Frank Zappa orgonára – Tízedik évfordulós orgona ünnep a Müpában, Fassang Lászlóval

Tíz éves a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének orgonája. A jubileum tiszteletére az intézmény számos programot kínál. A koncertek mellett lesz "orgona expedíció" és hallhatjuk az Orgona sztorik új epizódját is. Egy expedícióra mi is beneveztünk. Fassang László orgonaművész válaszolt kérdésekre, akinek szakértő közreműködésével annak idején megépült e monumentális hangszer.

LEIRER TÍMEA - 061.hu

Tudjuk, hogy ez a legnagyobb koncerttermi orgona a kontinensen. Azt olvasom a Müpa honlapján: 6804 sípból álló, 92 regiszteres, 5 manuálos hangszer. Ezen is múlik egy orgona sikere?
Az orgona mérete egy mindenki számára érthető, könnyen megfogható és kiemelhető jellemző. Azt még egy laikus is érti, hogy ha regiszter szám alapján nézzük a MÜPA orgonáját, akkor valóban a modern, koncerttermi orgonák közül ez az egyik legnagyobb az európai kontinensen. De ennél fontosabb, hogy művészi megmunkálás szempontból is felső kategóriás hangszer.

Mit jelent, hogy felső kategóriás egy orgona?
Egy orgona sikere azon múlik, hogy a látszólag merev részek, a fa, a sípok, a szerkezet hogyan tudnak egy orgonista keze alatt életre kelni. Fontos, hogy a művész és a közönség is azt érezze, ha játszik rajta, hogy az orgona él és lélegzik. Hallani kell a szólamokat, a dallamokat, a folyamatos hangerő és hangszínváltozásokat. A MÜPA orgonáról mondhatjuk, hogy egy sikeres orgona, amely egyrészt a színvonalas és aprólékos munkának, másrészt pedig annak a programsorozatnak köszönheti a sikerét, amely az elmúlt 10 évben létrejött.

Ha a jubileum kapcsán számot vetnénk, mik lennének a legnagyobb sikerek az elmúlt 10 évből?Számunkra mindig az volt a legfontosabb, hogy aki eljön egy orgona koncertre, vagy orgona bemutatóra, az egyszerre kapjon lelki és zenei élményt is. A lelki élmény azt jelenti, hogy a zene segítségével a hallgató kiszakad a hétköznapi környezetből, a koncert idejére elfelejthet minden mást, átadhatja magát a muzsika adta élménynek. Azzal, hogy valami egyedi és megismételhetetlen részese lesz, olyat tapasztalhat meg, amelyet az otthonában zenét hallgatva nem érhetne el. Egy közösség, egy közös élmény részese lesz, együtt lélegzik a zenével és mindenkivel, akivel együtt hallgatja.

Az orgona alkalmas arra, hogy kiszakítsa az embert a hétköznapokból. Speciális a hangzása, ráadásul annak idején leginkább egyházi művek íródtak orgonára.
Ha vissza tudnánk menni az időben pár száz évet és egy akkori kis vidéki faluba tudnánk képzelni magunkat, jobban megértenénk az orgona varázslatát. Akkor és ott még nem volt jelen a manapság annyira jellemző zenei környezetszennyezés. Ma már bármerre megyünk, mindenhol ér valamilyen zenei inger: szól a zene az autóban, az üzletben a munkahelyen, a bankban, de még a telefonban is, ha várakoznunk kell. Annak idején, abban a régi kis faluban csak heti egy alkalommal hallottak valódi zenét az ott élők. Az orgona hangja jelentette nekik a muzsikát, amikor vasárnap elmentek a templomba. Igazi csoda volt a fentről áradó orgonahang. Az orgonistát, aki a karzaton játszott, nem látták, csak szólt a zene több szólamban, szinte a végtelenségig kitartott hangokkal ég és föld között lebegve. A sípokból áramló levegő áramlása mintha a lélek lebegését szimbolizálta volna. Ha ehhez hozzávesszük a templomi díszítéseket, a színes üvegablakokat és szobrokat, azonnal megértjük miért varázsolta el és szakította ki a hétköznapokból a vasárnapi orgonamuzsika a templomba járó falusiakat.

Az orgona komoly szerkezet, bonyolult technológiával, a rengeteg pedál és gomb használata komoly koncentrációt igényel.
Egy koncert teremben nincsenek műfaji határok, szabad tér nyílik a kísérletezésre, így még könnyebb közelebb kerülni az orgonához, amit itt a Müpában az orgona expedíciók révén rendszeresen meg is mutatunk.

Azzal, ha közel engeditek az embereket az orgonához, ha minden titkot felfedtek, nem vész el a varázsa?
Szerintem pont az ellenkező hatást érjük el. Attól, hogy értjük, hogyan működik az orgona, még inkább elgondolkodunk, hogyan jöhetnek létre azok a dallamok és harmóniák, amiket hallunk.

Hogyan jött létre az orgona sztorik sorozat?
Szerettem volna egy olyan koncertet, ahol beszélni is lehet. Olyan információkat szerettem volna megosztani, amiket egy „normál” koncerten nem lehet. Eredetileg egy tudományosabb dolgot terveztem, inkább a szakmai közönségnek, de aztán kitaláltuk, hogy jó lenne szélesebb közönség számára is elérhetővé tenni a dolgot. Ekkor került a képbe Mácsai Pál, aki nagyon szívesen igent mondott a felkérésre. Eredetileg csak egy előadást terveztünk, de aztán a dolog sikerén felbuzdulva sorozat lett belőle. Az egyik büszkeségem ez a sorozat, de nagyon örülök az Orgona párbaj sorozat sikerének is. Ezek improvizációs párbajok, két orgonaművész a főszereplő, a műsorvezető pedig a kommentálja a történteket. Az orgonisták párbajoznak, mindkettőnek van segédje, dobókockával döntjük el, hogy ki kezdjen. De a legnagyobb sikere az elmúlt 10 évnek, amire a legbüszkébb vagyok, hogy azt hiszem, sikerült ezt a csodálatos és misztikus hangszert közelebb hozni a közönséghez. Ezt ünnepeljük egy teljes hétvégén át együtt a Müpában, az orgona születésnapján.

Milyen programokat kínál az orgona ünnep?
Az eseménysorozatot a népszerű Orgona-sztorik újabb epizódja nyitja május 21-én, szombaton este Mácsai Pállal és velem. Utána a Frank Zappa-projekt várja azokat, akik számára a komolyzenén kívül is létezik élet az orgonán. A vasárnapi hangverseny-program délután 3-tól késő estig tart, a legnépszerűbb orgonaművek hangoznak el a legtehetségesebb hazai orgonistáktól, este pedig a párizsi Notre-Dame két világhírű orgonistája, Olivier Latry és Philippe Lefevbre koncertje koronázza meg a napot. A szervezők a gyerekekről sem feledkeznek meg, vasárnap délelőtt orgona expedícióra várunk mindenkit, sőt az első „orgona leckére” is feliratkozhatnak az érdeklődők.