Pesti Srácok

Hatalmas nyereséggel zárta a 2022-es évet a Fradi

Hatalmas nyereséggel zárta a 2022-es évet a Fradi

Miközben a személyi jellegű ráfordítások 7-ről 9 milliárdra nőttek, sokat hozott a konyhára az európai kupaszereplés, ráadásul az idei Európa-liga-menetelés a következő jelentés dísze lesz, akárcsak a januárban Németországba eladott Aissa Laidouni 2,6 millió eurós transzferdíja. Egy biztos: az FTC a tavalyi naptári évet 1,324 milliárd forintos nyereséggel zárta – számolt be a Világgazdaság.

A Ferencváros labdarúgócsapatának mostani sikerkorszaka igazán 2019-től számítandó, azóta ugyanis jönnek a nemzetközi eredmények, egy Bajnokok Ligája- és három Európa-liga-csoportkörös szereplés, plusz az idei El-playoff-körbe jutás, aminek jótékony a hatása a pénzügyi mutatókra is – bár ez csak a 2023-as kimutatásban jelentkezik majd. Amíg a 2018-as, viszonylag gyors európaikupa-kiesés 180 millió forintot hozott az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) pénzdíjából, addig a 2019-es és 2021-es El-csoportkör 1,4-1,5 milliárdot, a folyó idénybeli nemzetközi menetelés pedig 3,7 milliárdot ér.

A csúcs az elmúlt éveket tekintve azonban a 2020-as BL-kaland volt a maga 7,6 milliárdos európai pénzdíjával – ebből is látszik, hogy a sportsikerektől elválaszthatatlan a gazdasági siker, és momentán a Fradi mindkettőben megfelel.

A független könyvvizsgálói jelentés a 2022. december 31-i fordulónapra készített mérlegből áll, amelyben az eszközök és források egyező végösszege 17 188 514 000 forint, ebből az adózott eredmény plusz 1 324 096 000 forint. Vagyis a Ferencváros Labdarúgó Zrt. a tavalyi naptári évben 1,324 milliárd forintos nyereséggel zárt. Az éves beszámolóból egyébként az is kiderül, hogy a zöld-fehérek 253 főt foglalkoztattak 2022-ben, és amíg 2021-ben 6,67 milliárd forintot költött bérekre a klub, addig tavaly ez az összeg már 9,02 milliárdot tett ki. Ebbe persze beleértendő a felnőtt férficsapat mellett a teljes adminisztráció, a komplett Fradi-utánpótlás a kicsik edzőitől az NB III.-as csapattagokig, valamint a női szakág is, szintén a fiatalokkal, felnőttekkel és edzőikkel.

PestiSracok facebook image

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.