Gyurcsány Ferenc 2013-ban az MSZP-vel kapcsolatban fogalmazott úgy, hogy ugyan nem Európából, de jobb, ha nem tudjuk azt, hogy honnan vándorolt a pénz a szocikhoz. Márki-Zay Péternek hála most már tudjuk. Köszönjük Péter! De azért annyit megjegyeznénk, hogy szép dolog az őszinteség, dicséretes erény az átláthatóság, de ahogy a gyilkost sem mentesíti bűne alól a vallomás, úgy a hazaárulót sem a beismerés. Menekül is, ki merre lát, Karácsonnyal és Korányi Dáviddal az élen.
A trükkök százainak nagy mestere már a Demokratikus Koalíció elnökeként, 2013 végén fogalmazott a következőképpen az MSZP-ről:
Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.
Fotó: Gyurcsány Ferenc FB-oldala
Régi titokra derült fény végre
Gyurcsány tehát akkoriban, ködösen ugyan, de beismerte, amit mindig is sejtettünk. A liberálisokkal összeállt szocialistákat mindig is külföldről támogatták. Arra azonban majd’ tíz évig kellett várnunk, hogy megtudjuk honnan. Most valamelyest tisztult a kép. Jött ugyanis Márki-Zay Péter és „elkottyantotta”, hogy közel kétmilliárd forintnyi támogatás érkezett a tengeren túlról, amit annak rendje módja szerint fel is használt a szivárványkoalíció a kampány során.
A dollármilliók – a jogszabályokat ugyan megkerülve – nem egy párthoz, hanem Márki-Zay „egyesületéhez” gurultak, de mégis a baloldal közös választási kampányának számláit fizették ki belőle. A rendszerváltoztatás óta példátlan beavatkozás volt ez, ami nem csupán egyes bűncselekmények gyanúját veti fel, hanem nemzetbiztonsági veszélyt is jelent. Ennyiben pedig azok felelőssége, akik ezt a pénzt elfogadták és felhasználták nagyon súlyos.
Segít az irodalom
Azt nehéz elképzelni, hogy a hat párt vezetője nem tudott erről, hisz több, mint valószínűtlen az, hogy kétmilliárd forint nem tűnt fel senkinek, így a kérdés inkább az, hogy a baloldali pártok „csak” becsukták a szemüket, vagy tevőlegesen is asszisztáltak a pénzmozgáshoz? Egyiknek sincs túl jó optikája… diplomatikusan szólva.
Szép dolog az őszinteség, de nem mentesít az elkövetett bűn alól. Politikai erény az átláthatóság, de most biztos nem fogjuk megdicsérni Márki-Zay Pétert. Az árulás akkor is komoly bűn, ha utólag valaki bevallja.
Ha fellapozzuk a valósághű történelmi regényeinket, olvassuk Mikszáth, Gárdonyi, Fekete István, vagy éppen Szentmihályi Szabó Péter könyveit, akkor azokban azt találjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló tetteket hazaárulásnak hívják… Ezzel persze nem állítunk semmit MZP-ről, csupán megadjuk a lehetőséget arra, hogy irodalmunk nagyjai segítségével mindenki megalkothassa saját véleményét.
Ami viszont ennél is fontosabb, hogy az ügy egyáltalán nem Márki-Zay személyes ügye. A külföldi üzleti és politikai körök beavatkozása az egész baloldal botránya. Így is kell kezelnünk.
Márki-Zay Péter beismerése még a szokásos Márki-Zay-féle hülyeséget is meghaladja
Az első gondolat, ami mindannyiunkban felmerült, hogy miért tett beismerő vallomást Márki-Zay Péter?
Megtámadta az őszinteségi roham? Dicsekedni akart azzal, hogy a tengerentúli politikai körök őt szemelték ki? Rá akarta borítani az asztalt az egész baloldalra?
Vannak olyan kérdések, melyekre nincs ésszerű válasz. És vannak olyan politikai kérdések, melyekre Márki-Zay Péter mindig észszerűtlen válaszokat ad. Tőle minden kitelik és még annál is több.
A választási kampány során egy olyan elszabadult hajóágyút ismerhettünk meg MZP személyében, ami egyszerre volt szórakoztató és tragikus. Utóbbi az egész országra nézve jelentett fenyegetést, hisz bármennyire is nevetséges volt, mégiscsak azzal a veszéllyel kellett szembe néznünk, hogy egy két lábon járó katasztrófa kerülhetett volna az ország élére.
Gyurcsány csicskáztat
Most azonban hatványozottan sikerült megdöbbentőt mondania a hódmezővásárhelyi polgármesternek vagy a „jelölt úrnak”, ahogy a bukás óta Gyurcsány Ferenc megalázó módon nevezi. (A Partizán interjúban még a nevét sem ejtette ki!)
Hátborzongató nyíltsággal vallotta meg Márki-Zay azt, hogy a tengerentúlról, bizonyos üzleti és politikai érdekkörök közel kétmilliárd forintnyi dollárral avatkoztak be a magyar választásokba. A donor az Action for Democracy nevezetű NGO, a fogadó a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom, míg a haszonélvezője a magyar baloldal volt.
A pénz forrása csak eddig követhető le, a sor végén lévő mozdulatlan mozgató személye(i) nem ismert(ek). Bár elképzeléseink azért vannak…
Most válik érthetővé a sok-sok sületlenség
Itt áll előttünk a meztelen király! Villantott egy jókorát az a hazai baloldal, amely évszázados mintákat követve, ismét külföldi érdekeket szeretne Magyarországon megvalósítani. És erről a pontról már meg tudjuk fejteni azt, hogy mi végett hallottunk sokszor olyan politikát, aminek nem volt többségi támogatottsága a magyar társadalomban.
A baloldal ugyanis nem minden esetben a magyar polgároknak politizált, a választók akaratával szemben inkább választotta a külföldi politikai, kulturális és gazdasági csoportok érdekeit.
Ha tehát feltesszük azt a kérdést, hogy miért állt ki a baloldal az egészségügy magánosítása, vagy a rezsicsökkentés megszüntetése mellett, vagy miért vállalt be olyan népszerűtlen célokat, mint a gyermekvédelmi törvény megtorpedózása vagy a bevándorláspártiság, akkor a válasz ez alapján már megadható. Ahogy a szankciópártisággal kapcsolatban is világos most már minden. A baloldal azért áll a háborús szankciók mellé, amelyek jól láthatóan nem örvendenek nagy népszerűségnek a magyar társadalomban, mert a tengerentúli politikai és üzleti köröknek akarnak megfelelni.
Innen nézve pedig Gyurcsány Ferenc árnyékkormánya nem „csak” a baloldal teljes leuralására jött létre, hanem üzenetként is funkciónál. Gyurcsány Ferenc azt üzeni az árnyékkormány megalakításával, hogy
mostantól ne Márki-Zay Péternek, hanem nekünk gurítsátok a dollárt!
Tényleg találó kifejezés a dollárbaloldal…
Karácsony és Korányi már menekülne
Gyurcsány Ferenc rezzenéstelen arccal letagad mindent. Sem ő, sem Dobrev Klára nem felelős semmiért. Neki valójában semmi köze ahhoz, ami történt. Sem a történelmi bukáshoz, sem a dollármilliókhoz.
Bajnai Gordon miniszterelnök Korányi Dávid kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkárral (j) áll a Capitolium elõtt sajtótájékoztatója után washingtoni látogatása második napján, 2009. december 3-án. MTI Fotó: Beliczay László
Karácsony azonban nagyobb bajban van. Az általa összehozott 99 mozgalomról ugyanis kiderült, hogy szintén részesültek támogatásban az Action for Democracy részéről, aminek az a Korányi Dávid az egyik vezetője, aki Karácsony Gergely diplomáciapolitikai tanácsadója volt. (Vagy mi?) Habár a munkáját nem idehaza, hanem a New Yorkban található luxusapartmanjából végezte (home office!), de a fizetését Budapestről kapta.
Nem mellékes megemlíteni azt sem, hogy Korányi Dávid annak a Bajnai Gordonnak is a külpolitikai tanácsadója volt, akit barátja, egykori harcostársa, Gransperger Gyula az amerikaiak emberének nevezett. Innentől a fantáziánk és természetesen a nemzetbiztonsági szakszolgálatokra van bízva az ügy…
Karácsony viszont menekülne a felelősség elől. Több, mint gyanús körülmények között hírtelen eltűnt az Action for Democracy honlapjáról az a tény, hogy támogatták tavaly nyáron a 99 Mozgalmat. Állítólag elütés, vagy valami fatális tévedés történt… minő véletlen! Továbbá, a főpolgármester bejelentette, hogy munkaszerződést bontanak, pontosabban másmilyen feladatot keresnek Korányinak a jövőben, mert New York messze van, nem megy már a home office. Habár idestova három éve home office-ban dolgozik, érdekes módon most lett csak ez egetverő probléma!
De mi lesz Korányi új munkaköre? Mi lesz az új feladata?
Kérdezzük meg Márki-Zay Pétert! Ő mindig őszinte.
Habár épelméjűsége továbbra is kérdéses. A Blikk ugyanis megkérdezte, hogy miután jövő csütörtökön összeül a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, miközben a nyomozás is elindult, hogy nem fél-e attól, hogy börtönbe kerül.
Márki-Zay pedig imigyen szólott. Bizony mondom néktek
azóta, hogy ezt a választást elvállaltam, ez benne van a pakliban. Számítottam rá, hogy valamilyen ügyet elő fognak venni, csakhogy az én vallásom alapítója egy olyan ember, akit keresztre feszítettek amiatt, mert felvállalta az igazságot. Ennyi kockázat simán belefér, állok minden vizsgálat elé.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS