„Szárnyakat kell adni” – elkezdődött a II. Marton Éva Énekverseny

Fiatal énekesek mérettetnek meg ezen a héten a Zeneakadémián, zajlanak a II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny elő- és középdöntői. A januárban meghirdetett versenyre öt kontinens huszonöt országából száznál is több művész jelentkezett. A világhírű énekesnő vezette bíráló bizottság döntése értelmében az élő fordulókba hetvenhét versenyző jutott tovább, akik közül csaknem ötven fiatal énekes a nemzetközi zene színtérről érkezett Budapestre.

LEIRER TÍMEA - 061.hu

Marton Éva a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Pályája aligha foglalható össze röviden, hiszen fellépett a világ legrangosabb operaszínpadain, többek között a milánói Scalában, a New York-i MET-ben, a bécsi Staatsoperben, a Buenos Aires-i Teatro Colónban is. Egyedülállóan széleskörű repertoárja magában foglalja az operairodalom szinten minden fontos szerepét, melyet drámai szoprán hangra komponáltak. Munkáját számos díjjal ismerték el itthon és külföldön, 2005 és 2013 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magánének és Opera Tanszékét vezette, Professor Emeritaként jelenleg is a Zeneakadémia oktatója.

Az egyik tőle vett egyik idézet, kiemelt helyen szerepel a rendezvény honlapján: „Zeneakadémista koromban megfogadtam, hogy ha valaha saját tanítványaim lesznek, akkor az első perctől kezdve önállóságra, önbizalomra fogom őket tanítani. A tanár általában kisebb művészt akar faragni a tanítványából, mint saját maga. Ez hiba! Szárnyakat kell adni, hogy minél hamarabb megállják a helyüket az életben." Egy verseny pedig kitűnő terepe annak, hogy egy művész megtalálja a helyét a zenei világban, megmutassa magát a nemzetközi koncertélet befolyásos szereplőinek, és fellépéseket nyerjen a világ minden tájára, a II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny pedig kiváló alkalom a tapasztalatszerzésre. A két elődöntő között a Zeneakadémia folyosóján beszélgettünk.

Egy énekverseny mérlege, ahol fiatal tehetségek kapnak lehetőséget, akkor vonható le igazán, ha egy vagy két év után látjuk, hogy a jó helyezést elért művészek hogyan boldogulnak a verseny után. Ennyi idő elteltével ön hogy értékeli a két évvel ezelőtti első versenyt?
Mindig örömmel hallok korábbi versenyzőink sikereiről, és mindig boldoggá tesz, ha olyan csodálatos helyszíneken lépnek fel, mint a MÜPA, vagy az Operaház. Több koncerten magam is ott voltam és örömmel látom, ahogyan megtalálják saját útjukat a zene világában. Sajnos nem tudom a verseny után sokáig részletesen követni az énekesek életútját, egészen egyszerűen nincs rá kapacitásom. A jelennel foglalkozom, és a jövőnek dolgozom, de ha alkalmam nyílik rá, örömmel látom a korábbi versenyzőket.

Egyik önnel készült interjúban olvastam, hogy a verseny egyik legnagyobb hozadéka, hogy az énekesek egy ilyen feszült helyzetben is megbizonyosodhatnak róla, hogy ezt is tudják-e teljesíteni. Fontos egy énekes képzése során a versenyhelyzet?
Fontos, hogy megtanuljuk legyőzni a feszültséget, hogy magabiztosan álljunk a színpadon. Ez nemcsak egy versenyre, hanem bármelyik előadásra, koncertre, produkcióra igaz. Ha a színpadon vagyunk, az mindig feszültséggel jár, a lámpalázat mindig le kell győzni és ki kell hoznia az embernek magából a maximumot, sőt, ha mód van rá még rá is kell tennie egy lapáttal. Mindig óriási a tét, ha közönség előtt énekel az ember, hiszen a pillanat művészei vagyunk. A közönség azt hallja tőlünk, amit akkor, abban a pillanatban produkálunk, nincs lehetőség ismétlésre, vagy javításra, ugyanúgy, ahogy a versenyen sem. Azt gondolom, a Liszt Ferenc Zeneakadémiáján fellépni mindenkinek inspiráló élmény, itt szerepelni hatalmas presztízs. Nem hiszem, hogy van még egy felsőfokú zenei intézmény a világon, amely ilyen patinás és egyben korszerű környezetet kínál egy zenei verseny lebonyolításához. Komoly díjak is lesznek, de a legnagyobb nyereség a hely szelleme és a zsűri előtt való bizonyítás lehetősége.

Rengetegen jelentkeztek. Milyennek érezte mezőnyt az idei versenyen?
Akik most az elődöntőkön és középdöntőkön énekelnek, már az esszenciáját képezik azoknak a jelentkezőknek, akiket áprilisban meghallgattunk az elő zsűri tagjaival, Kocsár Balázzsal, az Operaház megbízott igazgatójával és Kiss B. Atilla operaénekessel, a Zeneakadémia tanárával. A válogatás során mindhárman egyetértettünk abban, hogy egy jó énekesnek nemcsak az adottsága és a hangja lényeges, hanem az is, hogyan tudja mindezt használni, hogyan tudja megmutatni a benne rejlő adottságokat. Fontos, hogy milyen művészi képességekkel rendelkezik, hogyan tud egyes művészeti feladatokat megoldani és hogyan tudja mindezt interpretálni. Mi felnőtt, érett, képzett művészeket hallgatunk meg, akiknél már nemcsak az énektudás, hanem az előadóművészi teljesítmény is számít.

Megváltozott a zsűri összetétele. Bemutatná pár szóval az idei ítészeket?
Barcelonából két zsűritag is érkezett, egyikük Miguel Lerín akivel korábban nagyon sokat dolgoztam együtt: menedzserem, barátom, szervezőm. Felkértük Christina Scheppelmannt, akivel korábban San Franciscoban ismertem meg, jelenleg ő a barcelonai Teatro Liceu művészeti főigazgatója. Nyitottunk Kelet felé, meghívtuk a Pekingi Központi Zeneakadémia egyik professzorát Ma Honghait és Dél-Koreából a Daeshin University professzorát, Kim Sung Bin-t. Olaszországból érkezett Vittorio Terranova, akivel nagyon régóta ismerjük egymást és sok versenyen zsűriztünk már közösen. Velünk van Anatoli Goussev is, egy nagyon híres, ukrán származású, jelenleg Milánóban oktató tanár, akinek valójában a növendékeire figyeltem fel Szentpéterváron. Utoljára említem, de nem utolsó sorban a hazai tagokat. Az Operaházat Ókovács Szilveszter, a Zeneakadémiát pedig Meláth Andrea képviseli.

Azt mondják, ma már sok tekintetben könnyebb egy fiatal művésznek, mint mondjuk tíz, húsz vagy negyven évvel ezelőtt. Ugyanakkor rettentő sok buktatót is rejt, hogy kinyílt a világ. Ön szerint mi a legfontosabb, amit ma egy kezdő, fiatal énekesnek meg kell tanulnia?
Legyenek biztosak abban, amit és ahogyan csinálnak. Fontos, hogy higgyenek és bízzanak magukban. Meg kell ismerniük saját erősségeiket és a korlátaikat és ennek megfelelően kell fejleszteniük a tudásukat és kihasználni a meglévő adottságaikat.

Fotók: Murda László
Vezető kép: Zeneakadémia

A Marton Éva Nemzetközi Énekverseny döntőjére szombaton, a Zeneakadémia Solti termében, a gálaműsorra pedig vasárnap, a Magyar Állami Operaházban kerül sor. Jó hír a zenerajongóknak, hogy a középdöntő és a döntő a több kamerás, élő internetes közvetítésnek köszönhetően a martoncompetition.hu oldalon internetes közvetítésnek köszönhetően akár otthonról, akár okostelefonról is követhető lesz, a döntőt pedig a Bartók Rádió élő adásban közvetíti.