik előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból.
Semmilyen retorikai trükkel, mirkóczkis handabandázással nem erőszakolható meg ez a tézis. Értelemszerűen: nemcsak a komcsik és liberálisok hatalomból való eltávolítása, hanem az oda való vissza nem engedésük is elsődleges célja kellene legyen egy elveihez ragaszkodó Jobbiknak, ha morzsányit jelentene még nekik a szó: haza, nemzet, hit, becsület.
Szenvedélyesen szereti egymást Varga-Damm Andrea és Vadai Ágens – mint ahogy pártjaik is (Fotó: MTI)
Irány a leves!
Nem állhat elő olyan történelmi helyzet, amelyben egy magát nemzetinek mondó párt lefekszik a 2004. december 5-ei nemzetárulás kitervelőjével, a magyart a magyarral szembefordító gyalázat végrehajtójával; a 2006 őszi szemkilövetések, véres utcai embervadászatok, lovasroham levezénylőjével. Vagy hogy frissebb példát mondjak: olyan címeres árulóval nem cseresznyézhet egy tálból hazafias szervezet, aki Brüsszelben hazája szavazati jogának elvételéért, az országnak szerződésszerűen járó források elvételéért, tisztségviselőinek megfúrásáért, maradék nemzeti szuverenitásunk elvételéért küzd (rémületes nejével karöltve).
Természetesen még egy nemzeti elkötelezettségű, elveihez ragaszkodó Jobbiktól sem várná senki, hogy kokettáljon a Fidesszel – a politika alaptermészete, hogy minden párt hatalmat akar, így a Jobbik sem kárhoztatható, ha saját magának akarná kikaparni a gesztenyét. Ám ők nem ezt tették, inkább a saját alapító nyilatkozatukat leköpve összebútoroztak az ősellenséggel. Azokkal, akik 2010-re az „uniós pénzbőség” dacára a csőd szélére taszították, végletesen eladósították, folytonos megszorításokkal fojtogatták az országot. Fodor Roland hadicsele arra utal: még a mostani Jobbikban is akadnak, akiknek a gyomra nem veszi be a nemzetvesztőkkel való szövetkezést. Ez jó hír: elsősorban az érintetteknek, akik így emelt fővel, eredeti elveikhez hűen távozhatnak az árulóvá lett egykori nemzeti radikális pártból. (Megfontolhatná ezt például e sorok írójának egykori magyar nemzetes kollégája, Pál Gábor is, akit 2006 táján Gyurcsány titkosszolgálata a saját otthonában (!) zaklatott, amiért Szilvásy György luxusnyaralójáról akart cikket írni – ma viszont már a Jobbik szentendrei elnöke, aki egykori újságíró kollégáit fenyegeti elszámoltatással, Gyurcsányék támogatásával indul „civil” képviselő-jelöltként, és trágárkodva tüntet Orbán ellen. Gábor, biztos jó úton jársz?)
A Jobbik-pártközpont máris retorziókat jelentett be: fölfüggesztik a győri alapszervezet működését, kirúgják tisztségeikből a négy visszalépő képviselő-jelöltet, és etikai vizsgálatot indítanak ellenük. S eközben továbbra is azt várják kevéske hívüktől, hogy a „moslékkoalíció” állva maradt jelöltjeire szavazzanak… Atyaég!
Persze, a Vona-kesztyűbáb „Roy” és fogyatkozó csapata sokra már nem megy a hisztikézéssel, inkább csak az elkerülhetetlen véget siettetik vele. Hiszen flaszterba való beleállás lesz a vége így is, úgy is. A törvénytelen plakáthadjáratai miatt megbüntetett, pénzügyileg (is) csehül álló párt néhány éven belül mindenképpen megy a levesbe.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS