Pesti Srácok

Hegyi-Karabah – egymást vádolják a tűzszünet megszegésével a felek

Hegyi-Karabah – egymást vádolják a tűzszünet megszegésével a felek

Néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően Susan Sztepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője azeri rakétatámadásokról és ágyúzásokról számolt be, míg az azerbajdzsáni védelmi minisztérium részéről az örmény felet vádolták a tűzszünet megsértésével.

A tűzszünetet, amely jelentős részben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül alakult minszki csoport erőfeszítéseinek köszönhető, az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium szombat este jelentette be. A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt konfliktusban álló felek egy héttel korábban is tűzszünetben állapodtak meg, ám az orosz közvetítéssel létrejött megállapodást röviddel életbe lépése után már meg is szegték. A tűzszünet kudarcáért a felek akkor is egymást hibáztatták. Az örmény védelmi tárca szerint eddig több, mint hatszáz katona vesztette életét a szeptember huszonhetedikén kirobbant harcokban. Azeri részről egyelőre nem közöltek hasonló listát, de Baku szerint a konfliktusban eddig több, mint ötven civil halt meg örmény támadásokban.

A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban harmincezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.