Pesti Srácok

Ki szóljon bele a hazai ügyekbe: a szovátai bácsi vagy a francia balos úriasszony? – Gyurcsányné csak a határon túli magyarok ellen szít gyűlöletet

Ki szóljon bele a hazai ügyekbe: a szovátai bácsi vagy a francia balos úriasszony? – Gyurcsányné csak a határon túli magyarok ellen szít gyűlöletet

Aki soha nem élt itt, az ne szóljon bele abba, milyen legyen a magyar egészségügy vagy az oktatás – idézte fel Dobrev Klárának az ATV műsorában elhangzó kijelentését a vasarnap.hu publicistája, aki rámutatott, hogy Gyurcsánynénak azzal nincs baja, ha egy balos francia politikus köt bele folyamatosan a magyarországi jogszabályokba, az viszont zavarja, ha egy Szovátán, ősei földjén élő színmagyar bácsi négyévente egyszer leadhat egy darab listás szavazatot.

A szerző rámutatott a baloldal által alkalmazott kettős mércére is. Az ellenzék uralkodó pártjának nem annyira azzal van baja, ha egy balos francia politikus köt bele folyamatos jelleggel a magyarországi jogszabályokba, hanem sokkal inkább azzal, ha egy Szovátán, ősei földjén élő színmagyar bácsi négyévente egyszer leadhat egy darab listás szavazatot valamely tetszőleges anyaországi pártra, eleget téve állampolgársági esküjének, miszerint „hazámat erőmhöz mérten megvédem”. Csakhogy az Európai Unió egyik legalapvetőbb elve az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma – ezzel pedig meglehetősen ellentétes az a felvetés, hogy a tősgyökeres Kárpát-medencei magyar, aki nem élt a mai Magyarország területén, ne szólhasson bele a magyarországi politikába, viszont az a holland vagy luxemburgi politikus, aki szintén nem élt itt soha, de még ráadásul egy mukkot se ért magyarul, továbbra is bármikor tetszőleges módon avatkozzon csak be nyugodtan, akár egészen konkrét pénzcsapok elzárásával is.

A DK és Szabó Tímea mindent sajnál a határon túli magyaroktól

Miközben persze Dobrev Klára állítása alapból hibás. A kárpátaljai családanya az esetleges szavazatával természetesen nem abba kíván beleszólni, hogy ki legyen a magyarországi iskolák fenntartója vagy pontosan hány forintot vigyen haza egy budapesti ápoló, hanem hogy személyesen neki legyen-e lehetősége magyar nyelvű óvodába járatni a gyerekeit, illetve kapjon-e esetleg időnként némi kiegészítést a magyar államtól a magyarországi bérek felét-harmadát kitevő fizetése mellé, hogy ne kényszerüljön kivándorolni. Mivel a Fidesz-kormány tényszerűen fejleszti a határon túli magyar óvodákat, valamint anyagi és természetbeni juttatásokkal segíti a rászorulókat, ellenben a DK vagy akár Szabó Tímea (Márki-Zay Péter lelkes támogatója) konkrétan kikelt a határon túliak „túlszeretése” ellen, megnyugodhatunk: a Kárpát-medence minden egyes lakója egészen biztosan viseli voksának következményeit. Már ha egyáltalán vannak szavazatának közvetlen következményei – miközben ugyanis a DK mantraként sulykolja a megvezethetőbb választók fejébe, hogy a rút külhoniak érdemben befolyásolják a választások kimenetelét, a szikár tény továbbra is az, hogy 2018-ban nulla (zérus) mandátum született a levélszavazatokból. Úgyhogy igazán szerencsés lenne, ha az ellenzék toronymagasan meghatározó ereje, az Egyesült Európa szorgalmazója világossá tenné, valójában mi is a gondja azzal, ha a Trianon óta a szülőföldjükön kitartó családok négyévente egyszer egyetlen halovány voks erejéig úgy érezhetik, felelős tagjai egy országhatárokon átívelő közösségnek.

PestiSracok facebook image

Forrás: vasarnap.hu; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.