Mint lapunk is beszámolt róla, a tálibok szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nem szeretnének “sem külső, sem belső ellenségeket”, vannak még azonban, akik kételkednek az iszlám radikálisok szavahihetőségében. Ilyen Heiko Maas is. A német külügyminiszter szerint nem a bejelentéseik, hanem a tetteik alapján kell megítélni az Afganisztánt uralmuk alá hajtó tálibokat.
Heiko Maas az EU-s külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása után tartott tájékoztatón elmondta: az értekezleten arra az eredményre jutottak, hogy “a tetteik alapján fogjuk megítélni a tálibokat”.
Fontos, hogy a következő, átmeneti időszak békés legyen, és az átmeneti kormány tevékenységétől függ majd, hogy el lehet-e hinni a tálibok bejelentéseit
– tette hozzá. Ismertette, hogy a kabuli német nagykövet Dohába utazott, hogy kapcsolatba lépjen a katari fővárosban még 2020-ban kezdett afganisztáni béketárgyalásokon részt vevő tálib küldöttséggel. Tárgyalásainak célja, hogy a tálibok a német hadsereg (Bundeswehr) és más német szervezetek afgán segítőit is átengedjék a kabuli repülőtér körül felállított ellenőrző pontokon. Ezeken az állomásokon egyelőre csak külföldi állampolgárok kelhetnek át, az afgánokat visszafordítják. A Bundeswehr hétfőn indított műveletet az Afganisztánban rekedt német állampolgárok és a németekkel folytatott együttműködés miatt a szélsőséges iszlamista tálibok bosszújától tartó afgánok és családjuk, tízezer ember kimentésére. A légierő (Luftwaffe) szállítógépei a kabuli nemzetközi repülőtérről Taskentbe, az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába menekítik az embereket. Eddig 129 főt, németeket, afgánokat és más országok állampolgárait sikerült kijuttatni. A kabuli reptéren további 180 fő áll készen az útra, őket is rövidesen elszállítják – ismertette Heiko Maas. Jelezte, hogy nem csupán a a tálibok ellenőrzőpontjai miatt nehéz megközelíteni a repülőteret. Mint mondta, a kapuknál “veszélyes helyzetek” alakulnak ki.
Annegret Kramp-Karrenbauer a tájékoztatón kiemelte, hogy az evakuációt a Bundeswehr egy különlegesen kiképzett alakulata biztosítja. A műveletet addig folytatják, amíg csak lehet, igyekeznek minél több embert kimenekíteni Afganisztánból. A tervek szerint a Luftwaffe két A400M típusú szállítógépe egyaránt naponta háromszor visz el embereket Kabulból Taskentbe. Nemcsak németek és az afgán segítők elszállítását vállalják, hanem más országok állampolgárait és különösen veszélyeztetett afgánokét is – mondta a miniszter. Taskentből charterjáratokkal szállítják Németországba a kimentett embereket. Német sajtóértesülések szerint a kabuli nagykövetség munkatársainak egy csoportja kedden meg is érkezett Berlinbe.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban. A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján. Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból. A tálibok a nemzetközi erők kivonulását kihasználva nagyszabású offenzívát indítottak, és az ország legnagyobb részének elfoglalása után, vasárnap Kabult is ellenőrzésük alá vonták. A német kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csak azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS