Pesti Srácok

Hajtós meccs, igazságos pontosztozkodás – Kisvárda–Ferencváros 0–0

Hajtós meccs, igazságos pontosztozkodás – Kisvárda–Ferencváros 0–0

Ellentétes félidők után, egy mindvégig küzdelmes, hajtós meccsen gól nélküli döntetlent hozott a Ferencváros mai, kisvárdai fellépése. A hazai csapat küzdeni akarása és fegyelmezett játéka révén mindenképpen rászolgált az egyik pontra, a Fradiban pedig ma nem volt annyi, hogy bedarálja ellenfelét.

Az elmúlt évek kisvárdai teljesítménye és a forduló előtti harmadik helyezése egyértelműen rangadót ígért ma estére, hiszen Kisvárda–Ferencváros bajnoki találkozót rendeztek Szabolcsban. A hazaiak két döntetlennel és az ESMTK elleni kupasikerrel kezdték az idei tavaszt, így hiába, hogy a Fradi érkezett hozzájuk vendégségbe, mégis az első győzelem vágyával léphettek ma pályára. A vendégcsapat a Magyar Kupában már nem érdekelt, számukra az Újpest elleni csúcsrangadón elért győzelem adhatott plusz erőt a mai találkozó előtt.

Első félidő

A mérkőzést a Fradi kezdte fölényben, szögletekkel és lövésekkel egyaránt veszélyeztetett a bajnok. Gól azonban nem született, miként nem született az első jelentősebb hazai helyzet után sem, amikor Ötvös bombázott fölé úgy húsz méterről. A Kisvárda nagyon átadta a kezdeményezést a Fradinak az elején, hiszen nyomasztó labdabirtoklási fölényben voltak a zöldek. A 21. percben Karableljov szerelte sárga lapot érően Bešićet, aki ekkor még folytatni próbálta ugyan a játékot, ám néhány perccel később le kellett cserélni. Bešić a hírek szerint súlyosnak látszó sérülést szenvedett, ami kifejezetten rossz hír az Európa Liga-szereplés folytatására készülő Fradi számára.

PestiSracok facebook image
Fotó: a Kisvárda hivatalos Facebook-oldala

A félidő hátralévő részében nem igazán változott a játék képe, továbbra is a Ferencváros kezdeményezett, a Várda csak alkalomszerűen jutott el a Fradi kapujának előterébe, ráadásul akkor sem tudott érdemi helyzetet kidolgozni, vagy pláne Dibuszt megdolgoztatni. Igaz, a csapat védekezésére viszont nem lehetett panasz, mert igazán ordító gólhelyzet a vendégek előtt sem adódott.

Második félidő

A szünet után néhány percen belül kiderült, hogy a Kisvárda bizony tud támadni is, méghozzá nem is akárhogy. Egyre-másra vezették a veszélyes akciókat, sőt, az 51. percben egy bal oldali szabadrúgást követően Karabeljov laposan hatalmas gólt lőtt Dibusz hálójába. Farkas Ádám játékvezető azonban – hosszas videózás után – lesállás miatt visszavonta a találatot, így maradt a gól nélküli állás. Ennek ellenére alaposan megváltozott a játék képe: amíg az első játékrész végén a Várda, addig a hatvanadik perc környékén már inkább a Fradi örülhetett annak, hogy még nem született gól. Camaj egymaga háromszor is mattolhatta volna Dibuszt, ám egyszer sem sikerült betalálnia.

Fotó: a Kisvárda hivatalos Facebook-oldala

A mérkőzés a folytatásban aztán ismét kiegyenlítettebb lett, a Ferencváros beleerősített, így annak ellenére is élvezetes lett a játék, hogy ez a meccs klasszikus példája volt annak, ahol a küzdelem dominált, nem pedig a sziporkázó megoldások. A párharcok tényleg szikrázóak voltak, olykor kifejezetten kemény volt a találkozó, ám a sportszerűség határát nem lépték át a felek. El kell ugyanakkor mondani, hogy Farkas Ádám olykor borzolta a nézők kedélyeit egy-egy ítéletével.

Gól végül nem született, így igazságosnak mondható pontosztozkodással zárult a meccs. Ennek révén – mivel a Kecskemét szintén döntetlent játszott ma délután a Honvéd ellen – ebben a fordulóban semmi nem változott az élmezőny tekintetében. Sem a Fradi nem tudott még jobban ellépni, sem a riválisok nem tudtak közelebb férkőzni a bajnokhoz. Amennyiben viszont a Puskás Akadémia holnap hazai pályán legyőzi a Zalaegerszeget, felléphet majd a harmadik helyre, megelőzve a most döntetlent játszó Kisvárdát.

Vezető kép: a Kisvárda FC hivatalos Facebook-oldala

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.