Nagyon beleszerettek az Európai Ügyészségbe a magyarországi haladók, hiszen amíg nincs rá mód, hogy nyugati intervenciós erők megszállják az orbáni Magyarországot, addig legalább korrupciós vádak révén elintézhetnék a politikai úton kirobbanthatatlan Fidesz-KDNP-t. Az ellenzék legkiválóbbjai ezért a Széll Kálmán téren megkezdték az aláírásgyűjtést Magyarország csatlakozásáért. Azt senki sem szavatolja, hogy a nemzetállamok fölött álló ügyészség nem lesz politikai leszámolások eszköze, de Lukácsi Katalin bízik benne, hogy az új szervezet elfogulatlanul és a nép érdekében fog ténykedni. Az üres bizakodásra pedig köztudottan érdemes jövőt építeni.
Az aláírásgyűjtés fő arcaként megjelenő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőtől megkérdeztük, ő nem aggódik-e Magyarország szuverenitásáért az Európai Ügyészséghez vágyott csatlakozás és így az igazságszolgáltatásunk egy részének átadása miatt. Természetesen nem merül fel benne ilyesmi.
Ha a kormány fél a magyar bíróságtól, akkor ennek a kormánynak valahova emigrálnia kell. Menjen Oroszországba, ha azokban jobban megbízik! Jelen pillanatban arról van szó, hogy magyar ügyészek fogják az Európai Ügyészség beindulása után is vizsgálni ezeket az ügyeket. Egyetlenegy különbség lesz, hogy a főnökük nem Polt Péter lesz, hanem egy három fős ügyészi kollokvium, afölött pedig az európai ügyész
– magyarázta. Hadházy szóba hozta a négyes metróval foglalkozó OLAF-jelentést is, mondván, a magyar ügyészség és a rendőrség semmit nem tett, nincsen gyanúsított, sem letartóztatás, miközben nagyjából el is évült az ügy. Az elévülést viszont az OLAF gondosan kivárta azzal, hogy csak hosszú évekkel a metróépítési korrupció megtörténte után készítette el a jelentését, ezzel megmentve az egykori baloldali kormány és budapesti városvezetés felelőseit. Az Európai Ügyészség létrehozását pedig éppen Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója javasolta. Ez gyakorlatilag átvenné az említett szervezet szerepét, csak immár nem pusztán javaslattételi, hanem hatósági jogkörrel. Ezzel a meglévő politikai fegyverek (pl. Tavares-jelentés, Sargentini-jelentés) után immár büntetőjogi fegyver is kerülne európai központi kézbe. Na, de ki mozgatná azt a központi láthatatlan kezet? Ez az, amit az összes haladó tud, de ki nem mondják.
Csak elég erősen kell bízni a pártfüggetlenségben, és megvalósul
Lukácsi Katalin vágyapostol valószínűleg egy pudingreceptből sem lenne képes kihagyni a kereszténydemokrácia kifejezést, amelyet most kiegészített a haladó ellenzék örökös mantrájával, a jogállamisággal. Ezeken túl kiderült, abban bízik, hogy az Európai Ügyészség az európai köznépet szolgálja majd, és abban is bízik, hogy az új szervezet pártfüggetlen lesz. Kérdésünkre, hogy a végtelen optimizmus mellett mi a függetlenség biztosítéka, az Európai Parlament sokrétűségét említette, vagyis, hogy nincs olyan domináns párt, amely a befolyása alá vonhatná az ügyészséget.
Csakhogy a Sargentini-jelentést is pártokon átívelő sorvezető mentén fogadta el az Európai Parlament. Vagyis a legmagasabb uniós szerveknél is tapsvihar közepette tud átmenni a szűrőn egy ilyen hazugságáradat, és Lukácsi sem tudta megindokolni, hogy miért ne tehetné meg ugyanezt az Európai Ügyészség is, immár nem egy országgal, hanem egyes személyekkel. Az aktivista ugyanakkor szomorúnak tartja, ha ennyire megrendült a bizalom az EU iránt, hogy sokan kinéznek olyan elfogultságot az Európai Ügyészségből, amilyet az Európai Parlament bemutatott. Biztos nekünk is bíznunk kellene benne, hogy az Európai Ügyészség majd igazságosabb lesz, mint az Európai Parlament.
Hadházy és Lukácsi is azzal érvelt, hogy az Európai Ügyészség által megvádolt korrupt politikusok felett magyar bírók ítélkeznek majd, és ha a kormánypártiak valóban becsületesek, akkor nincs mitől tartaniuk. Azt persze nem tették hozzá, hogy ugyanazok a magyar bírók ítélkeznének, akik futószalagon mentik fel az MSZP-SZDSZ-kormányok korrupciós ügyeinek vádlottjait. Az Európai Ügyészséggel a rendszer mindkét kulcspontja a haladók kezébe kerülne, hiszen az EU által felügyelt ügyészség perbe foghatná a neki útban levő politikusokat (például azokat, akik gátolják a tömeges bevándorlást), azt pedig az olvasó fantáziájára bízzuk, hogy a korrupt szocikat rendre felmentő bírók hogyan ítélkeznének fideszesek esetében.
Csak elég erősen kell hinni mások korruptságában, és úgy lesz
Az aláírásgyűjtésen szintén résztvevő Gulyás Balázs egykori filmes szakember kijelentette, abban hisz, hogy Magyarországon kiterjedt korrupciós hálózat működik. A kérdésünkre, hogy ez nála hitbéli kérdés-e, azt mondta, ne a szavakon lovagoljunk, majd sebtében Orbán Viktor magánrepülőzésére terelte a szót, amely szerinte a „miniszterelnök által kinevelt oligarcha” gépén történt. Amikor arról kezdtük faggatni, hogy kié a szóban forgó repülőgép, akkor viszont nagy sajnálatunkra párbeszédképtelennek minősítette a PestiSrácok.hu riporterét.
Pedig a kérdésünk csupán annak szólt, hogy a sokat emlegetett repülőgép tulajdonosa nem ismert, és egy ilyen járművet az iszonyú magas fenntartási költségek miatt még magyar mércével nagyon gazdag emberként is sokkal ésszerűbb akár sokszor kibérelni, mint megvenni. A haladók ettől persze végtelen magabiztossággal mondják Garancsi István repülőgépének csupán azért, mert Orbán Viktor az ő meghívására repült el a Vidi idegenbeli meccsére. Gulyás Balázs viszont láthatóan ugyanolyan hévvel szeretné elhinni az átlátszós oknyomozás sugalmazásait, mint a kiterjedt korrupciós hálózatot.
De mi a gond az Európai Ügyészséggel?
Az Európai Ügyészség feladata az EU pénzügyi érdekeit megkárosító bűncselekmények (pl. költségvetést károsító csalás, piacmanipulálás, aktív vagy passzív vesztegetés, hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, hivatali titok megsértése) kinyomozása, a tettesek felkutatása és bíróság elé állítása, valamint a vád képviselete lesz a nemzeti bíróság előtt. Eközben pedig a delegált ügyész maga is elvégezhetne bizonyos nyomozási cselekményeket akár úgy is, hogy közben egy másik ország állampolgára. És mindez csak a kezdet. Ha az Európai Ügyészség igazán beindul a tagállami jogkörök rovására, onnantól már sokkal kisebb erőfeszítésbe kerül majd további jogköröket magához ragadni. Márpedig látva az Európai Bizottság és az Európai Parlament folyamatos nyomásgyakorlását a tagállami jogkörök lopakodó elvonására és az egységes európai birodalom kiépítésére, biztosra vehetjük, hogy az Európai Ügyészségnek is vannak ugyanilyen tervei.
Az sem világos, hogy a teljesen új, még nem is véglegesített büntetőjogi szabályozás alapján és gyakorlat híján milyen büntetőjogi normákat fog alkalmazni az Európai Ügyészség. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a vizsgált bűncselekmény két vagy több országot érint, hiszen akkor meg kell határozni, hogy melyik ország törvényeire alapozzák az eljárást, illetve a vádemelést.
Ott van a mostanra megszüntetett román korrupcióellenes ügyészség példája. Most már senki nem vitatja, hogy történt külső beavatkozás, és azt is belpolitikai leszámolásokra használták fel. Látható, hogy még egy tagállamon belül is mekkora káoszt tud okozni a külföldi beavatkozás az igazságszolgáltatásba
– fogalmazott a PestiSrácoknak ifj. Lomnici Zoltán, aki megemlítette, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) elvileg nem lehetne lobbistájuk az európai polgárokat képviselő Európai Parlamentben, mégis 226 EP-képviselő szerepel az OSF lobbilistáján. Az amerikai székhelyű alapítvány az általa behálózott EP-képviselőkön keresztül európai ügyekbe, döntésekbe, politikai folyamatokba képes beavatkozni, és a jogász szerint ugyanez a veszély fenyeget az Európai Ügyészség esetében is:
Tegyük fel, hogy például nyomozás indul egy OSF által pénzelt magyarországi szervezet ellen, de az Európai Ügyészség az OSF lobbistái hatására magához ragadja a kezdeményezést arra hivatkozva, hogy aggályosnak találja a nyomozást!
Lomnici arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs következetesség az Európai Unió jogi hozzáállásában:
Miért bízhatnánk az Európai Unióban, amikor a szemkilövetések nyomán semmilyen jogkövetkezmény nem történt a magyar kormány tekintetében, most pedig ezeknél jóval kisebb horderejű ügyek miatt is állandóan a vádlottak padjára citálják Magyarországot? És miért bíznánk így egy újonnan felálló intézményben? Félő, hogy külföldi lobbicsoportoknak kiszolgáltatott uniós bürokraták belpolitikai célokra használnák az Európai Ügyészséget.
Kézivezérelt politikai leszámolás a korrupcióra hivatkozva
Várhatóan tehát egy rettenetesen túlszabályozott, ugyanakkor az uniós központi akarattal szembeszegülő politikusok ellen bevethető rendszer jön létre éppen. Arról pedig, hogy milyen szándékok és milyen demokráciafelfogás dívik a Fényességes Nyugaton, sokat elárul a francia Nemzeti Gyűlés (korábban Nemzeti Front) kálváriája.
A 2015-ös francia regionális választások évében Martin Schulz akkori EP-elnök értesítette az EU korrupció elleni ügynökségét, hogy Marine Le Pen Európai Parlamenten kívüli ügyekben is igénybe vette az EP-asszisztensét. Nem sokkal később rendőrségi rajtaütés során átkutatták a párt központját, Marine Le Pen az ügyben gyanúsított személyi titkárának, valamint a párt egyik könyvvizsgálójának az irodáját. Így a Nemzeti Front elleni médiafelhajtáson túl a kormányzó szocialisták a belügyminiszter révén akár a vetélytárs párt irataihoz is hozzáférhettek. Idén aztán ugyanerre az ügyre hivatkozva zárolták az EP-választásokra készülő Nemzeti Gyűlésnek járó állami támogatást. Végül egy hete megkapták a pénz felét, de így igencsak nehezített pályán fordulnak majd rá a kampányra.
Valahogy így bánnak a demokratikus Nyugaton azokkal, akik nem vallják az „európai értékeknek” becézett liberális dogmákat. Előbb-utóbb tehát hasonlóra számíthatnának a magyar kormánypártok is az Európai Ügyészségtől, amely politikai bunkósbotnak használhatja majd a korrupciós vádakat. Azt pedig már Magyarországon is láthatjuk, hogy az a korrupt, akire ők azt mondják.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS