Gyurcsányné rácsimpaszkodott Trágárka szoknyájára, és nem ereszti

Örömmel jelentem: sikerült megtolnom az anarcho-liberális pártok lefulladt kampánybuszát. Olyan témát adtam nekik (igaz, nem szándékosan), amivel immár teljes gázzal, hejehujázva száguldhatnak a szakadék felé. Remélhetőleg kitart odáig a lendület… Egy rosszul öltözködő, trágár, butus, ám annál agresszívabb nő mártírrá avatása és a szoknya alá fotózás megtiltása lett az a két kampánytéma, amelyre Gyurcsányné fölfűzni óhajtja az egyesült ellenzék mondanivalóját. Ezekkel – no meg a maradék szuverenitásunk föladásával – kampányolnak, szerintük ugyanis ez kell most a magyarságnak. Mit mondjak, nyerő receptnek tűnik…

Kezdjük azzal, hogy Nagy Blanka (közismertebb nevén: Trágárka) szoknyaproblémájának alapesetben semmi keresnivalója nem lenne komoly politikai újságokban. Ha valaki nem tud kultúrember módjára fölöltözni egy kampánynyitóra (még ha az a prolipárté is), és közszemlére tesz olyasmit, amit úrinő nem szokott, az a minősített bulvár esete. Ergo: nem a PestiSrácok.hu-ra való. Nálunk ugyanis – szemben például az Indexszel vagy a 24.hu-val – nincs bugyivillantásokból, „csöcskontentből” álló bulvárrovat. Az internet egyéb bugyraiban, mint például a Facebookon viszont elférnek az ilyen bulváros/vicces/nem vicces képek. A vihar a biliben abból kerekedett, hogy a Facebookon talált Varju–Blanka-képet – némi tréfálkozás kíséretében – megosztottam a saját oldalamon. Hogy a Trágárkáról készült fotó vicces vagy aljas, azt ki-ki döntse el maga. Ez itt a retusált változat:

A képszerkesztő gyorsan megszünteti a ledér öltözet okozta problémákat… (Fotó: Facebook)

Hogy fideszesekről (és családtagjaikról) ennél sokkal aljasabb, gyomorforgatóbb képeket is kitesznek a most hápogó médiumok, az tény. És máskor ők figyelmeztetnek felemelt mutatóujjal, hogy holmi Facebook-posztokból nem szabad cikket írni, mert azt tiltja a morál meg a szakma. De mivel kampány van, ezért törvényszerű: a bolhából elefántot kell csinálni. Így hát pár órával a posztom után a ballibek egyik zászlóshajója, a HVG cikket faragott a bulvárhírből „Mit keres egy keresztény konzervatív újságíró Nagy Blanka szoknyája alatt?” címmel. A történet ebben a pillanatban csapott át bulvárból politikába – már amennyiben ez egyáltalán lehetséges.

Előbb a szocialista Gurmai Zita vetette föl, hogy itten bizony szexuális zaklatás történt, mégpedig annak egy igen súlyos fajtája. Egyúttal fölajánlotta a „megmítúzott” hölgynek, hogy pártja segít elégtételt venni az elkövető(kö)n. Majd a Gyurcsány-párti Gy. Németh Erzsébet hirdetett aláírásgyűjtést a szoknya alá fotózás betiltásáért.

A hölgykoszorút Gyurcsányné asszony, a DK listavezetője zárta, aki nem kertelt, közölte: bűncselekménynek, szexuális visszaélésnek kell minősíteni az ilyen fajta fotózgatást, ennek érdekében törvénymódosítást kezdeményeznek. Hiszen ott van a pompás brit példa, ahol a lesipuskás fényképészeket már le is lehet sittelni, mert megérdemlik. Ragyogó távlatok. (A csatorna másik partján, Franciaországban viszont újabban a diáklányokat megerőszakoló gonosztevőt is futni hagyják, ha más kultúrából jött…)

Ez a kipirult arccal való fenyegetőzés egyébként valamiféle rituálé lehet náluk. A tavalyi választási kampányban Gyurcsány ígért teljes leszámolást, börtönt, vagyonelkobzást az Orbán-kormánynak és kiszolgálóinak. Most a neje akarja börtönbe juttatni az illetlen fotósokat (és az ilyen képek megosztóit). De maga Trágárka is börtönbe zárná az összes fideszest, sőt legújabb, a kampánynyitón ismertetett terve szerint a világűrbe kéne kilőni mindet. 

Gyurcsányné bejelentése után már nem volt visszaút: az Index, a 444 és a hálózatra sorosan kapcsolt többi ellenzéki portál is beszámolt a szörnyű támadásról, ami ezt az ártatlan fiatal „gyermeklányt” érte. Mindegyik kiemelte a szoknya alá fotózás bűnét, ami – ha rápillantanak a blankás képre, láthatják – szamárság, hiszen a fotós nem guggolt le, hanem állva, „föntről” készítette a képet a beszélgető párosról. A hiba nem a fényképészben keresendő, hanem a túl rövid, belátást engedő ruházatban. Viselője meg sem próbálta eltakarni a takarnivalót a kezével, a telefonjával, a retiküljével vagy bármivel: ez a tévéfelvételeken is látszik.

Ez tehát a kis magyar Szoknya-gate, amelynek hullámain Gyurcsányné épp lovagol. (Krokodilkönnyestül.) Az agresszív, mégis szánalmat ébresztően butuska Blankát pedig kinevezték hullámgépnek. Mélyinterjúk, píárriportok sorával építgették már eddig is kis reménysugarukat, és most itt az ürügy az újabbakra. Az ellenzék minden hullámhosszán az ő hangja hallik, közben mellétolják szelfizni Timmermanst. Ám visszalőni rá csúnya dolog, tilos, hisz’ ő még nem közszereplő, csupán egy „bátor”, „szókimondó” „diák”.

A politika (és nem a bulvár!) mezején akár vitatkozhatnánk is mindarról, amiről Nagy Blanka beszél. Mármint a „bajszos f*szozáson” és „arcon b*száson” túli érdemi „mondókájáról”. Ha lenne olyan. Ám a világűrbe kilövés, a demokrácia-sirámok, a kivándorlási mantra, vagy az oktatás csődjét a saját rossz tanulmányi eredményével „alátámasztó” lózung leginkább kétségbeejtő, szánalmas. Ilyen színvonalon vitázzon az, akinek két anyja volt! Az ellenzék már-már úgy kezeli őt, mint Indiában a szent teheneket. Rossz szó őt nem érheti, vaku nem villanthatja. Minden hülyeségét elsimítják, kimagyarázzák. Miközben Európát kívülről és belülről is ostromolják, Gyurcsánynéék Trágárka trehány öltözetével, a kerítés lebontásával és hazánk még megmaradt függetlenségének föladásával futnak neki a választásnak. Még jó, hogy átlátni az egész díszes társaságon…