Halkó Petra szerint Magyar Péter a nőket illetően megragadt az előző évszázadban

A XXI. Század Intézet vezető elemzője, Halkó Petra szerint Magyar a nők megítélését illetően megragadt minimum az előző évszázadban. A témát a Látószögblogon fejtette ki. 

Manapság a tömegkultúra és a közösségi média révén hajlamossá váltunk trivializálni a női témákat, mintha minden, ami nő, egyben felszínes és bulvár volna. Ezzel szemben a nők társadalmi szerepének kérdése ma is komoly politikai jelentőséggel bír, és az, hogy egy politikus hogyan vélekedik erről a témáról, nemcsak a nők jogait, helyzetét és megítélését illetően fontos, de alapvetően befolyásolja a közéleti viszonyokat. A közügyekről folytatott diskurzusban pedig a női hangoknak is helye van. Ebben ma már mindenki egyetért. Vagy talán mégsem?

–  teszi fel a kérdést Magyar Péterről szóló elemzésében Halkó Petra.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy véli, onnantól hogy Magyar Péter belépett a politika színpadára, a nőkhöz fűződő viszonya többé nem bulvártéma, hanem politika – nem a szórakoztató csatornákra és a pletykalapokra tartozik, hanem a választópolgárokra.

Az eddigiek alapján Magyar Péter nőkhöz fűződő viszonyát három típusba sorolhatjuk a szakértő szerint.

• Vannak szerinte a hallott történetek. Mint írja, nem voltunk részesei a magánéletének, azonban az érintettek, a volt felesége és a volt barátnője által elmesélt történetek betekintést engedhettek abba, hogyan bánik a mindennapokban a nőkkel.
• Vannak a látott történetek. Ezeket nem kellett elmesélni, mert mi magunk lehettünk szemtanúi annak, ahogyan a nyilvánosság előtt, élő adásban lekezelő módon viselkedett Futó Boglárkával, a Hír TV riporternőjével, Szöllősi Györgyivel, az ATV híradós műsorvezetőnőjével, majd Tari Titanillával, az M1 műsorvezetőnőjével. Utóbbit ráadásul adás közben „csendre” intette!
• És vannak a hallott és látott történetek, a politikai valóság.

A kutató ennek kapcsán emlékeztet: Ordas Eszter, a Tisza Párt fővárosi képviselőcsoportjának vezetője a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén úgy fogalmazott, „mindannyiunknak új időszámítás kezdődött a mai ünnepélyes eskütétellel. […] Nincs többségünk a fővárosi jogalkotásban, de van lehetőségünk normaalkotásra és kultúraváltásra. Ez utóbbi a Tisza Párt fővárosi és egyben önkormányzati fő célkitűzése, erkölcsi alapelve és alapvető programja.” Az elemző felhívja a figyelmet, hogy mindeközben Ordas Eszter mögött maga Magyar Péter szorosan felügyelte szavait a háttérből, miután a köztelevízióban nem engedte nyilatkozni.

– teszi fel a kérdéseket Halkó Petra, aki szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy Magyar Péter felfogása szerint a nő nem több mint kvóta, a nő önálló félként nem szólhat, a nőnek egyenjogú partnerként nincs helye a tárgyalóasztalnál – vagy úgy egyáltalán nincsen.

A nő neve kuss Magyar Péter szerint?

A Kétfarkú Kutya Párt női társelnökét ugyanis még csak odáig sem engedte. Döme Zsuzsanna a Partizánnak számolt be arról, hogy amikor Kovács Gergellyel Magyar Péter lakására (?) érkeztek megbeszélésre, akkor Magyar Péter csak a Kétfarkú Kutya Párt férfi társelnökével volt hajlandó egyeztetni, Döme Zsuzsannát be sem engedte, így elmondása szerint a több mint egy órán át tartó találkozó ideje alatt a helyzeti adottságoknak megfelelően az autóban várakozva töltötte be a neki szánt „női princípiumokat”. Vagyis: a nő neve kuss

– írja az elemző.

Adjon önértelmezést arról, hogy a Tisza Párt elnökének modern szellemisége kimerül a digitális technológiák használatában, miközben a nők megítélését illetően megragadt minimum az előző évszázadban, ha nem korábban. Mert ez nem bulvártéma, hanem politika – nem a szórakoztató csatornákra és a pletykalapokra tartozik, hanem a választópolgárokra. Vagy mindez, amit hallottunk, láttunk és tapasztaltunk, félreértés volna? Akkor mint választópolgár kérem, adjon magyarázatot, álljon ki és valljon színt! Legyen férfi

– írja az elemző.

Forrás: Magyar Nemzet, fotó: Facebook