Pesti Srácok

Diktatúra Magyarországon! A választási kampányban jelentette meg az Európa a MÚOSZ-elnök politikai regényét

Diktatúra Magyarországon! A választási kampányban jelentette meg az Európa a MÚOSZ-elnök politikai regényét

Míves borító, "patinás" kiadó – ez jár annak az újságírónak, aki a néhai Népszabadság egykori újságírójaként, a rendszerváltást minden átalakulás nélkül átvészelő, előtte hosszú évtizedekig a kommunista diktatúra hírszerzése által irányított MÚOSZ elnökeként könyvet írt a jelenleg is uralkodó „rezsimről”. Hargitai Miklós könyvét az egyik legkomolyabb kiadó, az Európa jelentette meg – a választási kampány véghajrájában. A méltató cikkhez írt hozzászóló csak abban reménykedik, hogy Hargitai jobb „író”, mint újságíró, mert a Népszabadságban „ormótlan ostobaságokat írt.”

„Én is meglepődtem, hogy nyertem”mondta a néhai Népszabadság egykori újságírója akkor, amikor tavaly megválasztották a valaha a Rákosi- és Kádár-diktatúra egyik oszlopának számító Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökévé.

Már akkor sem igazán értettük, Hargitai Miklós ugyan min lepődött meg, legfeljebb az érhette váratlanul, hogy nem egy idős, jellemzően ex-állambiztonsági embert választottak a MÚOSZ élére. Ahogyan az hosszú évtizedekig – a rendszerváltás előtt és után – szinte már hagyománnyá vált.

Olyan kellett, aki még fiatal(abb), kevéssé járatódott le, kellően sértett és teljes erejével beleáll a kormány elleni harcba. Hargitai pont ilyen. Mert az biztos volt, hogy a MÚOSZ-t semmiképpen nem vezetheti (nem is vezetné) konzervatív, esetleg apolitikusabb újságíró. Nem, ez közel harminc évvel (!) a rendszerváltás után is elképzelhetetlen.

PestiSracok facebook image

Most azt kell ünnepelnünk, hogy megjelentett egy regényt.

Nem a MÚOSZ pártállami és hálózati múltjáról (amiről vagy kéttucat cikket írtam), nem arról, hogy az őt alkalmazó szervezetet hogyan falta fel Moszkva és a kommunista hírszerzés. Nem, pedig elnökként minden irathoz hozzáférhet. Nem, hiszen ez nyilván érdektelen (nagyon veszélyes) téma.

Egészen mást választott. Pedig első nyilatkozataiban a korszakváltást – hahó, modellváltás – , tehát a szokásos reformot – hahó, reformkommunisták – mantrázta, de egyelőre nem látjuk, ez mit takar. Ha csak azt nem, hogy kőkeményen politizál.

– mondja a miniszter, majd sorra vesz mindent, amit az ország érdekeként kommunikált az elmúlt sok évben”. Hargitai műve e a méltató cikk szerint egy olyan keresztény (!) emberről szól, aki meghasonlik önmagával, hiszen sokáig a jelenleg is hatalmon lévő diktatúrát/autokráciát (a jelző szabadon cserélhető) szolgálta, de végül felnyílt a szeme. A művet az 1955-ben alakult Európa Könyvkiadó adta ki, már a borító is igényes, várhatóan olyan sajtótámogatást kap, hogy ebben az időszakban kapkodni fogják. Ziccer=gól. Mit látunk?

Magyarországon olyan diktatúra van, úgy elnyomják a sajtót, hogy a (sajnos még mindig) legnagyobb sajtószervezetet, a MÚOSZ-t egy Hargitaihoz hasonló politikai újságíró irányítja.

Legfeljebb annak örülhetünk, hogy nem az egykor a katonai hírszerzésnek (MNVK-2) dolgozó Aczél Endre vagy a munkásőr-családból érkező, Hillary Clinton nem létező győzelmét előre megíró és megjelentető Avar János, esetleg a rendszerváltás utáni első MÚOSZ-elnök, a titkos munkatársból szigorúan titkos tisztté fejlődő Róbert László a vezető.

Nem, ahogyan a sztálinistákat leváltották a kádáristák, a kádáristákat a reformkommunisták, őket a későbbi brancs, úgy jött ezek után ő. És most harcol a diktatúra/autokrácia ellen, hogy a csudálatos ellenzék vezetésével egy fényesebb ösvényre lépjen az ország. Egy független szervezet független vezetője, akinek egy független kiadó adta ki a független művét a független választási kampány véghajrájában. Valahogy így, nem?

Valóban rémes hely lehet ez a rezsimtől fojtogatott Magyarország, ahol most már olyan rémes az elnyomás (Vigyázat, elnyomnak! – Gyalog galopp), hogy az egyik legnagyobb könyvkiadó a választási kampány közepén megjelenteti az ex-népszabadságos újságíró könyvét, amiben lejáratja a jelenlegi kormányt. Ezt az egészet ráadásul – régi trükk! – regényként adják el.

Annyira kalodába zárták nálunk a szabad sajtót, hogy ez a mű – akár elolvassák a kritikusok, akár nem – szép nagy médiakampányt fog kapni.

Félre értés ne essék, lehet, hogy Hargitai regénye (én nem fogom elolvasni, ha kortárs magyarokat, valódi írókat választok, akkor leemelek a polcról egy Krasznahorkai Lászlót, egy Bodor Ádámot vagy egy Csabai Lászlót), de minőségétől függetlenül dicsérni fogják.

Ha nagyon rossz, akkor majd vattába csomagolják a kritikát, ahogy a legutolsó, már vállalhatatlanul ócska, de nagyon drága Jancsó Miklós-filmekkel tették, vagy ahogyan most írnak az új Sándor Pál-műről. Ha pedig jó közepes, akkor aztán mehet vezetőbe a portáloknál, a valaha konzervatív újságoknál, és ki tudja, lehet majd osztogatni vörös könyvecskeként a választás előtti héten.

Pedig az emberek nem ostobák. Két hozzászólás van a könyvét méltató cikk alatt. Az első:

„Remélem, hogy Hargitai Miklós jobb író, mint újságíró. Emlékszem a Népszabadságos cikkeire például a vadászat témájában. Ormótlan ostobaságokat írt.”

A második a cikkből idéz először:

Azt hiszem, ez nem igényel különösebb kommentárt.

Fotó: Origo.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.