Lakatos György: új kapukat nyitott az első roma mise
"Nagyon sokrétű közönség tisztelte meg mind a két előadást, vagy kísérte figyelemmel a bemutatót, és nyugodt szívvel mondhatom, hogy úgy a hozzáértők, mint a laikusok a legnagyobb elragadtatással voltak a zenemű iránt" - fogalmazott Lakatos György zenei rendező a szeptember 1-jén bemutatott első roma nyelvű mise fogadtatásával kapcsolatban. A "Le Devleske" megalkotásának előkészítésére Erdő Péter bíboros, prímás az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve kérte föl Lakatos György hegedűművészt, magát a misét a fiatal zeneszerző, Oláh Patrik Gergő írta. Lakatos György a mű utóéletével kapcsolatban kiemelte, "a mise, mint új zenei műfaj beintegrálódása akkor történhet meg, ha a templomainkban a mise szerves részét alkothatják ezek a megzenésített tételek".
SUSÁNSZKY MÁTYÁS - 061.hu
Le Devleske címen szeptember 1-jén mutatkozott be az első roma, pontosabban lovári nyelvű mise a budapesti Szent István bazilikában, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kulturális programjainak részeként. Mint akkor írtuk, a fiatal zeneszerző, Oláh Patrik Gergő által jegyzett zenemű egyszerre hordozza magában nemcsak a cigány hagyományokat, hanem az európai kisebbségek zenei identitását is, így egy temperamentumos, egyúttal arisztokratikus vonásokat is magába foglaló, komplex zenei történet született. A mű fogadtatásáról Lakatos György hegedűművészt, a mise zenei rendezőjét kérdeztük.
Lakatos György; fotó: Ambrus Marcsi/NEKKomoly várakozás előzte meg az ősbemutatót
Portálunk elöljáróban arra kérdezett rá, hogyan fogadta a közönség a nemrégiben, ünnepélyes keretek között bemutatott roma misét, amely műfajilag a komolyzenei hagyományokat alapul véve a roma zenei világot, hangszerelést is beemelte a műbe. Mint Lakatos György fogalmazott,
"nagyon sokrétű közönség tisztelte meg mind a két előadást, vagy kísérte figyelemmel a bemutatót, és nyugodt szívvel mondhatom, hogy úgy a hozzáértők mint a laikusok a legnagyobb elragadtatással voltak a zenemű iránt. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk már az 1-jei bazilikai koncert után, de a Hungexpón szeptember 9-én a mise keretében tartott előadás kapcsán is."
Mindenkiért szól
Lakatos György kiemelte, a roma közösségnek is megérintette a szívét a mise, annál is inkább, hiszen elsősorban értük jött létre. Ugyanakkor hozzátette, a mű a teljes katolikus közösségnek is szól, hiszen, mint fogalmazott,
"a zene, mint összekapcsolás, mint híd ember és ember közt, ténylegesen egy olyan, a teremtő Istentől származó módja az emberi megnyilvánulásnak, amely által jobban kinyílik a világ, jobban oda tudunk figyelni a szép és a jó dolgok felé."
Új kapukat nyitott
Portálunk arra is kitért, az autentikus roma zenei univerzumra, de a magyar cigányzenei hagyományokra is kevésbé jellemző a kórusban való éneklés, a kórusművek születése. Mint rákérdeztünk, a mise, mint műfaj, hozhat-e ebben változást, újabb színeket a roma zenei világba. A zenei rendező elmondta,
"vannak olyan énekesek, kórusok, akik időnként együtt szoktak énekelni, de ez az összeállítás, és ez a fajta zeneiség nem volt jellemző a kultúránkra. A mise, mint új zenei műfaj beintegrálódása akkor történhet meg, ha a templomainkban a mise szerves részét alkothatják ezek a megzenésített tételek."
Lakatos György kiemelte,
"a mise a roma és más közösségben is új kapukat tud megnyitni, akár zeneileg, akár gondolkodásmódban."
Lakatos György arról is szólt, természetesen dolgoznak azon is, hogy a mise zenéje egyszerűsített formába átírva eljuthasson a templomokba, ahol erre igény mutatkozik.
Vezető kép: Pesti TV
