Pesti Srácok

Karácsony elvtársat már meg se akarják gyilkolni? Süsü volt a MÚOSZ-szeánsz igazi csillaga!

Karácsony elvtársat már meg se akarják gyilkolni? Süsü volt a MÚOSZ-szeánsz igazi csillaga!

Segítség, elnyomnak! – ha hihetünk a Népszava cikkének, a tervek ellenére Karácsony Gergely nem beszélt azon a MÚOSZ-szeánszon, ahol – új idők! – már a nemzeti (!) közszolgálatról vitatkoztak. Csütörtökön megírtuk, hogy a vitaindító beszédet a tervek szerint az az Enyedi Nagy tartotta (tartotta volna?), aki a diktatúrában a KISZ agitprop osztályát vezette, majd Krassóról beszélt az állambiztonságnak, nevezetesen arról, hogy szerinte a rendszerváltás egyik emblematikus figurája izgatást követett el. A belsős vitát megtartották, valaki arról beszélt, hogy az MTV a Süsü, a sárkány óta nem tudott olyan értéket létrehozni, amire büszke lehetne. Ezzel azért sikerült harminc év minden tévés szakemberébe belerúgniuk.

(részlet a Bűnvadászok című klasszikusból).

Természetesen portálunk lecsapta azt a labdát, amelyet a kádári hírszerzés által megszállt, de a rendszerváltás után is balos, liberális, de inkább szélsőbalos vezetés alatt álló MÚOSZ legújabb rendezvénye révén adódott. Az ex-népszabadságos, jelenleg népszavás Hargitai Miklós által vezetett posztkommunista szervezet csütörtökre vitaindítót hirdetett, amely a MÚOSZ nemrégiben újraindított, elég elvtársiasan csengő Belpolitikai Szakosztálya alá tartozott. Ennek megfelelően a tervek szerint annak elnöke, Enyedi Nagy Mihály tartotta (vagy tartotta volna?) az első beszédet.

PestiSracok facebook image

Az az Enyedi Nagy, aki – sokakkal együtt – a diktatúra időszakából maradt velünk. A jogász-újságíró a rendszerváltás előtt a KISZ Központi Bizottságának tagja és a KISZ agitprop osztályvezetője volt, később pedig Gyurcsány Ferenc mellett a DEMISZ alelnöke lett. Ez még nem minden, ahogyan azt csütörtöki cikkünkben részletesen megírtuk, Enyedi Nagy még korábban, 1983-ban KISZ-es káderként az állambiztonságnak bizalmasan beszélt Krassó Györgyről, amiből jelentést készítettek. Enyedi Nagy joghallgatóként (ezt kiemelik, hiszen szakmai vélemény!) arról tájékoztatta a diktatúra titkos rendőrségét, hogy Krassó szerinte izgatást követett el.

Ez az ember – később a demokratává alakult Gyurcsány tanácsadója – tartotta volna vagy tartotta az első beszédet. A legérdekesebb, hogy mások mellett Karácsony Gergely is szónokolt volna, de ezt a Népszava pénteki cikke szerint nem tette meg. A napilap ezt írta: „Az ellenzéki pártok képviselői közük egyedül Molnár Gyula, az MSZP elnöke ment el a konferenciára, ő arról beszélt, teljesen új médiaszabályozásra, a közmédia jelenlegi vezetőinek cseréjére lenne szükség.”

Karácsony hiányában a minden bizonnyal óriási, jellemzően fiatal közönségnek meg kellett elégednie mások mellett a talpig demokrata Majtényi László beszédével, aki 1972-ben az állambiztonság szerint még Demszky Gáborék szélsőbalos, maoista csoportjához tartozott, és olyan megbízható kis kádercserje volt, hogy azonnal a hadiüzemnek tekintett, a katonai elhárítás alá tartozó MAHART jogtanácsosa lett.

Aztán Demszkyékkel együtt - igaz, más ösvényen - européer politikussá növekedett. Az ő véleménye nyilván releváns, hiszen velejéig független emberről van szó, olyan nagyságról, akire derűs, a szebb jövőbe vetett párás tekintettel rábízhatjuk a közszolgálat megreformálását.

A legérdekesebb, hogy a Népszava cikke szerint a felszólalok (amúgy meg nem nevezett) egyike szerint utoljára a Süsüvel készült érték a Magyar Televízióban, amivel – ehhez azért kell érzék – sikerült az elmúlt több mint harminc év összes tévés dolgozójába belerúgni. Amúgy olyan maoista, szélsőbalos, agitpropos módra.

Ne maradjunk kétségben: a magyar közszolgálattal – ahogyan a sajtóval – számos nagy, komoly probléma van, ezek egyike, hogy még véletlenül sem kiegyensúlyozott.

Nem a kritikával van a baj, hanem azzal, akik mondják. Ezzel a sok itt ragadt Bástya és Virág elvtárssal.

A fotó archív, készítette: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)