Hazánk kiemelkedően teljesített a digitális oktatásban a koronavírus-járvány alatt

Hazánk a világ legfeljettebb országaival egyetemben élen járt a digitális oktatás ideje alatt a gyengébben tanuló gyerekek felzárkóztatásában és a pedagógusok célzott oltásában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2021. szeptember 16-án jelentette meg az idei Oktatási körképét (Education at a Glance 2021: OECD Indicators), amely 2021 májusáig bezárólag vizsgálja az egyes országok oktatási rendszereinek helyzetét és az előttük álló kihívásokat. A 2021-es kiadvány hangsúlyos része a Covid-járvány kihívásainak, oktatásra gyakorolt hatásainak ismertetése.

A hazánkra vonatkozó megállapításokból kiderül, hogy az OECD elemzése alapján Magyarország a világ legfejlettebb országaival azonos típusú intézkedéseket hozott az oktatásban a Covid-járvány hatásainak mérséklése, a tanulási lemaradással veszélyeztetett tanulók támogatása érdekében. Ilyen volt a digitális eszközök és tartalmak biztosítása az oktatáshoz való hozzáférés támogatása céljából, valamint a sérülékeny tanulói csoportok számára biztosított, a felzárkózást segítő pedagógiai támogatás a jelenléti oktatásba történő visszatérés során – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának ma kiadott közleményéből.

A jelentés alapján Magyarország tagja azon országok körének, amelyek célzott támogatásokat nyújtottak az oktatás szereplőinek a járvány idején is, így például az állam folyamatosan biztosította az ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetés feltételeit, valamint többletjuttatást nyújtott a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok lemorzsolódás megelőzése érdekében végzett munkájáért. Kiemelendő a jelentésből, hogy mindössze 19 ország biztosított célzott oltási programot a pedagógusok számára, köztük Magyarország is. Az OECD kiadványa megállapítja, hogy a sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban részt nem vevő 18–24 éves fiatalok aránya gyakorlatilag minden országban növekedett valamelyest a járvány hatására, azonban Magyarország esetében ez lényegesen kisebb mértékű volt: míg ezen fiatalok aránya az OECD országaiban átlagosan 14,4%-ról 16,1%-ra nőtt, addig Magyarországon 14,5%-ról 15%-ra.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt