Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Gyurcsányék alatt a CEU-ra szabták a törvénykezést, mégsem aggódott senki a magyar demokráciáért

PPestiSrácok.hu Forró drót 2017. április 4. 16:04
Gyurcsányék alatt a CEU-ra szabták a törvénykezést, mégsem aggódott senki a magyar demokráciáért

Személyes hangvételű levélben kérte a milliárdos Soros György Gyurcsány Ferenctől és Magyar Bálinttól, hogy milyen módon szabályozzák a hazai felsőoktatást, hogy az az általa alapított egyetemnek minél jobb legyen – derült ki abból az Origo birtokába került levélből, amit a tőzsdespekuláns írt még 2005. március 5-én. A levél bizonyíték arra, hogy Soros milyen nagy informális befolyással bírt a hazai döntéshozatalra a korábbi szociálliberális kormány idején.

Örömmel vette tudomásul Soros György, hogy 2005. márciusában 15 éves akkreditációt nyert az általa alapított Közép-európai Egyetem, és mindezt egy személyes hangvételű levélben köszönte meg Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszternek. Az Origo birtokába került levél szerint a Soros-egyetem alapítója szerint mindez nem történhetett volna meg Magyar személyes hozzájárulása nélkül.

Soros csak füttyentett, a szoci-szabaddemokrata kormány ugrott

PestiSracok facebook image

Soros György arról is írt, hogy szeretné, ha a korábbi lex CEU nem veszítené el hatályát, és az akkor életbe lépő új felsőoktatási törvénnyel együtt hatályban maradna. Soros ebben is a liberális oktatási miniszter segítségét kérte. A multimilliárdos-tőzsdespekuláns arra is kérte Magyart, hogy a CEU preambulumában mindenképpen maradjon meg a magyar és amerikai fenntartóra való utalás. Soros György szívélyes levelében arra is kitért, hogy egyik kollégája, Terták Ádám az akkori miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc) informális támogatását is kérni fogja, hogy az általa javasolt dolgok mindenképpen legyenek benne a törvényben.

Soros György baráti hangvételű levele Magyar Bálint akkori, SZDSZ-es oktatási miniszternek, amelyből az is kiderül, hogy a „lex CEU” nem 2017-ben, hanem 2004-ben született, és a CEU-val kivételezett. (forrás: origo.hu)

Ez a levél is jól bizonyítja, hogy Sorosék hálója korábban teljesen átszőtte a közéletet, és ez a hatás napjainkban is érvényesül. Soros hatvannál is több, hazánkban működő alapítványa, szervezete a magyar közélet szinte minden szeletében jelen van. A milliárdos keze így a sajtón és a politikai elemző intézeteken keresztül a felsőoktatáson át a pártokig elér. A szervezetek szorosan együttműködnek egymással, a kiemelt zászlóshajók között a személyi és intézményi összefonódások pedig többszörösen áttételesek. Különféle csoportosulások tucatjait csatornázták be néhány központi szervezethez és azok vezetőihez – írta meg korábban a Magyar Idők.

origo.hu

Kapcsolódó témák
magyar bálint ceu vezető gyurcsány ferenc soros györgy
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.